ISKOLAKERESŐ

Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában! Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában!


 ISKOLÁT KERESEK »

?

Kanyarójárvány Görögországban és Franciaországban

A Görög Betegség-felügyeleti és - megelőzési Központ adatai szerint Görögországban 2010. január 29 - július 20. között 125, laboratóriumi vizsgálattal igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak. A francia egészségügyi hatóság adati szerint Franciaországban erősödik a 2008-ban megkezdődött kanyarójárvány, 2008 januárja és 2009 decembere között 2148 kanyaró megbetegedést jelentettek, 2010. január-május között 1 972 beteget regisztráltak. Mindezek ismeretében az Országos Epidemiológiai Központ 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt nemzetközi utazást tervezni.  

>>

Hirdetés

A „mindenható” televízió és a gyermekek kapcsolata

A témával foglalkozó szakemberek mindegyike egyetért azzal, hogy mára a gyermekkori nevelés és fejlődés egyik eszközévé vált a televízió. Már a 60-as években felismerték a „csodadoboz” személyiség formáló hatásait és azóta is sűrűn áll viták középpontjában a gyermekek és a televízió kapcsolata. Most az egyik gyerekcsatorna hadat üzent az erőszaknak és új koncepció alapján alakította ki műsorstruktúráját: érték és szórakoztatás.
 

>>

Nyugdíj sem lesz gyerek nélkül

Magyarországon kevesen dolgoznak, és kevés gyerek születik. Az aktív kevesek vállán nyugszik a jelen (egészségügy, iskola), és a jövő (nyugdíjak) finanszírozása, míg egyre többen és egyre hosszabb ideig fogyasztják a kisebbség által befizetett forintokat. Érdekes dilemma, mi jobb a társadalomnak: ha a nők munkába állnak, ezzel gyarapítva a befolyó adó összegét, vagy ha egyre több gyereket vállalnak, a jövő járulékfizetőit nevelve fel?

>>

Mindennapi Pszichológia

Az alulteljesítés ördögi köre

2010.01.13 kölöknet nyomtat

A digitális kor gyermekei, a mai iskolások képekben gondolkodnak, gyors döntéseket hoznak, egy időben sok információt képesek kezelni. Mégis sokan közülük nem tudnak vagy nem akarnak képességeiknek megfelelő szinten teljesíteni az iskolában...

Tudna, ha akarna... írja a Mindennapi Pszichológia című folyóiratban Gyarmathy Éva,  feltárva, hogyan keverednek a gyerekek az alulteljesítés ördögi körébe.

A szülők és a tanárok a szerző szerint azt látják, hogy a gyerek nem tanul, nem hajlandó semmi erőfeszítésre, motiválatlan, menekül a kihívások és a felelősség elől, visszahúzódó vagy éppen ellenséges, agresszív, ráadásul sokszor önelégültnek látszik. Ez lenne a kamaszkor? A gyerekek mindig kamaszodtak, de most szinte járványszerű az alulteljesítés: a fiataloknak egyre nagyobb hányada messze képességei alatt teljesít az iskolában.

A diákok ugyanis az iskola kapuján belül, illetve az iskolán kívül teljesen különböző világba kerülnek. Az iskolában a digitális kort megelőző módszereket és eszközöket alkalmaznak, és „digitális bevándorló” gondolkodásukkal a tanárok is nagyon eltérnek tanítványaiktól. A gyerekek otthon és baráti körben a „digitális bennszülött” agyuknak megfelelő módon kommunikálhatnak, szerezhetnek információt – az iskolában azonban nem boldogulnak, s a nem megfelelő oktatás folyamatosan kudarcra kárhoztatja őket.

A sorozatos sikertelenség egy ördögi kör kialakulásához vezet. A sok kudarc okozta frusztráció szorongást és agressziót szül. A kudarcok az önértékelést is veszélyeztetik, az énképet pedig védeni, s a kellemetlen feszültséget mindenképpen csökkenteni kell. Ennek legbiztosabb módja a kudarcérzés megszüntetése – az erőfeszítések kerülése révén. Ha pedig valaki nem tesz erőfeszítést valaminek az elérésére, akkor nem is szembesülhet saját elégtelenségével. A kudarc tehát nem az egyén képességeinek gyengeségéről szól, hanem az erőfeszítés hiányáról. A lustaság mint tulajdonság sokkal kevésbé terheli meg az énképet, mint a képességbeli hiányosságok...

:

A további izgalmas összefüggéseket feltáró teljes cikk a Mindennapi Pszichológia december 10-én megjelent 4. számában olvasható.

Az alulteljesítésből odafigyeléssel, a változtatási lehetőségek megismerésével, a hiteles és nyílt kommunikációval lehet kikeveredni. A mai tizenévesek nem lustábbak és főleg nem butábbak, mint a korábbi nemzedékek, csak másképpen okosak. Nem a korábbi sikertelenséget okozó helyzetek erőltetésével, az elvárások csökkentésével, szidással és manipulációkkal, hanem a képességeiknek megfelelő tanulási módszerekkel, odafigyeléssel, számukra elfogadható elvárásokkal és teljesítményeik elismerésével tehetjük sikeresen teljesítő diákokká – s majd felnőttekké – őket.

Hozzászólások  
(3 hozzászólás) 

2010-01-17 17:48:06
ila35 
Csak mint anya tudok hozzászólni. Gyakorlati tapasztalatommal, és aktivitásommal. Nekem ez a családomban úgy működött, hogy a gyermeket előre vittem három anyaggal a tanrendet illetően. Nem volt könnyű. Viszont, mikor az iskolában már érdeklődő tekintettel nézte, hogy már ismeri az anyagot, majd rögtön hozzá is szólt. Aztán otthon már csak ismételte már másodjára az anyagot, de a feladat is logikusan megoldhatóvá vált. Nálunk ez vált be. Mind két fiam az évelsők sorában állt az évzárókon. Kinek mi válik be otthon. Tény, a harmadik alkalommal érezték, nem játék, maga a valóság, és kis hozzáállás kérdése volt csupán. Élvezték, hogy ők ezt meg tudják csinálni, mig a többiek lassan döcögtek mögöttük.
2010-01-14 21:27:18
(szerk.) 
Javaslom mindenkinek, akinek tetszett a problémafelvetés, hogy olvassák el a Mindennapi Pszichológiában a fenti kivonatnál sokkal árnyaltabb képet közvetítő, teljes cikket. Érdemes :))
2010-01-14 12:41:45
Dr. Kronstein Gábor 
Gyarmati Éva mások után sokadjára rámutat: a nevelési/oktatási kudarcot a pedagógus személyre szóló figyelemmel, képességfejlesztő tanulási módszerekkel,személyhez igazított elvárásokkal és elismeréssel tudja elkerülni.Többségük pedagógiai kultúrája azonban még nem tart itt, jórészt az oktatáspolitika híbájából.Okos írások önmagukban pl. a szakképzés területén még csak meggyorsítani sem tudják a szemléleti és módszertani korszerűsödés kínkeservesen lassú folyamatát. Egészen más változtatásokra van szükség, amelyek egy része nem is tanügyi jellegű. A cikk jelen körülmények között kissé fölmenti a diákokat és nem teljesen igazságos a pedagógusokkal szemben. A felelősség megosztása tehát kissé aránytalan, s a megoldás irányába mutató elgondolások is kissé a levegőben lógnak. De ezt Gyarmati Éva nálam sokkal jobban tudja.

Hozzászólás
aláírás



 
.