Hitek és tévhitek a kötelező beiskolázással kapcsolatban
Az általános iskolai beiskolázáskor néhány (elsősorban budapesti és néhány városi) iskola esetében is több körzetes gyerek jelentkezett, mint amennyi férőhely rendelkezésre állt. Ennek okát sokan a kötelező beiskolázással kapcsolatos változásokkal magyarázták. Ez a probléma mintegy kétezer gyereket érintett az újsághírek szerint (ez egyébként az adott populáció mintegy 2%-a), a létszámproblémákat az ő esetükben az államtitkárság úgy kívánja orvosolni, hogy magasabb osztálylétszámokat engedélyeznek egy majd készülő rendeletben. A szülők és a média szerint viszont ezzel méltányossági problémák vannak, ezek a gyerekek zsúfoltabb osztályokban lesznek kénytelenek tanulni, mint társaik. Ugyanakkor Pokorni Zoltán műanyagproblémának nevezte mindezt. De hol az igazság? Cikkünkben megpróbáljuk körbejárni a témával kapcsolatos tévhiteket. >>
Keresik az ország legjobb matematika- és fizikatanárait
A tárgyak általános- és középiskolai oktatói a matematika és fizika népszerűsítéséért, illetve a tehetségek gondozásában való részvételéért kaphatják meg a legjobbaknak járó kitüntetést, az Ericsson-díjat. >>
Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban
A szellemi és testi fejlődés, a szocializáció és a versenyképes tudás megszerzése szempontjából egyaránt meghatározó az első 8-9 év, amit az alapfokú oktatásban töltünk. Az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulás képességét, ami nélkül a továbbtanulási lehetőség – ha papíron nyitva is van – illúzió marad, és a későbbiekben nem hoz semmilyen előnyt. De vajon mennyi idő áll rendelkezésre ehhez? >>
