Címke

Cimkéka_hét_ábrája

Még mindig kevés a soknak vélt testmozgás

A Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) 2012-es felmérése megerősítette a tényt:  nem sportolnak eleget az európai fiatalok.  Pedig a fiatalkorban végzett rendszeres sportolás segít a csontok egészséges fejlődésében, az elhízás és mentális betegségek megelőzésében, típusától függően pedig (például vízben végzett gyakorlatok) az asztma vagy akár a cisztás fibrózis kezelésében. >>

A lányok több gyümölcsöt, zöldséget esznek, mint a fiúk

A legutóbbi európai Health Behaviour in School-aged Children (HBSC) felmérés szerint a 15 éves lányok egyharmada, az azonos korú fiúknak pedig mindössze az egynegyede fogyaszt napi rendszerességgel gyümölcsöt. >>

Kevés a kötelező tanítási idő az alapfokú oktatásban

A szellemi és testi fejlődés, a szocializáció és a versenyképes tudás megszerzése szempontjából egyaránt meghatározó az első 8-9 év, amit az alapfokú oktatásban töltünk. Az általános iskola alapozza meg az élethosszig tartó tanulás képességét, ami nélkül a továbbtanulási lehetőség – ha papíron nyitva is van – illúzió marad, és a későbbiekben nem hoz semmilyen előnyt. De vajon mennyi idő áll rendelkezésre ehhez? >>

A tankötelezettség határai

A tankötelezettségi kor leszállítása 18-ról 16 éves korra sokakban azt a benyomást keltette, hogy ezzel az oktatási kormányzat csökkenteni kívánja a tanulásra rendelkezésre álló időt. A köznevelési törvény ezzel szemben csak a tanulók tanulási kötelezettségét szünteti meg, az oktatási ellátás kötelezettségét nem. Vagyis aki akar tanulni, továbbra is ingyen tanulhat az első szakképzettség vagy az érettségi és az első szakképzettség megszerzéséig. >>

A települések harminc százalékában még mindig nem működik óvoda

A nemsokára életbe lépő három éves kori kötelező óvodáztatás fényében érdekes, hogy bár az óvodáztatási arány Magyarországon európai összehasonlításban magasnak mondható, mégis 927 településen még mindig nincs óvoda, és az észak-magyarországi régióban ahol az országos átlagnál nagyobb arányban vannak kisgyermekek, relatíve alacsony a három évig óvodába járók aránya. >>

Idén harmincezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba

A felsőoktatás államilag finanszírozott keretszámainak drasztikus csökkentése nem maradt hatás nélkül. A nappali alapképzés és osztatlan felsőoktatás első évfolyamaira 30 ezerrel kevesebb fiatal jelentkezett az idén. Hosszú idő óta ez a legalacsonyabb szám, miközben az európai célok éppen a diplomások arányának növelését célozzák. >>

Elöregszik a pedagógus társadalom

Rohamosan csökken a harminc év alatti tanárok aránya. 2001-ben még 16 százalék volt arányuk, 2010-ben már csak 9 százalék. Ma még valóban a gyerekszámhoz képest magasabb a pedagóguslétszám, de bizonyos szakokon (természettudományok, idegen nyelv) már gondok vannak, hosszú távon pedig az oktatás mindennapos menetét veszélyeztetheti az állandósuló tanárhiány. >>

Éppen ott nincs bölcsőde, ahol a legtöbb a gyerek

Jelenleg Magyarországon kevés bölcsőde van, a legtöbbjük igencsak túlzsúfolt. Átlagosan 5-10 bölcsődés korú gyermek jut egy bölcsődei férőhelyre. A működő bölcsődék ma Magyarországon nemcsak szétszórtan helyezkednek el, de jól láthatóan a bölcsődei szolgáltatás nem követi a helyi valós igényeket. >>

A szakiskolákban alig fejlődnek a tanulók

A szakiskolások szövegértése jóval lassabban fejlődik, mint a gimnazistáké vagy szakközépiskolásoké, matematikai tudásuk pedig stagnál. Ez derül ki az Országos kompetenciamérés 2011. évi országos jelentéséből. (A jelentés több érdekes információval is szolgál, ezekről a későbbiekben részletesen is beszámolunk).  >>

A lányok egyre többet dohányoznak

A kamaszkori dohányzásnak azonnali és hosszú távú negatív hatásai egyaránt vannak. Friss kutatási eredmények alapján a dohányzó fiatalok száma csökkent ugyan, de még mindig Közép-Európában a legmagasabb. A lányok egyre többet dohányoznak, az alkoholfogyasztásban viszont még mindig a fiúk vezetnek. Egy kutatás alapján kiderült az is, hogy a dohányzó kamaszok nagyobb arányban kísérleteznek később az alkohollal és a drogokkal is. >>

Egyre fiatalabbak az oktatási rendszerbe belépők

A formális oktatás alatt az iskolákat és az iskolát megelőző nevelési-oktatási intézményeket (Magyarországon az óvodát) értjük. Ezekbe az intézményekbe egyre fiatalabb korban lépnek be a gyerekek, az európai uniós átlagéletkor 2000 és 2009 között jelentősen csökkent. >>

Gyermeknevelésre fordított idő

Egy európai uniós felmérésben a felnőtt lakosságot többek között arról is megkérdezték, hogyan tudja összehangolni a munkáját élete más területeivel, és mennyi időt fordít szabadidős tevékenységekre, illetve különféle otthoni munkákra - utóbbiba beleértve a gyermeknevelést is. A válaszok igen nagy szórást mutatnak, a legnagyobb eltérések talán éppen a gyermekeink nevelésére fordított idő tekintetében vannak.  >>

A felsőoktatásba felvettek száma 2012-ben

2012-ben harmincezerrel kevesebben jelentkeztek a felsőoktatásba, mint 2011-ben, és bár a felvettek száma is tizennyolcezerrel kevesebb, mint tavaly volt, a bekerülési esély kicsivel nagyobb volt idén.  >>

Tervezett és megszületett gyermekek

Jól látható az ábrán, és mivel népszerű a téma, sokat lehet mostanában hallani arról, hogy a gyermekvállalási tervek és a valóság, azaz a ténylegesen megszületett gyermekek száma között lényeges eltérés van. Ad-e ez okot aggodalomra, és mivel magyarázható a folyamat? >>

Valóban sok itt a diplomás?

Magyarországon az aktív korú lakosság 18%-ának van felsőfokú végzettsége. A világ legfejlettebb gazdaságait tömörítő OECD tagállamaiban ez az arány átlagosan 10 százalékponttal magasabb, vagyis 28%, az Európai Unióban pedig minden negyedik ember diplomás.  >>

Foglalkoztatási struktúra az oktatásban

A magyar iskolákban fajlagosan jóval több pedagógus és karbantartó dolgozik, mint az OECD-országokban, miközben kirívóan kevés tanítási és kutatási asszisztenst, szakmai segítőt és az iskolavezetést támogató adminisztratív személyzetet alkalmazunk. >>

Az oktatással kapcsolatos attitűdök alakulása a felnőtt lakosság körében

Az emberek négyötöde gondolja ma már úgy, hogy a gyereknevelés komoly szakértelmet kíván és kétharmada szerint a pedagógusokat anyagilag jobban meg kellene becsülni. >>

A Kölöknet kiadója a United Publishers Hungary Kft. © Minden jog fenntartva

.