ISKOLAKERESŐ

Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában! Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában!


 ISKOLÁT KERESEK »

?

Kanyarójárvány Görögországban és Franciaországban

A Görög Betegség-felügyeleti és - megelőzési Központ adatai szerint Görögországban 2010. január 29 - július 20. között 125, laboratóriumi vizsgálattal igazolt kanyaró megbetegedést regisztráltak. A francia egészségügyi hatóság adati szerint Franciaországban erősödik a 2008-ban megkezdődött kanyarójárvány, 2008 januárja és 2009 decembere között 2148 kanyaró megbetegedést jelentettek, 2010. január-május között 1 972 beteget regisztráltak. Mindezek ismeretében az Országos Epidemiológiai Központ 15 hónaposnál fiatalabb, kanyaró ellen még nem immunizált gyermekekkel nem javasolt nemzetközi utazást tervezni.  

>>

Hirdetés

A „mindenható” televízió és a gyermekek kapcsolata

A témával foglalkozó szakemberek mindegyike egyetért azzal, hogy mára a gyermekkori nevelés és fejlődés egyik eszközévé vált a televízió. Már a 60-as években felismerték a „csodadoboz” személyiség formáló hatásait és azóta is sűrűn áll viták középpontjában a gyermekek és a televízió kapcsolata. Most az egyik gyerekcsatorna hadat üzent az erőszaknak és új koncepció alapján alakította ki műsorstruktúráját: érték és szórakoztatás.
 

>>

Nyugdíj sem lesz gyerek nélkül

Magyarországon kevesen dolgoznak, és kevés gyerek születik. Az aktív kevesek vállán nyugszik a jelen (egészségügy, iskola), és a jövő (nyugdíjak) finanszírozása, míg egyre többen és egyre hosszabb ideig fogyasztják a kisebbség által befizetett forintokat. Érdekes dilemma, mi jobb a társadalomnak: ha a nők munkába állnak, ezzel gyarapítva a befolyó adó összegét, vagy ha egyre több gyereket vállalnak, a jövő járulékfizetőit nevelve fel?

>>

Kedves Reményvesztett Felvételiző!

2010.01.29 Sinka Edit nyomtat

Elsősorban Neked, és a Te szüleidnek szeretnék most írni. Neked, aki nyolcadikos vagy, és aki azt gondolod, hogy elrontottad a matematika felvételidet, valami rosszat, valami helyrehozhatatlant tettél. Hidd el, nem így van!

A központi felvételi teszt jó dolog. Jobb annál, mintha minden iskola önállóan állítana össze felvételi tesztet, mert így biztos, hogy az országban minden felvételizőtől ugyanazt várják el, és elég egyszer elmenni vizsgázni, nem kell annyiszor, ahány iskolát megjelöltél a jelentkezési lapodon. És jobb annál is, mintha kizárólag a jegyeid alapján döntené el a középiskola, hogy felvesz-e Téged. Hiszen lehet, hogy a Te tanáraid szigorúan osztályoznak, mert a Te iskoládban szinte mindenki jó tanuló, és Te négyes bizonyítvánnyal is könnyedén boldogulsz majd a gimnáziumban. Kár lenne, ha nem vennének fel és nem tudnád ezt bebizonyítani.

A központi felvételi tesztet azonban komoly kritikák érték már az előző években is. A magyar nyelvi feladatlapot javító tanárok például eddig minden évben jelezték, hogy sokszor nem egyértelmű, mire jár pont és mire nem. Valószínűleg pontosan emiatt, ebben az évben a nyelvi feladatlap is eltért az előző években megszokottól.

Ezt Ti, felvételizők könnyebbnek éreztétek, pedig ugyanazt a tudást kérték Tőletek számon, mint tavaly. A feladatok tartalmilag hasonlóak voltak, de formailag nem. Idén kevesebbszer kellett a saját szavaitokkal megfogalmazni a válaszokat, több volt a karikázós, betűválogatós feladat. Ezt a tanárnak könnyebb javítani, hiszen ha a C-t karikáztad be, arra jár pont, ha mást, akkor nem jár. Ha mindenhol bekarikáztad valamelyik választ, úgy jöttél ki a teremből, hogy jól sikerült a teszt, hiszen nem maradt üres a papírod.

