Címke

Cimkékmás_szemmel

Az én gyerekem miatt nem lehet tanítani

. „Bence most 10 éves, ötödik osztályba jár. Egy hónapja behívtak az iskolába azzal a problémával, hogy az én gyerekem miatt nem lehet tanítani, mert még el sem hangzik teljesen a kérdés, ő már vágja rá a választ, a többiek még le sem írták a matekpéldát, ő már hangosan bemondja az eredményt, mindenről van önálló véleménye, amit sohasem rejt véka alá. Szóljak már neki, hogy engedje a többieket is érvényesülni. Beszéltem Bence fejével, úgy látszott, megértette. A legközelebb szülői értekezleten ezekkel a szavakkal fordult hozzám az osztályfőnök: Bence látványosan unja az órákat, ásítozik, kibámul az ablakon, egyáltalán nem figyel. Most én ezzel mit kezdjek?” >>

Miért nem értjük egymást?

Milyen súlya van a családnak és az iskolának a fiatalok értékvilágának formálódásában? Hogyan hatnak az új infokommunikációs eszközök a szülő-pedagógus kommunikációra? Ezekkel a témákkal foglalkozunk a vizsgálatról szól sorozatunk második részében. Az első részt itt olvashatod .  >>

Miért nem értjük egymást?

A nevelési problémák érzékelhetően sokasodnak. Ezért is egyre sürgetőbb, hogy a pedagógusok és a szülők a szövetségest, a partnert lássák és keressék egymásban. De vajon milyen formákban, milyen gyakran és milyen hatékonysággal kommunikál egymással a nevelés két főszereplője? Mennyire elégedettek a kommunikáció különböző formáival? >>

Hogyan neveljünk Nobel-díjasokat?

Büszkén szoktuk emlegetni, hogy Magyarország élen jár az egy főre jutó Nobel-díjasok arányát illetően – tehát okos nemzet a magyar. Az eredményesség másik oldalát, a kiemelkedő teljesítményt nyújtó egyének mögött meghúzódó oktatási rendszert és annak szerepét azonban ritkábban emlegetjük. Hogyan nevelkedtek a kivételes tehetségek a 20. század elején, és hogyan nevelkednek ma? Milyen esélye van ma az okos gyerekeknek Magyarországon? Mai cikkünkben erre keresünk választ. >>

Németország: a porosz hagyománytól a szabályozott autonómia felé

Németországban éveken keresztül azt gondolták, hogy semmi probléma sincs az oktatással, mígnem 2001-ben elérte őket a PISA-sokk, ugyanis a nemzetközi felmérés alapján a német 15 évesek jócskán alulmaradtak a többi ország diákjaihoz képest. Szomorkodás és önmarcangolás helyett azonban olyan lépeseket tettek, amelyek a jelenlegi felmérés alapján fokozatos fejlődéshez vezettek, és a németek immár büszkék lehetnek nem csak a 18. századi, de a jelenlegi oktatási rendszerükre is. >>

Lengyelország: döbbenetes javulás egy évtized alatt

A nemrég napvilágra került PISA eredmények ugyan számunkra nem tartogattak túl sok jó hírt, van mégis egy olyan ország a közelünkben, akik 2000 óta egyenes irányú fejlődést mutatnak, és rendre bekerülnek a top 15 közé. A különböző országok oktatási rendszeréről szóló cikkünk következő részeként most Lengyelországgal foglalkozunk. >>

Lantos Ágnes és Szabó Erika tanárnők az első Varga Gábor-díjasok

Első alkalommal adták át a Varga Gábor-díjat két kiváló pedagógusnak, akik évtizedek óta munkájukkal számtalan diákot segítettek hozzá, hogy sikeres és boldog emberek lehessenek. Különleges véletlen, hogy mindkét díjazott, Lantos Ágnes és Szabó Erika is különösen problémás, tanulási és egyéb nehézségekkel küzdő gyerekekkel foglalkoznak. >>

Zseniális tanári húzás – Petőfiék a Facebookon!

