Címke

Cimkékoktatáspolitika

Németország: a porosz hagyománytól a szabályozott autonómia felé

Németországban éveken keresztül azt gondolták, hogy semmi probléma sincs az oktatással, mígnem 2001-ben elérte őket a PISA-sokk, ugyanis a nemzetközi felmérés alapján a német 15 évesek jócskán alulmaradtak a többi ország diákjaihoz képest. Szomorkodás és önmarcangolás helyett azonban olyan lépeseket tettek, amelyek a jelenlegi felmérés alapján fokozatos fejlődéshez vezettek, és a németek immár büszkék lehetnek nem csak a 18. századi, de a jelenlegi oktatási rendszerükre is. >>

PISA II: Milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltsége 2012-ben?

A 2012-es PISA felmérés kiemelt mérési területe a matematika volt. Ez a terület utoljára 2003-ban szerepelt központi helyen, így érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az elmúlt 9 évben.  >>

PISA I: A 2012-es vizsgálat jellemzői

Megjelent a 2012-es PISA vizsgálat eredményeiről szóló első OECD jelentés. A vizsgálat szerint a magyar 15 évesek matematikai és természettudományi kompetenciái terén statisztikailag értékelhető az eredmények romlása, tanulóink olvasási eredményei a 2009-es szinthez közel állnak. A digitális tudásmérések eredményei Magyarországot a sereghajtók közé sorolják. >>

Lengyelország: döbbenetes javulás egy évtized alatt

A nemrég napvilágra került PISA eredmények ugyan számunkra nem tartogattak túl sok jó hírt, van mégis egy olyan ország a közelünkben, akik 2000 óta egyenes irányú fejlődést mutatnak, és rendre bekerülnek a top 15 közé. A különböző országok oktatási rendszeréről szóló cikkünk következő részeként most Lengyelországgal foglalkozunk. >>

Beszélnünk kell a PISA-ról!

A napokban hozták nyilvánosságra a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2012-es évi eredményeit. Az eredmény egész Európára nézve lehangoló.  >>

Káoszból siker: New Orleans oktatása a Katrina hurrikán után

2005 után New Orleans iskolarendszere jelentősen átalakult. Amerika történetének egyik legtöbb áldozatot követelő hurrikánja jelentős károkat okozott a jazz szülővárosában, amelynek eredményeképpen számos oktatási intézmény szó szerint összeomlott. A város azonban képes volt túltenni magát a hatalmas sokkon, és kiépítettek egy olyan rendszert, amely ma New Orleans-i csodaként ismert. >>

Érintőképernyők és chat fórumok a dél-koreai iskolákban

Dél-Koreában létezik egy kifejezés (jaesusaeng, ejtsd: ceszuszeng), amely kizárólag azokat a végzős középiskolás diákokat jelöli, akik az egyetemi felvételin rosszul teljesítettek, ezért úgy döntöttek, hogy még egy évet a megmérettetésre való készüléssel töltenek. Mivel a magas társadalmi státusz eléréshez jó egyetemi végzettség, a jó egyetemre való bekerüléshez pedig rengeteg felkészülés szükséges, a kimagaslóan kompetitív rendszer alapjait az erős általános iskolák jelentik. Ahhoz, hogy a diákok felkészültsége naprakész és versenyképes legyen, Dél-Korea egy egészen sajátos megoldást kínál. >>

Finnország: ahol minden gyerek számít

Az európai oktatási rendszerek közt a finn a legeredményesebb. Sokan kutatták és kutatják ennek a titkát. Magyarországon éppen a napokban jelent meg egy könyv a finn oktatásról Pasi Sahlberg: A finn példa címmel. A szerző egyébként óva int attól, hogy pusztán másolással utolérhetnénk a finn csodát, ők is hosszú évtizedek szívós és állhatatos munkájával jutottak el idáig. Ráadásul igencsak takarékosan, hiszen vannak országok, ahol többet költenek az oktatásra, mégsem olyan eredményesek. Mi több, a finn tanulók jóval kevesebb időt töltenek az iskolapadokban, mint kevésbé szerencsés társaik a világon. >>

Shanghai kulcsa a sikeres oktatáshoz

Shanghai sok tekintetben Kína egyik legfontosabb települése: gazdasági, közlekedési, ipari és kulturális központ, a PISA eredmények alapján pedig a legeredményesebb diákokat is ez a város adja. Mi lehet a siker titka? Talán az, hogy itt mindig is nagy becsben tartották a tudást. Másrészt, ha kellett, tudtak változtatni az ősrégi hagyományaikon.  >>

Béremelés ösztönzés nélkül?

