A központi felvételi teszt jó dolog. Jobb annál, mintha minden iskola önállóan állítana össze felvételi tesztet, mert így biztos, hogy az országban minden felvételizőtől ugyanazt várják el, és elég egyszer elmenni vizsgázni, nem kell annyiszor, ahány iskolát megjelöltél a jelentkezési lapodon. És jobb annál is, mintha kizárólag a jegyeid alapján döntené el a középiskola, hogy felvesz-e Téged. Hiszen lehet, hogy a Te tanáraid szigorúan osztályoznak, mert a Te iskoládban szinte mindenki jó tanuló, és Te négyes bizonyítvánnyal is könnyedén boldogulsz majd a gimnáziumban. Kár lenne, ha nem vennének fel és nem tudnád ezt bebizonyítani.

A központi felvételi tesztet azonban komoly kritikák érték már az előző években is. A magyar nyelvi feladatlapot javító tanárok például eddig minden évben jelezték, hogy sokszor nem egyértelmű, mire jár pont és mire nem. Valószínűleg pontosan emiatt, ebben az évben a nyelvi feladatlap is eltért az előző években megszokottól.

Ezt Ti, felvételizők könnyebbnek éreztétek, pedig ugyanazt a tudást kérték Tőletek számon, mint tavaly. A feladatok tartalmilag hasonlóak voltak, de formailag nem. Idén kevesebbszer kellett a saját szavaitokkal megfogalmazni a válaszokat, több volt a karikázós, betűválogatós feladat. Ezt a tanárnak könnyebb javítani, hiszen ha a C-t karikáztad be, arra jár pont, ha mást, akkor nem jár. Ha mindenhol bekarikáztad valamelyik választ, úgy jöttél ki a teremből, hogy jól sikerült a teszt, hiszen nem maradt üres a papírod.

A matematika tesztet ilyen kritikák nem érték korábban, mégis úgy tűnik, hogy idén az is változott. Ezért most sokan azt kérdezik, miért nem próbálták ki a teszteket a vizsga előtt, pláne ha változott a jellegük. Azt a feladatsort, amit élesben kell majd megírni, nem lehet kipróbálni, mert ha lenne pár tanuló, aki látná a feladatokat a nagy nap előtt, a titkosság elveszne, és sokan esetleg előnybe kerülnének, mások meg hátrányba. Hasonló feladatsort persze érdemes kipróbálni előre, és a régóta tanító tanároknak vannak már olyan tapasztalatai, amelyek segítenek abban, hogy mi fér bele 45 percbe.

Nekem például azt mondta a vezetőtanárom sok évvel ezelőtt, hogy a hetedikeseknek, akiket tanítottam, ötször annyi időt adjak a dolgozatra, mint amennyi idő alatt én magam megoldom azt. A tesztre, amit most kellett megírnod, én bizony két órát is adtam volna, ha ezt a szabályt betartom. Kiszámoltad, hogy akkor én hány perc alatt végeztem a feladatokkal? Na látod, megy neked a matek!

A kipróbáláshoz hasonlóan nagyon fontos az is, hogy elemezzék az előző év tesztjeit azok, akik a következőt összeállítják. Sajnos mi nem tudjuk, hogy mit tapasztaltak, hiszen csak azok az adatok nyilvánosak, amelyek a tavalyi nyolcadikosok összesített pontszámának eloszlását mutatják meg nekünk. Hogy ők a nyelvi vagy a matematika teszten voltak-e jobbak, azt nem tudjuk. Kár, én kíváncsi lennék rá!

Mi lesz most veled?

– kérdezheted jogosan. Ha cinikus akarnék lenni, azt írnám, hogy jövőre is biztosan iskolába fogsz járni. De nem akarok az lenni. A felvételi tesztnek az a célja, hogy elossza a diákokat az iskolák között. A jó képességűek kerüljenek be azokba az iskolákba, ahol a következő években nagyon sokat kell majd teljesíteniük, összességében pedig mindenki olyan helyre kerüljön, ahol sikeresen tanulhat még négy évig. Ha ez a teszt, amiről napok óta beszél a fél ország, tényleg nem mért jól (persze ezt még most nem mondhatjuk ki, hiszen nem ismerjük az eredményeit), akkor sem fogja a gyengébb képességűeket bejuttatni az erősebb iskolákba, és nem fogja onnan kiszorítani a jó képességűeket. Ha mindenkinek alacsonyabb lesz a matematika pontszáma, mint a nyelvi, akkor kevesebb ponttal lehet majd bejutni, mint tavaly, de a diákok sorrendje nem borul fel.

Legfeljebb nehéz lesz a ponthatárt meghúzni, mert sokan kapnak majd ugyanannyi pontot, ha a teszt nem szór eléggé, és a skálának csak az alsó felét használja ki. Talán azt gondolod, hogy előnybe kerülnek azok a diáktársaid, akik matematikából jobbak, mert a viszonylag könnyű nyelvi teszttel ők is jól boldogultak, szinte olyan jól, mint Te, aki mindig magyarból voltál kiemelkedő. Lehet, hogy ez így van, de gondolj csak bele! Ők, a matekosok biztosan nem jelentkeztek tömegesen a humán tagozatokra, nem veszik tehát el a Te helyedet. A humán tagozatra való bekerülésért olyan hozzád hasonló társakkal fogsz versenyezni, akik most szintén reményvesztett felvételizőnek érzik magukat.

Azt javaslom Neked, hogy mindenképpen használd ki a lehetőséget és nézd meg a kijavított dolgozatodat, amikor a középiskola, ahol írtad, erre lehetőséget biztosít. Annak is nézz utána, hogy a szóba jövő iskolák hogyan súlyozzák a pontszámokat (van, ahol a matekot számítják erősebben, van, ahol a magyart - ez iskolától és tagozattól függ). Ha nagyon nagy a baj, még van pár napod arra, hogy módosítsd a jelentkezési lapodat. Egy biztonsági iskolát az utolsó helyre érdemes beírni, hogy semmiképpen se kerülj szeptemberben egy kötelező felvételt biztosító szakiskolába. Március 16-án a középiskolák nyilvánosságra hozzák majd az ideiglenes felvételi jegyzékeiket, és neked 18-19-én lehetőséged lesz a megjelölt iskoláid sorrendjét módosítani. Persze az izgalom csak április végén szűnik majd meg, amikor – remélem és kívánom – a vágyott középiskola értesít arról, hogy szeptemberben vár Téged.