Címke

Cimkékkülföld

Havazás miatti iskolaszünet - másképp

Biztosan mindenki emlékszik olyan esetre, amikor a nagy hó miatt tanítási szünetet rendeltek el egyik-másik iskolában. Sajnos - vagy épp szerencsére - erre idén nálunk kevés esély volt eddig, nem így Észak-Karolinában.  >>

Németország: a porosz hagyománytól a szabályozott autonómia felé

Németországban éveken keresztül azt gondolták, hogy semmi probléma sincs az oktatással, mígnem 2001-ben elérte őket a PISA-sokk, ugyanis a nemzetközi felmérés alapján a német 15 évesek jócskán alulmaradtak a többi ország diákjaihoz képest. Szomorkodás és önmarcangolás helyett azonban olyan lépeseket tettek, amelyek a jelenlegi felmérés alapján fokozatos fejlődéshez vezettek, és a németek immár büszkék lehetnek nem csak a 18. századi, de a jelenlegi oktatási rendszerükre is. >>

Lengyelország: döbbenetes javulás egy évtized alatt

A nemrég napvilágra került PISA eredmények ugyan számunkra nem tartogattak túl sok jó hírt, van mégis egy olyan ország a közelünkben, akik 2000 óta egyenes irányú fejlődést mutatnak, és rendre bekerülnek a top 15 közé. A különböző országok oktatási rendszeréről szóló cikkünk következő részeként most Lengyelországgal foglalkozunk. >>

Életveszélyes út az iskolába

A világ számos országában előfordul, hogy a gyerekek minden nap életveszélyes körülmények között jutnak el az iskolába és haza. Gyerekek százai tesznek meg hosszú és veszélyes utakat rozoga, vagy félig összedőlt hidakon, köteleken, rozzant falétrákon és kábeleken, meredek sziklafalakon, csak hogy tanulhassanak. Ezekből következik most néhány elképszető példa szerte a világban. >>

Érintőképernyők és chat fórumok a dél-koreai iskolákban

Dél-Koreában létezik egy kifejezés (jaesusaeng, ejtsd: ceszuszeng), amely kizárólag azokat a végzős középiskolás diákokat jelöli, akik az egyetemi felvételin rosszul teljesítettek, ezért úgy döntöttek, hogy még egy évet a megmérettetésre való készüléssel töltenek. Mivel a magas társadalmi státusz eléréshez jó egyetemi végzettség, a jó egyetemre való bekerüléshez pedig rengeteg felkészülés szükséges, a kimagaslóan kompetitív rendszer alapjait az erős általános iskolák jelentik. Ahhoz, hogy a diákok felkészültsége naprakész és versenyképes legyen, Dél-Korea egy egészen sajátos megoldást kínál. >>

Finnország: ahol minden gyerek számít

Az európai oktatási rendszerek közt a finn a legeredményesebb. Sokan kutatták és kutatják ennek a titkát. Magyarországon éppen a napokban jelent meg egy könyv a finn oktatásról Pasi Sahlberg: A finn példa címmel. A szerző egyébként óva int attól, hogy pusztán másolással utolérhetnénk a finn csodát, ők is hosszú évtizedek szívós és állhatatos munkájával jutottak el idáig. Ráadásul igencsak takarékosan, hiszen vannak országok, ahol többet költenek az oktatásra, mégsem olyan eredményesek. Mi több, a finn tanulók jóval kevesebb időt töltenek az iskolapadokban, mint kevésbé szerencsés társaik a világon. >>

Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz

Shanghai sok tekintetben Kína egyik legfontosabb települése: gazdasági, közlekedési, ipari és kulturális központ, a PISA eredmények alapján pedig a legeredményesebb diákokat is ez a város adja. Mi lehet a siker titka? Talán az, hogy itt mindig is nagy becsben tartották a tudást. Másrészt, ha kellett, tudtak változtatni az ősrégi hagyományaikon.  >>

Politológiát tanulna a norvég tömeggyilkos

Politológiai tanulmányokat kezdene Anders Behring Breivik norvég tömeggyilkos, miután Norvégiában a bebörtönzöttek számára is adott a lehetőség, hogy felsőoktatásban tanuljanak. >>

Sokba kerül az EU-nak a munkanélküli és már nem tanuló fiatalság

Sok ember nem találkozott még a NEET kifejezéssel, ám alig akad valaki, aki ne szembesült volna már valamilyen formában a mögötte álló problémával. Az 1980-as évekre visszavezethető egyre elterjedtebb angol mozaikszó (not in education, employment or training) Európa sajnálatos módon növekvő rétegét, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalságot jelöli.  >>

