Címke

Cimkékhogy_csinálják_máshol

Érintőképernyők és chat fórumok a dél-koreai iskolákban

Dél-Koreában létezik egy kifejezés (jaesusaeng, ejtsd: ceszuszeng), amely kizárólag azokat a végzős középiskolás diákokat jelöli, akik az egyetemi felvételin rosszul teljesítettek, ezért úgy döntöttek, hogy még egy évet a megmérettetésre való készüléssel töltenek. Mivel a magas társadalmi státusz eléréshez jó egyetemi végzettség, a jó egyetemre való bekerüléshez pedig rengeteg felkészülés szükséges, a kimagaslóan kompetitív rendszer alapjait az erős általános iskolák jelentik. Ahhoz, hogy a diákok felkészültsége naprakész és versenyképes legyen, Dél-Korea egy egészen sajátos megoldást kínál. >>

Finnország: ahol minden gyerek számít

Az európai oktatási rendszerek közt a finn a legeredményesebb. Sokan kutatták és kutatják ennek a titkát. Magyarországon éppen a napokban jelent meg egy könyv a finn oktatásról Pasi Sahlberg: A finn példa címmel. A szerző egyébként óva int attól, hogy pusztán másolással utolérhetnénk a finn csodát, ők is hosszú évtizedek szívós és állhatatos munkájával jutottak el idáig. Ráadásul igencsak takarékosan, hiszen vannak országok, ahol többet költenek az oktatásra, mégsem olyan eredményesek. Mi több, a finn tanulók jóval kevesebb időt töltenek az iskolapadokban, mint kevésbé szerencsés társaik a világon. >>

Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz

Shanghai sok tekintetben Kína egyik legfontosabb települése: gazdasági, közlekedési, ipari és kulturális központ, a PISA eredmények alapján pedig a legeredményesebb diákokat is ez a város adja. Mi lehet a siker titka? Talán az, hogy itt mindig is nagy becsben tartották a tudást. Másrészt, ha kellett, tudtak változtatni az ősrégi hagyományaikon.  >>

„Az átváltozás”- avagy Szingapúr sikerének kulcselemei az oktatási rendszer terén

Mit tud kezdeni egy természeti erőforrásokkal nem rendelkező, szegény, kis ország saját korlátaival, hogyan tud a mankókból szárnyakat varázsolni? >>

Egydiákos iskola Kínában

Egyetlen diákja van egy általános iskolának Kínában, és tanári kara is egyfős. Ennek ellenére a tanintézetnek szigorúan be kell tartania minden általános előírást, így például nem maradhat el a hetenkénti ünnepélyes zászlófelvonás sem. >>

A tankötelezettség határai

A tankötelezettségi kor leszállítása 18-ról 16 éves korra sokakban azt a benyomást keltette, hogy ezzel az oktatási kormányzat csökkenteni kívánja a tanulásra rendelkezésre álló időt. A köznevelési törvény ezzel szemben csak a tanulók tanulási kötelezettségét szünteti meg, az oktatási ellátás kötelezettségét nem. Vagyis aki akar tanulni, továbbra is ingyen tanulhat az első szakképzettség vagy az érettségi és az első szakképzettség megszerzéséig. >>

Szülői részvétel az iskola életében

A Eurydice a „Citizenship Education in Europe” (Aktív állampolgárságra nevelés Európában) című legújabb kiadványa egy egész fejezetet szentel annak, hogy Európa-szerte hogyan vonják be az iskola életébe a szülőket. Való igaz, hogy szülőként is lehetünk aktív állampolgárok, de hogy erre milyen lehetőségeink vannak, azt az adott országban kialakult gyakorlat, kultúra és a jogilag szabályozott lehetőségek is behatárolják. Európai tendencia, hogy egyre több országban segítik a szülőket abban, hogy aktívan részt vehessenek az iskolai döntéshozatalban. >>

A világ 10 legiskolázottabb országa

Az elmúlt ötven év során a fejlett országokban közel 200%-kal emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya. A 24/7 WallSt. portál az OECD 2011-es indikátorkiadványa, az Education at a Glance alapján összeállította azon országok top10-es listáját, ahol a népesség iskolázottsága a legmagasabb.  >>

Egész napos iskola – Hogyan működik máshol?

