Címke

CimkékIskola

Balkezesség: áldás vagy átok?

A balkezeseknek sosem volt könnyű dolguk, voltak idők, amikor csúfolták őket, sőt még az iskolában is minden erővel azon voltak a tanárok, hogy átszoktassák őket a „helyes” kéz használatára. Ma már teljesen elfogadott dolog, ha valaki a bal kezével ír, ám ennek ellenére számtalan kutatás tárgyát képezi továbbra is ez a jelenség –írja a Medipress. >>

Jó jegyeket szeretnél? Ne laptopon jegyzetelj!

Laptoppal, valamint hagyományos módszerrel jegyzetelő egyetemi hallgatókat vizsgáltak meg: a hallgatók mind ugyanazon az előadáson vettek részt, és a kutatók megkérték őket, hogy hagyományos jegyzetelési módszereiket használva próbálják meg összefoglalni az elhangzottakat. Fél órával később aztán kitöltettek velük egy tesztet a tananyagról… >>

Középiskolai kollégium – előnyök és hátrányok

Ha kollégiumot kezdünk emlegetni, a legtöbb embernek általában az egyetemi évek jutnak eszébe, pedig nem ritkaság, hogy egy középiskolás is koleszba költözik az általános iskola 8 éve után. Ennek természetesen a legtöbb esetben az az oka, hogy az iskola túl messze van, és problémás vagy nagyon fárasztó lenne a mindennapos bejárás. >>

Az én gyerekem miatt nem lehet tanítani

. „Bence most 10 éves, ötödik osztályba jár. Egy hónapja behívtak az iskolába azzal a problémával, hogy az én gyerekem miatt nem lehet tanítani, mert még el sem hangzik teljesen a kérdés, ő már vágja rá a választ, a többiek még le sem írták a matekpéldát, ő már hangosan bemondja az eredményt, mindenről van önálló véleménye, amit sohasem rejt véka alá. Szóljak már neki, hogy engedje a többieket is érvényesülni. Beszéltem Bence fejével, úgy látszott, megértette. A legközelebb szülői értekezleten ezekkel a szavakkal fordult hozzám az osztályfőnök: Bence látványosan unja az órákat, ásítozik, kibámul az ablakon, egyáltalán nem figyel. Most én ezzel mit kezdjek?” >>

Hogyan neveljünk Nobel-díjasokat?

Büszkén szoktuk emlegetni, hogy Magyarország élen jár az egy főre jutó Nobel-díjasok arányát illetően – tehát okos nemzet a magyar. Az eredményesség másik oldalát, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyének mögött meghúzódó oktatási rendszert és annak szerepét azonban ritkábban emlegetjük. Hogyan nevelkedtek a kivételes tehetségek a 20. század elején, és hogyan nevelkednek ma? Milyen esélye van ma az okos gyerekeknek Magyarországon? Mai cikkünkben erre keresünk választ. >>

Menzakaják a világ körül

Emlékeztek még a klasszikus menzai kosztra? A különböző főzelékekre, köményes kiflire, gyümölcsmártásra? Vajon mit esznek a menzán az iskolások szerte a világban? Összegyűjtöttünk 20 országot és 20 tálcát, rajra 20 menzás fogással, Japántól egészen Chiléig. >>

Ti mondtátok – kreativitás a suliban

A múltkori cikkünkhöz, melyben abszolút rossz, de mégis zseniális dolgozat-megoldások között szemezgettünk, számos hozzászólás érkezett. Mivel a magyar diákok sem kevésbé kreatívak, mint tengerentúli társaik, úgy döntöttünk, kiválogatjuk a legjobbakat közülük.  >>

A tehetség bűvöletében élő országok nem lesznek sikeresek – állítja Sir Michael Barber

Sir Michael Barber, jelenleg a Pearson Foundation tanácsadó cég vezető oktatási szakértője, korábban a McKinsey cég partnere és a brit kormányfő, Tony Blair tanácsadója cikkében ( TES ) levonja a tanulságokat a PISA vizsgálatok eredményeiből. A lényeg, hogy ha gyerekeinket nagyon hamar besoroljuk a "tehetséges" és a "futottak még" kategóriákba, akkor lemaradunk a nemzetek közötti versenyben. >>

Megromlik a befőtt gyerek?

