Címke

CimkékSpeciális_gyerek

Autizmus szakirány indul a Bárczin

Az autizmus spektrumpedagógiája szakirány indul az ELTE Bárczi Gusztáv gyógypedagógiai karán szeptemberben - közölte Stefanik Krisztina, az intézmény dékánhelyettese az MTI-vel. >>

Portré egy ötgyermekes édesanyáról

Egyetemisták és más fiatalok két hetet áldoztak a nyarukból arra, hogy házakat újítsanak fel és gyerekekkel foglalkozzanak. Így ők maguk sem unatkoztak, a házak is szépültek és a kistelepülés lakói is sok élménnyel és ismeretséggel lettek gazdagabbak. Az alábbi portré a program egyik kedvezményezettjét, egy édesanyát mutat be. >>

Miért szoronganak a gyerekek?

Talán furcsán hangzik, de bizonyos fokú szorongásra mindenkinek szüksége van. Ahhoz, hogy kapcsolatunk a környezetünkkel ideális legyen, fontos, hogy érzékenyek legyünk a visszajelzésekre, a kritikákra, hiszen ezek alapján tudjuk magunkat, viselkedésünket formálni. Ez bizony szorongással is jár. Miért is lenne ez másképp a gyerekeknél? >>

Amikor gyerekek zenélnek gyerekeknek

Immár három Kölöknet koncerten vagyunk túl, ahol tehetséges muzsikus palánták mutatják be náluk is kisebb gyerekeknek, miből lesz a cserebogár. A Magyar Villamos Művek Zrt. által támogatott Adj teret a tehetségnek program keretében , mint arról már tudósítottunk, 16 tehetséges fiatal nyert lehetőséget arra, hogy néhány hétvégén a Millenáris Fogadójában megmutassa, mit tud. >>

Sérült testben ép lélek - 2. rész

A sérült emberek gondolatai, érzései a legtöbb ember számára ma is távoliak, ismeretlenek. Ezek az emberek a köztudatban sokszor olyannyira „mások”, mintha nem is ugyanazon a világon osztoznánk egymással.  Futó, legtöbbször zavart pillantásokkal illetjük a tolókocsiban ülőket, és nem sokat tudunk róluk, az életükről. Felmerül bennünk olykor a gondolat, hogy vajon ő mit érezhet? Neki milyen céljai vannak? Neki mi a siker, a megelégedettség? Neki mi a szerelem és a szexualitás? Neki mi szerez örömet, neki mi fáj? Szeretnénk többet megtudni róluk? >>

Sérült testben ép lélek - 1. rész

A sérült emberek gondolatai, érzései a legtöbb ember számára ma is távoliak, ismeretlenek. Ezek az emberek a köztudatban sokszor olyannyira „mások”, mintha nem is ugyanazon a világon osztoznánk egymással.  Futó, legtöbbször zavart pillantásokkal illetjük a tolókocsiban ülőket, és nem sokat tudunk róluk, az életükről. Felmerül bennünk olykor a gondolat, hogy vajon ő mit érezhet? Neki milyen céljai vannak? Neki mi a siker, a megelégedettség? Neki mi a szerelem és a szexualitás? Neki mi okoz örömet, neki mi fáj? Szeretnénk többet megtudni róluk? >>

Panaszok az ombudsmannak

Aáry-Tamás Lajos, az oktatási jogok biztosa június 8-i budapesti sajtótájékoztatóján az MTI kérdésére elmondta: 2010-ben 673 ajánlást fogalmazott meg, és 40 jogalkotási indítványt tett. A biztoshoz beérkező panaszok száma 6-7 éve nem növekszik, a hivatalba évi 1500-1600 eset jut el. Változás az elmúlt évekhez képest, hogy a panaszok a szülők helyett már zömében a diákoktól érkeznek, és a korábbi 5 százalékhoz képest a beadványok 70 százalékát elektronikus formában nyújtják be. >>

Mindig van új lehetőség!

A Kölöknet nemrég sorozatot indított Milyen a jó iskola? címmel, amelyben iskolaigazgatókat kérdez arról, milyen értékek mentén szervezik meg az intézményükben folyó oktatási-nevelési munkát, mi az, ami iskolájukat vonzóvá teszi. Ezúttal Kádárné Fülöp Judit tanár-oktatáskutató interjúját olvashatják a budapesti Csontváry Kosztka Tivadar Általános Iskola vezetőjével, Gál Józsefné igazgatónővel. A lakótelepi iskolában - a nehézségek ellenére - sokat tesznek azért, hogy a hátrányos helyzetű, valamint tanulási-magatartási nehézségekkel küzdő gyermekeknek megfelelő oktatást biztosítsanak, és szeretetteljes légkörben neveljék őket. >>

Kitekintés Ázsiába

A Kölöknet minisorozatot indít, ahol elsősorban azt vesszük górcső alá, hogyan nevelnek és tanulnak Ázsiában. Hogy ez miért érdekes? Túl azon, hogy Ázsia roppant vonzó a maga nagyságával, sokszínű népességével, hatalmas kulturális és filozófiai tradícióival, az is nyilvánvaló, hogy az ázsiai tanulók (és tanáraik, sőt inkább szüleik) valamit nagyon tudnak. A 2000 óta zajló nemzetközi tanulói teljesítményméréseken rendre az ázsiai országok szerepelnek az élen. >>

Ki tud olvasni?