Az egész napos iskola kifejezés az elmúlt hetekben gyakran volt hallható a híradásokban. Az oktatási kormányzat eleinte teljes körűen, majd később ezen finomítva, nem kötelező jelleggel kívánta bevezetni ezt az oktatási formát. Nagy ellentéteket váltott ki a javaslat, anélkül, hogy a megvalósítás konkrét elképzeléseiről szó esett volna. A téma mára lecsendesült, ugyanakkor érdemes arra, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk. Sorozatunkban most más országok nemrég indított hasonló programjait és azok tapasztalatait mutatjuk be. >>

Rövidebb nyári szünet a lemorzsolódás megakadályozásáért?

A közoktatásban igen nagy változások zajlanak éppen, elég sok téma terítékre kerül, olyanok is, amelyekkel mostanában más országok is foglalkoznak. Nálunk egyelőre úgy tűnik, hogy a tanév beosztásának bástyái bevehetetlenek. Érdekes azonban látni, hogy ez a téma más országokban is terítékre került, van, ahol még csak koncepció született, máshol már változtattak is. A fogadtatás azonban mindenhol vegyes. >>

Iskolarendszer az európai menülapról

Most, amikor úgy tűnik a magyar iskolarendszer kardinális változtatások előtt áll, eljátszadoztunk azzal a gondolattal, vajon milyen iskolarendszer lenne az ideális. Amiben a tanár és a szülő is elégedett, és amiben a tanuló is szívesen tanul, látogatja az iskolát, ahol minőségi oktatást kap oly módon, hogy az érdeklődése, természetes kíváncsisága is fennmaradjon. Ehhez pedig segítségül hívtuk a már létező európai modelleket. >>

Az ázsiai oktatásról – áttekintés

A Kölöknet minisorozatában elsősorban azt vettük górcső alá, hogyan nevelnek és tanulnak Ázsiában. Hogy ez miért érdekes? Túl azon, hogy Ázsia roppant vonzó a maga nagyságával, sokszínű népességével, hatalmas kulturális és filozófiai tradícióival, az is nyilvánvaló, hogy az ázsiai tanulók (és tanáraik, sőt inkább szüleik) valamit nagyon tudnak. A 2000 óta zajló nemzetközi tanulói teljesítményméréseken rendre az ázsiai országok szerepelnek az élen. >>

Japán - Siker és hatékonyság?

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak.Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? A japán oktatási rendszert bemutató cikksorozat végén a szerző ezekre a kérdésekre próbál választ találni. >>

Szocializáció a japán iskolarendszerben

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? A szerző ezekre a kérdésekre igyekszik megtalálni a választ. Sorozatunk ötödik részében azt járjuk körül, milyen szerepet játszik az iskola a japánok szocializálódásában. >>

Vizsgák a japán oktatási rendszerben

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? A szerző ezekre a kérdésekre igyekszik megtalálni a választ. A Japánról szóló sorozatunk negyedik részében arról olvashatnak, milyen szerepet töltenek be a vizsgák a japán oktatási rendszerben. >>

A japán írás rejtelmei

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? A szerző ezekre a kérdésekre igyekszik megtalálni a választ. A Japánról szóló sorozatunk harmadik részében a japán írás rejtelmeibe pillanthatnak be. >>

A japán oktatás szerkezete

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? Ezekre a kérdésekre igyekszik a szerző válaszokat találni. A Japánról szóló sorozatunk második részében a japán oktatás szerkezetéről olvashatnak. >>

A japán oktatási rendszer – Siker és hatékonyság

A Kölöknet új sorozatot indított Kitekintés Ázsiába címmel, amelynek részeként most Japánról szerezhetnek érdekes információkat. A szerző egy külföldi egyetem japán szakos hallgatója, így lehetősége volt japán diákokkal is találkozni. >>

Kambodzsa – egyszerre rejtélyes és ijesztő

Kambodzsa a végletek országa. Egyaránt érvényesül az indiai hatás a hinduizmoson át, illetve a kínai hatás erős vietnami közvetítéssel. A hetvenes évek során a Pol Pot rezsim alatt többmillió embert irtottak ki, illetve űztek koncentrációs táborokba. Napjainkban a lakosság fele a Pol Pot rezsim bukása után született, és nem kíván sokat foglalkozni a múlttal. A régi bűnök megtorlatlanok maradtak, maga Pol Pot is békésen hunyt el egy távoli kis faluban. >>

1 2   ››

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

.