A matematika tesztet ilyen kritikák nem érték korábban, mégis úgy tűnik, hogy idén az is változott. Ezért most sokan azt kérdezik, miért nem próbálták ki a teszteket a vizsga előtt, pláne ha változott a jellegük. Azt a feladatsort, amit élesben kell majd megírni, nem lehet kipróbálni, mert ha lenne pár tanuló, aki látná a feladatokat a nagy nap előtt, a titkosság elveszne, és sokan esetleg előnybe kerülnének, mások meg hátrányba. Hasonló feladatsort persze érdemes kipróbálni előre, és a régóta tanító tanároknak vannak már olyan tapasztalatai, amelyek segítenek abban, hogy mi fér bele 45 percbe.

Nekem például azt mondta a vezetőtanárom sok évvel ezelőtt, hogy a hetedikeseknek, akiket tanítottam, ötször annyi időt adjak a dolgozatra, mint amennyi idő alatt én magam megoldom azt. A tesztre, amit most kellett megírnod, én bizony két órát is adtam volna, ha ezt a szabályt betartom. Kiszámoltad, hogy akkor én hány perc alatt végeztem a feladatokkal? Na látod, megy neked a matek!

A kipróbáláshoz hasonlóan nagyon fontos az is, hogy elemezzék az előző év tesztjeit azok, akik a következőt összeállítják. Sajnos mi nem tudjuk, hogy mit tapasztaltak, hiszen csak azok az adatok nyilvánosak, amelyek a tavalyi nyolcadikosok összesített pontszámának eloszlását mutatják meg nekünk. Hogy ők a nyelvi vagy a matematika teszten voltak-e jobbak, azt nem tudjuk. Kár, én kíváncsi lennék rá!

Mi lesz most veled?

– kérdezheted jogosan. Ha cinikus akarnék lenni, azt írnám, hogy jövőre is biztosan iskolába fogsz járni. De nem akarok az lenni. A felvételi tesztnek az a célja, hogy elossza a diákokat az iskolák között. A jó képességűek kerüljenek be azokba az iskolákba, ahol a következő években nagyon sokat kell majd teljesíteniük, összességében pedig mindenki olyan helyre kerüljön, ahol sikeresen tanulhat még négy évig. Ha ez a teszt, amiről napok óta beszél a fél ország, tényleg nem mért jól (persze ezt még most nem mondhatjuk ki, hiszen nem ismerjük az eredményeit), akkor sem fogja a gyengébb képességűeket bejuttatni az erősebb iskolákba, és nem fogja onnan kiszorítani a jó képességűeket. Ha mindenkinek alacsonyabb lesz a matematika pontszáma, mint a nyelvi, akkor kevesebb ponttal lehet majd bejutni, mint tavaly, de a diákok sorrendje nem borul fel.

Legfeljebb nehéz lesz a ponthatárt meghúzni, mert sokan kapnak majd ugyanannyi pontot, ha a teszt nem szór eléggé, és a skálának csak az alsó felét használja ki. Talán azt gondolod, hogy előnybe kerülnek azok a diáktársaid, akik matematikából jobbak, mert a viszonylag könnyű nyelvi teszttel ők is jól boldogultak, szinte olyan jól, mint Te, aki mindig magyarból voltál kiemelkedő. Lehet, hogy ez így van, de gondolj csak bele! Ők, a matekosok biztosan nem jelentkeztek tömegesen a humán tagozatokra, nem veszik tehát el a Te helyedet. A humán tagozatra való bekerülésért olyan hozzád hasonló társakkal fogsz versenyezni, akik most szintén reményvesztett felvételizőnek érzik magukat.

Azt javaslom Neked, hogy mindenképpen használd ki a lehetőséget és nézd meg a kijavított dolgozatodat, amikor a középiskola, ahol írtad, erre lehetőséget biztosít. Annak is nézz utána, hogy a szóba jövő iskolák hogyan súlyozzák a pontszámokat (van, ahol a matekot számítják erősebben, van, ahol a magyart - ez iskolától és tagozattól függ). Ha nagyon nagy a baj, még van pár napod arra, hogy módosítsd a jelentkezési lapodat. Egy biztonsági iskolát az utolsó helyre érdemes beírni, hogy semmiképpen se kerülj szeptemberben egy kötelező felvételt biztosító szakiskolába. Március 16-án a középiskolák nyilvánosságra hozzák majd az ideiglenes felvételi jegyzékeiket, és neked 18-19-én lehetőséged lesz a megjelölt iskoláid sorrendjét módosítani. Persze az izgalom csak április végén szűnik majd meg, amikor – remélem és kívánom – a vágyott középiskola értesít arról, hogy szeptemberben vár Téged.