Szülői részvétel az iskola életében

A Eurydice a „Citizenship Education in Europe” (Aktív állampolgárságra nevelés Európában) című legújabb kiadványa egy egész fejezetet szentel annak, hogy Európa-szerte hogyan vonják be az iskola életébe a szülőket. Való igaz, hogy szülőként is lehetünk aktív állampolgárok, de hogy erre milyen lehetőségeink vannak, azt az adott országban kialakult gyakorlat, kultúra és a jogilag szabályozott lehetőségek is behatárolják. Európai tendencia, hogy egyre több országban segítik a szülőket abban, hogy aktívan részt vehessenek az iskolai döntéshozatalban. >>

A világ 10 legiskolázottabb országa

Az elmúlt ötven év során a fejlett országokban közel 200%-kal emelkedett a felsőfokú végzettségűek aránya. A 24/7 WallSt. portál az OECD 2011-es indikátorkiadványa, az Education at a Glance alapján összeállította azon országok top10-es listáját, ahol a népesség iskolázottsága a legmagasabb.  >>

Önkéntes voltam Belgiumban

Nemcsak itthon, de külföldön is végezhetsz önkéntes munkát, ha elmúltál 18 éves. Meglehetős önállóságot és szervezőkészséget igényel, de ha belevágsz, nem bánod meg. >>

Egész napos iskola – Hogyan működik máshol?

Az egész napos iskola kifejezés az elmúlt hetekben gyakran volt hallható a híradásokban. Az oktatási kormányzat eleinte teljes körűen, majd később ezen finomítva, nem kötelező jelleggel kívánta bevezetni ezt az oktatási formát. Nagy ellentéteket váltott ki a javaslat, anélkül, hogy a megvalósítás konkrét elképzeléseiről szó esett volna. A téma mára lecsendesült, ugyanakkor érdemes arra, hogy kicsit közelebbről is megvizsgáljuk. Sorozatunkban most más országok nemrég indított hasonló programjait és azok tapasztalatait mutatjuk be. >>

Rövidebb nyári szünet a lemorzsolódás megakadályozásáért?

A közoktatásban igen nagy változások zajlanak éppen, elég sok téma terítékre kerül, olyanok is, amelyekkel mostanában más országok is foglalkoznak. Nálunk egyelőre úgy tűnik, hogy a tanév beosztásának bástyái bevehetetlenek. Érdekes azonban látni, hogy ez a téma más országokban is terítékre került, van, ahol még csak koncepció született, máshol már változtattak is. A fogadtatás azonban mindenhol vegyes. >>

Iskolarendszer az európai menülapról

Most, amikor úgy tűnik a magyar iskolarendszer kardinális változtatások előtt áll, eljátszadoztunk azzal a gondolattal, vajon milyen iskolarendszer lenne az ideális. Amiben a tanár és a szülő is elégedett, és amiben a tanuló is szívesen tanul, látogatja az iskolát, ahol minőségi oktatást kap oly módon, hogy az érdeklődése, természetes kíváncsisága is fennmaradjon. Ehhez pedig segítségül hívtuk a már létező európai modelleket. >>

Hol tanulhatunk nyelveket?

A rendszerváltás és az Európai Unióhoz való csatlakozás korábban soha nem tapasztalt szabadságot hozott a magyar embereknek. A kínálkozó lehetőségekkel azonban leginkább azok tudnak élni (gondoljunk csak a munkavállalásra vagy a tanulásra), akik az anyanyelvükön kívül egy másik nyelvet is beszélnek. Sajnos, e tekintetben nem állunk valami jól: az idegennyelv-tudást vizsgáló felméréseken rendszerint a sor végén kullogunk. Ha nem akarunk örökre sereghajtók maradni, muszáj erőt venni magunkon, és elsajátítanunk valamelyik világnyelvet. >>

Japán - Siker és hatékonyság?

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak.Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? A japán oktatási rendszert bemutató cikksorozat végén a szerző ezekre a kérdésekre próbál választ találni. >>

Szocializáció a japán iskolarendszerben

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? A szerző ezekre a kérdésekre igyekszik megtalálni a választ. Sorozatunk ötödik részében azt járjuk körül, milyen szerepet játszik az iskola a japánok szocializálódásában. >>

Vizsgák a japán oktatási rendszerben

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? A szerző ezekre a kérdésekre igyekszik megtalálni a választ. A Japánról szóló sorozatunk negyedik részében arról olvashatnak, milyen szerepet töltenek be a vizsgák a japán oktatási rendszerben. >>

1 2   ››

A Kölöknet kiadója a United Publishers Hungary Kft. © Minden jog fenntartva

.