ISKOLAKERESŐ

Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában! Friss adatokkal segítünk a megfelelo iskola kiválasztásában!


 ISKOLÁT KERESEK »

?

Kiaknázatlan lehetőségek az Iskolatej Programban

Az Iskolatej Program keretében ma Magyarországon az iskoláskorú gyermekek csak közel tíz százaléka kap naponta ingyen egy pohár tejet. A gyermekek kilencven százaléka viszont nem élvezheti az iskolatej által nyújtott táplálkozási és élettani előnyöket, mert oktatási intézményük nem vesz részt a programban. A programban rejlő lehetőségek kiaknázatlanok - állítják a szervezők.

>>

Hirdetés

Újra hároméves szakoktatás

A gyakorlatorientált szakmában a kormány bevezetné tisztán szakképzési évfolyamokból álló oktatásformát. A fiatalok 17 évesen OKJ-s bizonyítvánnyal léphetnének ki a munkaerőpiacra. A PDSZ tárgyalna a kérdésről.

>>

Minél hosszabb, annál rosszabb?

A hosszú nyári szünet öröm a tanárnak és a diáknak, ám a szülőknek bizony gondot okoz: sok pénzbe és energiába kerül biztosítani, hogy a gyerekek hasznosan töltsék el az idejüket. Ráadásul nem babra megy a játék. A legújabb amerikai kutatások szerint minél hosszabb a nyári szünet, annál szélesebbé válik az olló a tehetős és a szegényebb gyerekek tanulmányi teljesítménye között.

>>

Középiskolai felvételi 2010

Alacsony matek pontszámok

2010.02.05 kölöknet nyomtat

Túl a felvételikkel kapcsolatos első felzúduláson, a számok is igazolják, hogy túl nehéz volt a matek felvételi. Több iskola nyilvánosságra hozott eredményei alapján a matekvizsga átlagos pontszáma nem éri el a 20 pontot, míg a magyaré a 35-öt is meghaladja.

Bár országos összesítés híján az adataink még mindig nem a hivatalos verziót mutatják, szerkesztőségünk elvégzett néhány számítást, hogy a magunk módján megnyugtassuk a zaklatott felvételizőket. Igen, kedves Diákok és Szülők, a számok is igazolják: valóban túl nehéz volt a matek és túl könnyű a magyar felvételi.

A magyar teszt kétszer olyan jól sikerült, mint a matek!

Sajnos kevés iskola tette fel honlapjára az anonimizált eredményeket, de így is sikerült három budapesti gimnázium adatai alapján 490 felvételiző eredményeivel egy kis elemzést végeznünk. Ebben a mintában az átlagpontszám matekból 19,5, magyarból pedig szinte pontosan a kétszerese, 38 pont volt.

Igaznak bizonyultak tehát az előzetes érzések: hiába nyugtatta az Oktatási Hivatal elnöke és elnökhelyettese nyilvánosan a közvéleményt azzal, hogy az átlagos adottságú diákoktól ezen a teszten 25 pontos teljesítmény várható, ezúttal sem a matematika, sem a magyar nem "hozta" ezt az eredményt.

Mennyire igazságtalan?

Túl a kudarcos matek által keltett rossz hangulaton, sokakat bosszant a két vizsga nehézsége közötti különbség. Akik magyarból erősebbek, és matekból kevésbé, azzal érvelnek, hogy a magyar vizsga elmosta, a matek pedig kiemelte a különbségeket, így a magyarosok hátrányba kerülnek a matekosokkal szemben a jobb iskolákba való bejutásnál.

Az egyik gimnázium 130 adata alapján utánaszámoltunk, hogy mit is jelent ez a probléma. Ebben az iskolában matekból 18 pont, míg magyarból 36 pont volt az átlagos eredmény. A legjobb 10%-ba tartozó matekosok átlagos pontszáma 33, a legjobb 10% magyaros átlaga viszont 45 pont volt. Vagyis jó matekos, átlagos magyarral 69 pontra, ám jó magyaros, átlagos matekkal csak 63 pontra számíthat, és ez valóban nagy különbség.