Hozzászólások  
(35 hozzászólás) 

2010-03-15 20:23:34
Csalodott Anyuka 
VAN EGY ÓRIÁSI PROBLÉMÁM! Az én gyerekem abba az iskolába jelentkezett, ahova előkészítőre járt és ott is írta az írásbelit, amely 70 pont lett.Így a hozott és az írásbeli pontoknak köszönhetően,behívták szóbelizni.A szóbelire behívottak közti névsorban olvastunk egy osztálytársról, akinek tudjuk, hogy a hozott és írásbeli pontja nem érte el azt a határt , amivel behívhatták volna szóbelizni.Ugyan annyit ért el ,mint a kereszt fiam, akit elutasítottak.Én csak azt szeretném megtudni, hogy a szóbeli vizsgán "minden" kérdésekre jól válaszoló lányom, csak 14 pontot kapott.Míg az a gyermek, akit ponthatár alatt behívtak,a szóbelire még is a maximális 25 pontot megkapta, így lehet hogy nem csak az én lányomat turta ki a rangsorból.Hát hogy van ez?
2010-02-20 12:15:19
mami 
wb n.n.! Csatlakozom és teljes mértékben egyetértek! Én még arra is gondoltam, hogy talán a gyerekek szövegértési képességeit akarták mérni matematikából is, hiszen a bonyolult, első olvasatra nemigen érthető mondatokat nekem is először "magyarra kellett fordítani". Utána már igen, mondhatni, hogy nem nehéz. Csak éppen az az, egy-egy (rész-)feladatra jutó 1-1,5 perc stressz-helyzetben, a gyerekeknek nem volt elég!
2010-02-19 19:24:10
wb n.n. 
A magyar felvételi csak sima, egyszeres vizsgastresszt okozott. A matek a kevés idő okán, a szokatlan feladatok okán, a feladatok megfogalmazása okán (pl. 120 fok atlétizál, stb.) többszörös, rendkívüli stresszt okozott. Minél hatványozottabb a stresszhelyzet, annál inkább az egyéni személyiségjegyek szerinti a reakció. Ezért a feladatsor nem a matek tudást, hanem a stresszre való reagálási képességet mérte elsősorban. Ezért igazságos pontszámokat sem alakított ki. Nem fogadható el az a megközelítés, hogy mindenki számára egyformán nehéz volt. Gondoljuk meg, 2 méter széles, de csak 30 cm mély árkot minden gyerek átugrik. De ha ugyan ez az árokszélesség 20 méter mély szakadékú, sokan nem kísérlik meg az átugrást. Pedig "tudásuk" alapján biztosan át tudják ugrani a 2 méter szélességet. Tehát a "feladat" nem tudta igazságosan mérni, hogy át tudják-e ugrani a 2 métert. Ez "történt" a matek feladatsorral is. Nagy baj, hogy a nem valós pontszámok következményeire, a kialakult helyzetre a "szakma" részéről nincs reagálás. Üdvözlettel:
2010-02-01 20:52:03
höhömmm 
nekem 70 pont lett...(39,31)de a tehetséggondozot még nem tom pedig egy olyan osztályba akarok menni..remélem ez elég lessz :SSS
2010-02-01 17:38:17
Választ kérek 
8. Járhattál volna fordítva is.Akkor csak bosszankodnál,mint sokan,akik az elsőt írták. Nem a gyerekek a hibásak,ők csak elszenvedik.
2010-02-01 17:35:18
8. 
Én pótfelvételit irtam és szerencsésnek mondhatom magam, bár örülnék ha a matekomba 35 pont meg lenne, a magyar szinte hibátlan. Azt azért direkt megfigyeltem a matekba hogy nem fokokba hanem %-ba és számadatba adták meg, és nem volt szögperc :?S
2010-02-01 15:19:31
Választ kérek 
