Címke

Cimkékáltalános_iskola

Nyomozós alkotópályázat általános iskolásoknak

Az MTA Ökológiai Kutatóközpont Nemzeti Botanikus Kertje "Nyomozz a növények után!" címmel alkotópályázatot hirdet általános iskolásoknak. >>

Érintőképernyők és chat fórumok a dél-koreai iskolákban

Dél-Koreában létezik egy kifejezés (jaesusaeng, ejtsd: ceszuszeng), amely kizárólag azokat a végzős középiskolás diákokat jelöli, akik az egyetemi felvételin rosszul teljesítettek, ezért úgy döntöttek, hogy még egy évet a megmérettetésre való készüléssel töltenek. Mivel a magas társadalmi státusz eléréshez jó egyetemi végzettség, a jó egyetemre való bekerüléshez pedig rengeteg felkészülés szükséges, a kimagaslóan kompetitív rendszer alapjait az erős általános iskolák jelentik. Ahhoz, hogy a diákok felkészültsége naprakész és versenyképes legyen, Dél-Korea egy egészen sajátos megoldást kínál. >>

Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz

Shanghai sok tekintetben Kína egyik legfontosabb települése: gazdasági, közlekedési, ipari és kulturális központ, a PISA eredmények alapján pedig a legeredményesebb diákokat is ez a város adja. Mi lehet a siker titka? Talán az, hogy itt mindig is nagy becsben tartották a tudást. Másrészt, ha kellett, tudtak változtatni az ősrégi hagyományaikon.  >>

Béremelés ösztönzés nélkül?

Hangos a sajtó a tanévkezdéstől, ahol a pedagógusok (részleges) béremelése együtt jár azzal, hogy diáknak és tanárnak egész nap benn kell maradnia az iskolában. Míg az államtitkár azzal érvel, hogy az így elmaradó túlórapénzt fedezni fogja az emelés és egyébként is anomáliák voltak a túlóra kifizetésekkel kapcsolatban, a másik oldal bírálja a kormány lépését, mert szerintük a béremelés részleges volta és az egész napos bennlét együttesen kioltja annak hatását.  >>

Hitek és tévhitek a kötelező beiskolázással kapcsolatban

Az általános iskolai beiskolázáskor néhány (elsősorban budapesti és néhány városi) iskola esetében is több körzetes gyerek jelentkezett, mint amennyi férőhely rendelkezésre állt. Ennek okát sokan a kötelező beiskolázással kapcsolatos változásokkal magyarázták. Ez a probléma mintegy kétezer gyereket érintett az újsághírek szerint (ez egyébként az adott populáció mintegy 2%-a), a létszámproblémákat az ő esetükben az államtitkárság úgy kívánja orvosolni, hogy magasabb osztálylétszámokat engedélyeznek egy majd készülő rendeletben. A szülők és a média szerint viszont ezzel méltányossági problémák vannak, ezek a gyerekek zsúfoltabb osztályokban lesznek kénytelenek tanulni, mint társaik. Ugyanakkor Pokorni Zoltán műanyagproblémának nevezte mindezt. De hol az igazság? Cikkünkben megpróbáljuk körbejárni a témával kapcsolatos tévhiteket.   >>

Keresik az ország legjobb matematika- és fizikatanárait

A tárgyak általános- és középiskolai oktatói a matematika és fizika népszerűsítéséért, illetve a tehetségek gondozásában való részvételéért kaphatják meg a legjobbaknak járó kitüntetést, az Ericsson-díjat. >>

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

A szellemi és testi fejlődés, a szocializáció és a versenyképes tudás megszerzése szempontjából egyaránt meghatározó az első 8-9 év, amit az alapfokú oktatásban töltünk. Az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulás képességét, ami nélkül a továbbtanulási lehetőség – ha papíron nyitva is van – illúzió marad, és a későbbiekben nem hoz semmilyen előnyt. De vajon mennyi idő áll rendelkezésre ehhez? >>

Mi legyen a kötelező olvasmány?

Új sorozatot indítunk a Meseutcával és az OFOE-vel együttműködésben, amelyben gyakorló tanárok ajánlanak „alternatív kötelező” olvasmányokat kollégáiknak, diákoknak. Az első nyolc évfolyamra terjed ki az ajánló, elsősorban azért, mert vélhetően ezekben az években dől el, milyen olvasót nevel az iskola. Az e rovatunkba író tanárok maguk választották ki azokat a műveket, amelyeket ajánlanak, majd pedig ők maguk javasolnak kollégát arra, hogy a következő kötelezőajánlót megírja. >>

„Nyitottság és kooperációkészség”