A napokban nagy port kavart fel az esztergomi Balassa Bálint szakképző iskola kapcsán megjelent cikk a 444.hu-n . Ezek szerint az iskolában a kilencedikesek közül majdnem mindenki megbukott legalább egy tárgyból, de nem kevesen akár három vagy négy tárgyból is. Az egyik szülő ezt látva beperelte az iskolát közokirat hamisításért, mert nem tartja normálisnak ezt a hatalmas bukási arányt. >>

Havazás miatti iskolaszünet - másképp

Biztosan mindenki emlékszik olyan esetre, amikor a nagy hó miatt tanítási szünetet rendeltek el egyik-másik iskolában. Sajnos - vagy épp szerencsére - erre idén nálunk kevés esély volt eddig, nem így Észak-Karolinában.  >>

PISA eredmények vs. boldogság

Hosszú-hosszú perceken keresztül néztem a lenti - egyébként szuper - diagramot. Amellett, hogy szomorúan állapítottam meg, hogy nagy jóindulattal is csak a középső harmad alsó részén foglalunk helyet a függőleges tengelyen, csomó egyéb dolgot feltűnt. Egyébként a vízszintes tengelyen hasonló helyen található kis országunk.  >>

Németország: a porosz hagyománytól a szabályozott autonómia felé

Németországban éveken keresztül azt gondolták, hogy semmi probléma sincs az oktatással, mígnem 2001-ben elérte őket a PISA-sokk, ugyanis a nemzetközi felmérés alapján a német 15 évesek jócskán alulmaradtak a többi ország diákjaihoz képest. Szomorkodás és önmarcangolás helyett azonban olyan lépeseket tettek, amelyek a jelenlegi felmérés alapján fokozatos fejlődéshez vezettek, és a németek immár büszkék lehetnek nem csak a 18. századi, de a jelenlegi oktatási rendszerükre is. >>

18 tanár, aki igazából szuperhős

Diákként az ember sokszor nincs kibékülve az őt okítókkal, de azért mindannyiunk életében akadnak olyan tanárok, akikre jó szívvel emlékszünk vissza. Akikre felnéztünk, akiket tiszteltünk, akiktől nemcsak a tantervben foglalt tananyagot tanultuk meg, hanem annál sokkal többet. >>

Bill Gates: A tanároknak szükségük van visszajelzésre

Bill Gates a PISA adatok alapján arra a következtetésre jutott, hogy azok az országok teljesítenek jól, ahol kifinomult tanárértékelési rendszerek működnek, vagyis ahol a tanár megfelelő visszajelzést kap a munkájáról és így képes fejlődni.  >>

PISA II: Milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltsége 2012-ben?

A 2012-es PISA felmérés kiemelt mérési területe a matematika volt. Ez a terület utoljára 2003-ban szerepelt központi helyen, így érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az elmúlt 9 évben.  >>

PISA I: A 2012-es vizsgálat jellemzői

Megjelent a 2012-es PISA vizsgálat eredményeiről szóló első OECD jelentés. A vizsgálat szerint a magyar 15 évesek matematikai és természettudományi kompetenciái terén statisztikailag értékelhető az eredmények romlása, tanulóink olvasási eredményei a 2009-es szinthez közel állnak. A digitális tudásmérések eredményei Magyarországot a sereghajtók közé sorolják. >>

Lengyelország: döbbenetes javulás egy évtized alatt

A nemrég napvilágra került PISA eredmények ugyan számunkra nem tartogattak túl sok jó hírt, van mégis egy olyan ország a közelünkben, akik 2000 óta egyenes irányú fejlődést mutatnak, és rendre bekerülnek a top 15 közé. A különböző országok oktatási rendszeréről szóló cikkünk következő részeként most Lengyelországgal foglalkozunk. >>

Abszolút rossz, de mégis zseniális dolgozat-megoldások

Az elmúlt hetekben terjedt el az interneten és főleg facebookon az a kis gyűjtemény, ahol valaki 38 olyan tesztkérdésre adott választ szedett össze, amik valójában teljesen hibásak mégis zseniálisak egyszerre. Kiválogattuk a 16 legjobbat, és le is fordítottuk őket. >>

Beszélnünk kell a PISA-ról!

A napokban hozták nyilvánosságra a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2012-es évi eredményeit. Az eredmény egész Európára nézve lehangoló.  >>

1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19   ››

A Kölöknet kiadója a United Publishers Hungary Kft. © Minden jog fenntartva

.