Aranykönyv 2011 – Mit olvastunk szívesen 2010-ben?
Egy 2005-ös országos reprezentatív felmérés során a magyar felnőtt lakosságnak mindössze negyven százaléka válaszolta azt, hogy évente legalább egy könyvet elolvas. Ugyanerre a kérdésre 1964-ben még hatvan százalék felelt igennel. Sovány vigasz, hogy nem speciális magyar jelenséggel állunk szemben. Más európai és Európán kívüli nemzetek felmérései is hasonló eredményeket mutatnak. Az Aranykönyv-szavazás célja, hogy bebizonyítsák: „a könyv él és virágzik, mert vannak emberek, akik számára olvasni öröm.” >>
Utálom spenót - szeretem spenót
Szerintem egy gyerek táplálkozásának kialakításához legalább annyi kreativitásra van szükség, mint az egész gyerekneveléshez. Amennyire én tudom, életkori sajátosság, hogy a gyerekek úgy 2-3 éves koruk körül elkezdenek szinte minden eléjük kerülő ételre nemet mondani – ne adj isten, fújjolni. De ettől még szülőként az ember mindig arra törekszik, hogy lehetőleg változatos és egészséges étel kerüljön az asztalra. Na, ekkor csap össze a két akarat, és bizony, azt tapasztaltam, hogy ha a felnőtt nem elég rugalmas, akkor a gyerek elutasítása győzedelmeskedik. >>
Gyerekekkel étteremben
Még néhány évvel ezelőtt sem volt szokás igazán gyerekkel étterembe járni. Valahogy nem nézték jó szemmel - sem a vendégek, sem a pincérek - a türelmetlenül fészkelődő, mindent összemaszatoló, időnként hangosan bömbölő gyerekeket, vagy a válogatós kiskamaszokat. Persze akkor is voltak szülők, akiket ez a fogadtatás nem riasztott el, de nem ez volt az általános. >>