Presztízs.Azt hiszem így hívják. Magasabb pontszámot érnek el az ott felvételizők,akik nyílván oda is jelentkeztek.Lehet vele büszkélkedni.El sem hiszi senki,aki nincs benne,milyen "véres" harcokat vívnak manapság is az iskolák,hogy bizonyítsák nagyszerűségüket!A szelektálás pedig ugyanúgy megtörténik,a jók kerülnek be a jelentkezők közül itt is.Sőt,aki volt olyan szemtelen,és nem fáradt el hozzájuk felvételizni,annak úgy kellett. Akár egy magasra tett ponthatár is megtévesztheti a gyanútlan szülőt---lámlám,milyen nívós iskola. Nem biztos,hogy nem írtam butaságot,csak agyalgatok. A másik felvetésem senkinek nem tűnt fel?
2010-02-01 12:36:11
charango 
@ Választ kérek: Miért lenne érdeke a középiskolának, hogy "véletlenül" a pótfelvételit írják meg ott a diákok? Akik ott írnak, nem az ő tanulóik, nekik nem érdekük, hogy jól sikerüljön a felvételijük. Sőt! Ezek a diákok zömmel oda jelentkeztek, abba a középiskolába, így ha bármilyen módon könnyítenék számukra a felvételit, azt érnék el vele, hogy nem a lehető legjobb képességű tanulókat tudnák felvenni. Miért lenne ez jó nekik?!
2010-02-01 10:49:59
mézes  
Nem a javítókulcs feltétele az internetre okozza a problémát,hiszen a betegeskedő a társaitól is értesülhet a feladatokról,és felkészülhet rá. A pótfelvételinek teljesen hasonló erősségű,de teljesen új feladatsorból kellene állnia. Hányszor is írtunk matekdogát úgy a suliban,hogy A oszlop,B oszlop.Egy áltlagos tanárnak sosem jelentett gondot hasonló nehézségű,de más feladatból álló feladatsor összeállítása. Mondjuk lehet,hogy csak a számokban tértek el a feladatok,erre nem emlékszem,de a kiszámítás módját el lehetett volna lesni,tehát ezt nem tartom valószínűnek. Szóval,akinek ez lenne a dolga,az miért nem figyel ezekre a szempontokra?
2010-01-31 19:13:34
biri 
Azt eddig is tudtuk, hogy a matek tesztek nagy része nem a tananyagról szól. Ezeket a feladatokat azok a gyerekek tudják megoldani jól, akik éve óta matek szakkörre, tehetséggondozásra, versenyekre járnak. A többség azonban nincs hozzászokva ehhez a gondolkodásmódhoz, mert nem ezt tanítják nekik az iskolában. Az alsós tananyag pl. típusfeladatok ismétlése azzal a különbséggel, hogy az 1. o.-ban a 20-as számkörben, a 2.-ban a 100-as számkörben, stb... dolgoznak. A logikai gondolkodás, a gyors felfogóképesség és a kreativitás fejlesztése elmarad. Pedig hasznos lenne, különösen annak tudatában, hogy a felvételi teszteken pontosan ezeket kérik számon a gyerekektől - ráadásul túl rövid idő alatt - "kompetencia" néven. A mai gyerekek egyáltalán nem buták és lusták. Az én jó képességű, humán beállítottságú nyolcadikos lányom egy átlagos budapesti iskolába jár. Sokáig ötös volt matekból, most félévkor négyest kapott. Megoldotta az interneten fellelhető teszteket, eljárt az ált. isk. és az egyik gimi felvételi előkészítőjére (az utóbbiban 16ezret fizettünk a matekért), ennek ellenére mindössze 24 pontot szerzett. A magyar 49 pontos lett, de ettől nehezebbel is elboldogult volna, ha lehetőséget kap rá. A magyar annyira könnyű volt, hogy rengeteg egyforma eredmény fog születni. Fel kell tehát készülnünk arra, hogy a központi írásbeli értékét túlnyomórészt a matekból megszerzett pontok jelentik. Ez pedig igazságtalan hátrányt jelent a humán beállítottságú gyerekeknek. Elgondolkodhatnak az Oktatási Hivatal illetékesei azon, hogy normális dolog-e az, ha a matek átlag 10-15 pont, a magyar 40-45 pont lesz! A teszteket és a javítókulcsokat pedig nem lenne szabad a pótfelvételi előtt közzétenni! Mennyivel jobban jártak azok, akik betegeskedtek 23-án!

Hozzászólás
aláírás



 
.