A tanárok számítanak! – az utóbbi évtized nemzetközi tanárkutatásainak egyik kiemelkedő jelentőségű konklúziója ez. Egy frissen lezajlott nagy nemzetközi összehasonlító tanárkutatás, az OECD TALIS (2006-2008) kutatás eredményeinek első összefoglaló jelentése radikálisnak tetsző javaslattal fordult a nyilvánossághoz. „Le kell bontani az akadályokat a pályára alkalmatlanok kiszűrése elől, és a kiváló pedagógusoknak a pályán maradásra ösztönző karrier esélyeket kell biztosítani…” De hogyan írható le az alkalmatlanság vagy éppen az alkalmasság? >>

Jóváhagyta a kormány az új közoktatási törvény tervezetét

Megtárgyalta és jóváhagyta a kormány a köznevelésről szóló törvény tervezetét. Az MTI-t arról tájékoztatták, hogy a jogszabálytervezetet a jövő hét elején hozzák nyilvánosságra. >>

„Csak kompetens pedagógus tud kompetens diákokat nevelni!”

„Az oktatás világproblémái” – ilyen és ehhez hasonló című könyvek, tanulmányok egész sora bukkan elénk az utóbbi két évtized hazai és nemzetközi pedagógiai szakirodalmát böngészve. Az oktatás, benne a közoktatás, a felsőoktatás és a felnőttoktatás, szélesebb értelemben véve pedig a tanítás és tanulás mára – a fenntartható fejlődés világgazdasági problémaköréhez hasonlóan – globális témává vált. >>

Jövő ősztől bevezetik a mindennapos testnevelést

Jövő ősztől bevezetik a kötelező mindennapos testnevelést az általános iskolákban, ennek megvalósítását létesítményfejlesztési programokkal kívánja segíteni a kormány - jelentette be Bardóczy Gábor, a sportért felelős államtitkárság főosztályvezetője az Országgyűlés sport- és turizmusbizottságának ülésén. >>

A japán oktatás szerkezete

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? Ezekre a kérdésekre igyekszik a szerző válaszokat találni. A Japánról szóló sorozatunk második részében a japán oktatás szerkezetéről olvashatnak. >>

Vietnám – akikre érdemes odafigyelni

Vietnamban mindenki fontosnak tartja a tanulást. Ennek nagy hagyományai vannak, a társadalom elitjét is évszázadokon át rendkívül szigorú versenyvizsgákon választották ki. Hogy ez mennyire igazi verseny volt, mutatja, hogy az elmúlt 700 évben mindösszesen 340-en tették le a mandarinvizsgát, amelynek során általában sok száz jelentkezőből választották ki többkörös vizsgák segítségével a magas pozíciójú hivatalnokokat. Nekik emléktáblákat is állítottak, amit Hanoiban láthatunk az Irodalom Templomában. >>

Ősztől újra friss zöldség és gyümölcs jár a kisiskolásoknak

A Vidékfejlesztési Minisztérium (VM) a 2011/2012-es tanévre is meghirdeti az iskolagyümölcs programot, melynek célja, hogy az általános iskolás (1-4. évfolyamos) gyermekek friss zöldséget, gyümölcsöt kapjanak, és megkedveljék ezeket az egészséges termékeket. >>

Rendezettség és harmónia

A Kölöknet új sorozatot indított útjára, amelyben iskolaigazgatókat kérdez arról, milyen szerintük a jó iskola: milyen értékek mentén szervezik meg az intézményükben folyó oktatási-nevelési munkát, mi az, ami iskolájukat vonzóvá teszi. Kádárné Fülöp Judit tanár-oktatáskutató kérdéseire ezúttal a gyáli Ady Endre Általános Iskola vezetője, Gazdikné Kasa Csilla igazgatónőt válaszolt. Az interjúban olvashatnak  a tanárok-diákok számára fontos adys tudatról, az iskolai szabadidős programokról, de problémákról is, amelyekkel a mai világban bizony szembe kell nézni. >>

Az 50 legkiválóbb iskola

Hogy miért fontos az oktatás, az magyarázatra sem szorul, mégis, valahogy mostohagyerekként szorult a háttérbe az elmúlt évtizedekben ez a terület. Hozzánk, szülőkhöz, általában csak a rossz hírek jutnak el az iskolákkal kapcsolatban is, ez pedig különösen megnehezíti a választást, ha a gyerek most kezdi majd az óvodát vagy általános iskolát, vagy ha középiskolát kell választani, illetve, ha a felsőoktatás felé kacsintgat vagy szakmaválasztáson gondolkodik. >>

Oviból az iskolába

Bármilyen lelkesen készülünk is rá, a tanévnyitó a maga ünnepélyességével nem ritkán megszeppenést vált ki a frissen iskolába került elsősökből. Mi tagadás, megilletődünk mi is, hiszen nagy dologról: tizenkét év nyitányáról van szó. >>

1 2   ››

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

. Strict Standards: Non-static method siteLog::performance() should not be called statically in /home/koloknet/site/lib-2013082/functions.php on line 2230 Strict Standards: Non-static method siteLog::sitestat() should not be called statically in /home/koloknet/site/lib-2013082/functions.php on line 2231