Hogyan lehetne a mai kamaszokhoz közelebb hozni a magyar irodalom nagyjait? Persze, ott vannak verseik, prózáik és egyéb műveik, amelyekről lehet vitát indítani, ha van rá nyitottság és érdeklődés a diákokban. De ettől nem válnak élőbb alakokká, nem könnyíti meg az azonosulást. >>

Érintőképernyők és chat fórumok a dél-koreai iskolákban

Dél-Koreában létezik egy kifejezés (jaesusaeng, ejtsd: ceszuszeng), amely kizárólag azokat a végzős középiskolás diákokat jelöli, akik az egyetemi felvételin rosszul teljesítettek, ezért úgy döntöttek, hogy még egy évet a megmérettetésre való készüléssel töltenek. Mivel a magas társadalmi státusz eléréshez jó egyetemi végzettség, a jó egyetemre való bekerüléshez pedig rengeteg felkészülés szükséges, a kimagaslóan kompetitív rendszer alapjait az erős általános iskolák jelentik. Ahhoz, hogy a diákok felkészültsége naprakész és versenyképes legyen, Dél-Korea egy egészen sajátos megoldást kínál. >>

Finnország: ahol minden gyerek számít

Az európai oktatási rendszerek közt a finn a legeredményesebb. Sokan kutatták és kutatják ennek a titkát. Magyarországon éppen a napokban jelent meg egy könyv a finn oktatásról Pasi Sahlberg: A finn példa címmel. A szerző egyébként óva int attól, hogy pusztán másolással utolérhetnénk a finn csodát, ők is hosszú évtizedek szívós és állhatatos munkájával jutottak el idáig. Ráadásul igencsak takarékosan, hiszen vannak országok, ahol többet költenek az oktatásra, mégsem olyan eredményesek. Mi több, a finn tanulók jóval kevesebb időt töltenek az iskolapadokban, mint kevésbé szerencsés társaik a világon. >>

Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz

Shanghai sok tekintetben Kína egyik legfontosabb települése: gazdasági, közlekedési, ipari és kulturális központ, a PISA eredmények alapján pedig a legeredményesebb diákokat is ez a város adja. Mi lehet a siker titka? Talán az, hogy itt mindig is nagy becsben tartották a tudást. Másrészt, ha kellett, tudtak változtatni az ősrégi hagyományaikon.  >>

Iskolakezdés más szemmel

Ha szeptember, akkor iskolakezdés. Emlékszem, amíg iskolába jártam, mindig vártam ezt a napot. Talán furcsán hangzik, de én szerettem a sulit. Na, ha most lennék iskolás, akkor én is, és a szüleim is egy seregnyi változással néznénk szembe. Ha pedig nekem lenne gyerekem, akkor bizony törhetném a fejemet, hogy mi, merre, hány méter.  >>

„A gyerekemhez én értek a legjobban, a tanításhoz pedig a pedagógus”

Salamon Eszter közgazdász, édesanya és az Európai Szülők Egyesületének (EPA) elnöke egyben, emellett a tanárképző főiskolán is szerzett diplomát. Eszter szerint attitűdváltásra lenne szükség az oktatás területén. A világ, a gyerekek, és az ismeretszerzés módja is megváltozott, és a magyar oktatási rendszer nem követte ezeket a változásokat. Talán 8 óra helyett csak 10 órakor kellene kezdeni az iskolát? Lehet, hogy az egész középiskolai tananyag felesleges? Erről és sok minden másról beszélgettünk vele. >>

„Az átváltozás”- avagy Szingapúr sikerének kulcselemei az oktatási rendszer terén

Mit tud kezdeni egy természeti erőforrásokkal nem rendelkező, szegény, kis ország saját korlátaival, hogyan tud a mankókból szárnyakat varázsolni? >>

Egy nehéz nap krónikája

Az egész napos iskola kötelezővé tétele az új közoktatási törvénytervezet egyik legvitatottabb pontja. Sok érv szól ellene és mellette is. A témával foglalkozó sorozatunk újabb írásában a kérdést egy speciális nézőpontból, egy sajátos nevelési igényű tanulókkal foglalkozó iskola pedagógusának szemszögéből járjuk körül. >>

„Hátrányos helyzetű” fiúk?!

Három fiúgyermek édesanyja vagyok. Legnagyobb fiam, Viktor 21 éves, ő már dolgozik. Középső fiam Benedek 14 éves, nyolcadik osztályos. A legkisebb, Patrik még csak 3 éves, most kezdi az óvodát. Az évek múlásával döbbenten tapasztaltam, hogy az én értelmes, olvasott, tájékozott fiaim nem úgy teljesítenek az iskolában, ahogy az a képességeik alapján elvárható. >>

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

.