Az tud olvasni, aki megérti, amit olvas. A magyar nyelv sokatmondóan használja ezt a szót: „pénzt olvas”, „olvas a csillagokból”, olvas a jelekből”. Vagyis a betű, a csillag, a jel észrevételezése csak a kezdet. A fontos a megértés. Bárkire lehet mondani, hogy tud olvasni, aki legalább a nevét ki tudja betűzni? Vagy ennél többet jelent az olvasás képességének birtoklása? Mit tud egy gyakorlott olvasó? Cikkünk ezekre a kérdésekre keresi a választ. >>

A kora gyermekkori intervenció rendszerében

Amikor a gyermeket váró szülőket megkérdezik, fiú lesz-e vagy lány a születendő kisbaba, általában azt válaszolják: mindegy, csak egészséges legyen. Ám sajnos előfordul, hogy a pici sérülten jön a világra, vagy később válik nyilvánvalóvá, hogy valami nincs vele rendben. Magyarországon a kora gyermekkori intervenció rendszere meglehetősen szövevényes. Mit tehet a háziorvos és a védőnő? Hová fordulhat segítségért a szülő? Milyen ellátási formák léteznek? A cikk ezekre a fontos kérdésekre igyekszik válaszolni. >>

Én ne lennék tehetséges?

A Fordulópont című folyóirat legfrissebb (51.) tematikus száma a tehetség, a tehetséggondozás tematikáját járja körül rendkívül sokoldalúan, és a megszokott igényességgel. Mindenkinek ajánlom, akit érdekel, hogy mi minden segítheti, illetve gátolhatja a tehetség felismerését, kibontakozását mai sok problémával küszködő társadalmunkban, digitalizálódó világunkban. >>

Tíz módszer a problémák megelőzésére a csoportokban

Korábban már írtam arról , hogyan lesz az egyes emberekből közös értékek és normák alapján működő csoport, és mennyire fontos szakemberként - pedagógusként, pszichológusként, szociális munkásként stb. -, hogy a gyerekek közösségéről mint csoportról gondolkodjunk. Nem árt azonban azt is tudni, mennyit segíthet nekünk a csoport  a konfliktushelyzetek megelőzésében vagy kezelésében. Hogy hogyan? Erről olvashatnak ebben a cikkben. >>

A megnyesett fa kizöldül

A Kölöknet új sorozatának első írásában a Tatai Református Gimnáziumot mutatjuk be. Milyen értékeket tartanak fontosnak, hogyan oktatják és nevelik tanítványaikat, hogyan formálják a közösségi életet? Milyen "játékszabályok" érvényesek tanárra és diákra egyaránt? Meg lehet-e védeni a diákokat a "korszellemtől"? Többek között ezekről kérdezte Kádárné Fülöp Judit tanár, oktatáskutató Dr. Kálmán Attila igazgatót. >>

Együttnevelés és külön oktatás

A Magyar Tudományos Akadémia Közoktatási Elnöki Bizottsága és a TÁRKI-TUDOK szakmai műhelysorozatot indított azzal a céllal, hogy fórumot biztosítson az új közoktatási törvény tervezetéről szóló álláspontoknak, egyszerre figyelve a tényekre alapozott szakmai érvekre és a politikai korlátokra is. A rendezvénysorozat első alkalommal az együttnevelés és külön oktatás témakörét járta körül. Ez a terület többet és mást is jelent, mint az – elsősorban roma tanulókat érintő – integráció kérdése. >>

Új közoktatási törvény készül

Az elmúlt évben az új kormány első ígéretei arról szóltak, hogy a rendet és a biztonságot helyreállítják az országban. A nyilatkozó politikusok között láthattuk az oktatásért felelős államtitkár asszonyt is, aki határozottan képviselte, hogy „rend és biztonság lesz az oktatási rendszerben is”. Hoffmann Rózsa elsőként a buktatással kapcsolatban fogalmazott meg markáns véleményt, majd „a nevelést a középpontba állító új értékrendre épülő” közoktatási törvény előkészítésébe kezdett. >>

Tehetséges kisgyermek a családban

A tehetség a jövő záloga. Ezt a mondást mindannyian ismerjük, és nem is nagyon lehet, nem is nagyon érdemes ezzel vitatkozni, vagy szembeszállni. Kétségtelen, hogy egy ország jelenének felemelkedése és jövőjének biztosítéka - sok egyéb tényező mellett - azon is múlik, hogy milyen szinten, milyen minőségben képesek az emberek „megszervezni ismereteiket”, azaz: hogy képesek a felhalmozott  emberi „tőkét” mozgósítani. >>

Korán érkezett babák

Magyarországon az utóbbi években folyamatosan nőtt a koraszülött gyermekek aránya. Az évente megszülető 94-99 ezer kisbaba 8-9 százaléka születik koraszülöttként. Ez a szám a nemzetközi adatokat tekintve is magasnak számít. A koraszülött kisbabák születési kora befolyásolja életben maradási esélyeiket, a kialakuló betegségek és károsodások lehetőségét, a hosszútávon fennmaradó következményeket. >>

1 2 3   ››

A Kölöknet kiadója a United Publishers Hungary Kft. © Minden jog fenntartva

.