Kicsit jobb a helyzet, ha csak a "jó tanulókat" vizsgáljuk, vagyis azokat, akik a gyengébbik tárgyukból is a felvételizők legjobb harmadába tartoznak. Ebben az összevetésben azok, akik matekból kiemelkedők, de magyarból is "elég jók", 76 pontra, akik pedig magyarból kiemelkedők és matekból "elég jók", azok 72 pontra számíthatnak. Vagyis az igazán jó tanulók esetében kevésbé jelenik meg az igazságtalanság, de az is kétségtelen, hogy a vizsgák egyenlőtlen követelménye valóban hátrányba hozta a humán beállítódású diákokat.

Valamit enyhít a képen, hogy egyes tagozatos iskolák jobban súlyozzák a tagozatnak megfelelő tantárgy pontszámait, és az is, hogy a tagozatokra eleve hasonló beállítódású gyerekek jelentkeznek, akiket egyformán érint a probléma. Ám ott, ahol a két tesztet egyforma súllyal veszik számításba, valóban néhány pont előnybe kerültek a jobb matekosok.

Mi most a teendő?

A helyzet más és más felelősséget ró diákra, szülőre, az iskolákra és az Oktatási Hivatalra. Természetesen szóba sem jön az a megoldás, hogy az iskolák menet közben változtassanak a bekerülési feltételeken, hiszen ez méltán sértené a vizsgázók biztonságérzetét. A szóbeli vizsga lehetőséget teremthet a humán beálítódású diákoknak is képességeik megvillantására, ezért a legfontosabb most az, hogy a szülők segítsék őket visszanyerni az önértékelésüket.

Amint pedig rendelkezésre állnak majd az országosan összesített adatok, elkerülhetetlen lesz az érdemi tanulságok levonása. Minden jel arra mutat, hogy az idei felvételi teszt rosszul mért. Jó volna garantálni, hogy ez többé ne történhessen meg az egyik legnagyobb állami ágazatban, egy hatvanezer diák számára megkerülhetetlen rendszerben. A Kölöknet épp ezért kész nyomon követni a vizsga egészének értékelési folyamatát, és igyekszik a számok birtokában, érdemben megszólaltatni az Oktatási Hivatal illetékeseit.

Hozzászólások  
(15 hozzászólás) 

2010-02-10 11:10:17
 
90 százalékos felvételivel neked a Fazekasba kéne jelentkezned...szerintem;)
2010-02-09 21:49:31
 
Sziasztok! Tudtok javasolni Dél-Pestről megközelíthető, nagyon jó középiskolát (tanítás, diákélet, nyelv) általános 90%-os felvételivel? Senki ne keseregjen, biztosan lejjebb mennek a pontok, és mindenki bejut, ahová szeretne! Köszi!
2010-02-09 11:41:04
egy bizakodó de elkeseredett anyuka 
Sziasztok! Engem is nagyon aggaszt és nagyon érint az idei rosszul sikerült központi, mivel az én kisfiam is most menne tovább. Nem tudom milyen lesz a ponthatár? Lesz-e esélye megmutatni, hogy ő sokkal többre képes, mint ahogy a felvételin teljesített? Egy pillanatnyi rövidzárlat miatt oda az álma? Szülőként is nagyon nehéz ezt feldolgozni!
2010-02-08 16:01:10
Gábor 
Most itt mindenki behívásról beszél. Tehát, hogy el kell érni egy bizonyos pontot ahhoz, hogy érdemesnek tartsanak arra, hogy behívjanak szóbelizni. Szerintem ez nem így van. Vagyis a Lovassy Gimnáziumban nem így működik. Vagy pedig ha igen, akkor valami nagyon elkerülte a szememet. Szerintem (mivel én oda jelentkeztem, azért ezt mondom... És a Vetési Gimnáziumban is így van.) nem kell elérni bizonyos pontot, mindenkinek kell menni szóbelire. Aztán majd a legvégén kiderül, hogy ki került bele a keretbe. Milyen igazságtalan lenne már, hogy valaki egy ponttal lecsúszik azok közül, akik mehetnek szóbelire, pedig simán hozná azt az egy (vagy még több) pontot szóbelin. Meg kell adni a javítás lehetőségét mindenkinek szerintem.
2010-02-08 14:10:59
egy mami 
Úgy hallottam, hogy a gimnáziumok lejjebb viszik a behívási határt (központi pontszámára éretm), ahol 2009-ben 72 pontot vártak el, ott idén csak kb. 60-at. Ha nem teszik ezt, alig lesz kit behívni...

Hozzászólás
aláírás



 
.