Címke

Cimkéknagyszülő

Veres Mária: Nagyszülők és unokák

Ákombákom betűkkel írt, néhány sornyi szöveg lóg bekeretezve szobám falán: ÉDES NAGYIKÁMNAK VIRÁGOT CSOKORBA AZÉRT A SO JÓJÉ MIT ÉRTEM TET AZÓTA. >>

Apablog - A titkos kert

Zsófi nem Velencében látott életében először idegenvezetőket. Sőt, azt is lehet mondani, hogy már évek óta idegenvezetői kiképzésben részesül, éppúgy, mint Blanka. >>

Apablog - Az ősanya portréja

Blanka félelmeiről sem szabad elfeledkeznünk. Ő az Eperkéktől sosem félt, a Cicós rejtélyektől, de még Döbrögitől sem – ma meg már karibi kalózokat néz, átugorva a Harry Potterek ijesztgetési szintjét. Az ő félelmei, amelyeket inkább szorongásoknak kellene nevezni, kevésbé megfoghatóak. Ezek újabb keletűek és az alvás/elalvás köré szerveződnek. >>

Ha nincs szabály, nincs értelme a játéknak

A mesemondó és játékmester nagymamával, Jordán Eszterrel készített interjú második része.  >>

A mesét nem felolvasni, hanem mesélni kell

A nagyszülőség második lehetőség kétféle értelemben is. Újraélhetjük unokáinkban a gyerekkorunkat, megvalósíthatjuk velük, általuk, amit mi nem kaptunk meg, pedig szerettük volna. És valamit pótolhatunk unokáinknak, amit elmulasztottunk vagy nem tudtunk gyermekeinknek átadni: mert bölcsebbek lettünk, felszabadultabban, kevesebb kötöttséggel és szorongással viszonyulunk hozzájuk. Világszerte nagymamák és nagyapák százmilliói művelik a “nagyszülő hivatást”. >>

Deficitben a szülők a nagyszülőkkel szemben

Milyen előnyökkel jár a többgenerációs együttélés, a családon belüli generációk közötti együttműködés? Az idősebb generáció tagjai sokat segítenek a fiatalabbaknak, s úgy tűnik, hogy bár a segítségnyújtás kölcsönös, de (mintegy 20 százaléknyi) deficitben vagyunk szüleinkkel és házastársunk szüleivel szemben.  >>

Hanna-nóta

A Kölöknet Mi és a nagyszülők pályázatának harmadik helyezettje: egy unoka rajza a nagymama verséről. >>

A hinta

A Kölöknet Mi és a nagyszülők pályázatának második helyezettje.  >>

Vannak pillanatok

A Kölöknet Mi és a nagyszülők pályázatának első helyezettje. >>

Veszteségek a családban

A gyerekek többsége a halállal először a nagyszülők vagy dédszülők kapcsán találkozik. Mi az, amit el lehet és el is kell mondani a kicsiknek és a még kisebbeknek, érdemes-e titkolózni és biztos-e, hogy a gyereket kíméljük vele? >>

Két legyet egy csapásra – családtörténettel a történelem és saját családunk jobb megértéséért

A családi történetek fontos energiaforrást jelenthetnek a generációk számára. Sajnos gyakran elfelejtkezünk megkérdezni az idősebbeket, és amikor eszünkbe jut, már lehet, hogy késő. Vannak viszont olyan iskolai projektek, ahol a történelemoktatás részét képezi a családtörténet. Két volt AKG-s diákot kérdeztünk meg arról, mi is ez a projekt, hogyan élték meg, mit tanultak belőle. Csak reméljük, hogy az ilyen, a család életére is pozitívan ható alternatív iskolai projektek nem esnek áldozatául a NAT-nak és az államosításnak! >>

Nagyszülők és a mozaikcsalád

Mégis milyen karácsonyi ajándékot vegyek a lányom új férje tízéves gyerekének, akit szinte nem is ismerek? Kell-e ugyanakkora hajasbabát vennem neki, mint a vérszerinti unokámnak? Mi a teendő, ha a lányom azt gondolja, hogy új házasságának megerősödése múlhat ezen? >>

Búbocska, a kedves kisördög

Nem azért rossz általában a gyerekek bizonyítványa, mert ostobák, mert alkalmatlanok a tanulásra. Annyi nehézsége lehet egy kisgyereknek az életben: túl komoly és elrettentő a tananyag, hiányzik apa vagy anya, csúfolják az osztálytársak… vagy egyszerűen csak azért, mert éretlen még, időre és tapasztalatokra van szüksége. >>

A nagyszülő is szülő!

Amekkora öröm és nyereség, ha valakinek unokája születik, közel akkora veszteség neki és a családjának is, ha ettől kezdve megszűnik szülőnek, házastársank lenni, és kizárólag a nagyszülői szerepében van jelen a családban.  >>

A lányom mindent másként csinál

Engem is vertek, mégis ember lett belőlem. Vagy épp ellenkezőleg? Engem vert az apám, én megfogadtam, hogy soha nem emelek kezet a gyerekemre. Ám ha úgy érezzük, hogy nem tudunk azonosulni a szüleinktől látott mintákkal, akkor miért fordulhat elő mégis, hogy bizonyos helyzetekben megdöbbenve halljuk a saját szánkból a szüleink szavait? >>

Szerepzavarok a családban

Amikor szülőszerepben feltűnő nagyszülőket látunk, nem biztos, hogy minden esetben arról van szó, hogy a szülők a munkájuk miatt igénylik a nagypapa-nagymama segítségét a gyermeknevelésben. Lehet, hogy az apa vagy anya azok, akik még nem váltak le az eredeti családjukról. >>

Az unoka mint "eszköz"

Ha egy családban a szülők a gyermeknevelés feladataiban számíthatnak saját szüleik segítségére, az egy nagyon szerencsés helyzet. Vagy nem minden esetben? >>

Együttműködés a családban

A szülői szerepben felbukkanó nagyszülők gyakori látványa elgondolkodtathat bennünket arról, hogy meddig tart a családon belüli együttműködés és honnantól számít ez a jelenség szerepzavarnak. Horváth Magdolna családterapeuta - akinek írásaival évek óta rendszeresen találkozhatnak a Kölöknet olvasói - és Horváth Ida mediátor nyolc részen át beszélgetnek arról, hogy a családban a különböző generációknak milyen szerepe van. Elsőként éppen arról, hogy időnként felborulnak, átrendeződnek ezek a szerepek.  >>

Családfa

A családterápia elsősorban a jelenre és jövőre fókuszál, de kihagyhatatlan eleme, hogy megismerjük a pár családi örökségeit. Elsősorban a családi történetekre, hiedelmekre vagyunk kíváncsiak, amelyek magukba foglalják a család gondolkodásmódját, értékrendjét. Megelevenednek a legfontosabb helyek, karakterek, érzelmek. Szemléletessé válnak a kapcsolati mintázatok, elakadások, feldolgozatlan konfliktusok. Kirajzolódnak az átadott tulajdonságok, érthetővé válnak az eltérő működésmódok, a konfliktusok gyökerei. >>

1 2   ››

A Kölöknet kiadója a United Publishers Hungary Kft. © Minden jog fenntartva

.