Hangos a sajtó a tanévkezdéstől, ahol a pedagógusok (részleges) béremelése együtt jár azzal, hogy diáknak és tanárnak egész nap benn kell maradnia az iskolában. Míg az államtitkár azzal érvel, hogy az így elmaradó túlórapénzt fedezni fogja az emelés és egyébként is anomáliák voltak a túlóra kifizetésekkel kapcsolatban, a másik oldal bírálja a kormány lépését, mert szerintük a béremelés részleges volta és az egész napos bennlét együttesen kioltja annak hatását.  >>

Iskolakezdés más szemmel

Ha szeptember, akkor iskolakezdés. Emlékszem, amíg iskolába jártam, mindig vártam ezt a napot. Talán furcsán hangzik, de én szerettem a sulit. Na, ha most lennék iskolás, akkor én is, és a szüleim is egy seregnyi változással néznénk szembe. Ha pedig nekem lenne gyerekem, akkor bizony törhetném a fejemet, hogy mi, merre, hány méter.  >>

Az óvodapedagógusok alapképzése érdekében

A magyar óvodapedagógia nemzetközi hírű. Ennek magyarázata egyfelől hagyományaiban rejlik. A XIX. század Európájában úttörő szerepet játszott az intézményrendszer létrehozásában, a XX. században elsők közt hallotta és őrizte meg a modern tudományok, ezek közt elsősorban a pszichológia és a szociológia üzenetét. E hagyományok biztosították, hogy a magyar óvodapedagógia mindvégig a pedagógia kívánatos modernizációjának, szakmai professzionalizációjának élharcosa volt. >>

Szexista és buta beszéd dívik a férfiak dominálta politikában

A legújabb gyöngyszem Klinghammer István felsőoktatásért felelős államtitkártól érkezett, aki szerint a butuska, de szorgalmas fiataloknak tökéletes opció lesz a közösségi főiskola, ahol majd védőnőket, óvónőket képeznek. Pedig ma már evidencia, hogy a koragyermekkorba való beruházás sokszorosan térül meg, ezért az ezen a területen dolgozó szakemberek minősége kiemelkedő fontosságú. Nem véletlen, hogy mind a védőnői, mind az óvodapedagógusi képzés ma már egyetemi szinten folyik. Ebből visszalépni nem túl okos gondolat! >>

Értékálló és kiszámítható lesz a pedagógusok bére

A nagyobb anyagi elismerés mellett a jelenlegitől alapvetően eltérő szemléletű új pedagógus bérrendszert vezetnek be szeptembertől - közölte az Emberi Erőforrások Minisztériuma (Emmi) köznevelési államtitkársága hétfőn, hangsúlyozva, hogy a magasabb bérek egyúttal értékállók és kiszámíthatók lesznek. >>

Hoffmann Rózsa: fontos, hogy a diákok megismerkedjenek a munka világával is

Hoffmann Rózsa köznevelésért felelős államtitkár kedden Budapesten a diákok szünidei foglalkoztatásának kérdéseiről tartott sajtótájékoztatón hangsúlyozta, fontos, hogy az egész tanévben iskolapadban ülő diákok megismerkedjenek a munka világával is. >>

Sokba kerül az EU-nak a munkanélküli és már nem tanuló fiatalság

Sok ember nem találkozott még a NEET kifejezéssel, ám alig akad valaki, aki ne szembesült volna már valamilyen formában a mögötte álló problémával. Az 1980-as évekre visszavezethető egyre elterjedtebb angol mozaikszó (not in education, employment or training) Európa sajnálatos módon növekvő rétegét, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalságot jelöli.  >>

Hitek és tévhitek a kötelező beiskolázással kapcsolatban

Az általános iskolai beiskolázáskor néhány (elsősorban budapesti és néhány városi) iskola esetében is több körzetes gyerek jelentkezett, mint amennyi férőhely rendelkezésre állt. Ennek okát sokan a kötelező beiskolázással kapcsolatos változásokkal magyarázták. Ez a probléma mintegy kétezer gyereket érintett az újsághírek szerint (ez egyébként az adott populáció mintegy 2%-a), a létszámproblémákat az ő esetükben az államtitkárság úgy kívánja orvosolni, hogy magasabb osztálylétszámokat engedélyeznek egy majd készülő rendeletben. A szülők és a média szerint viszont ezzel méltányossági problémák vannak, ezek a gyerekek zsúfoltabb osztályokban lesznek kénytelenek tanulni, mint társaik. Ugyanakkor Pokorni Zoltán műanyagproblémának nevezte mindezt. De hol az igazság? Cikkünkben megpróbáljuk körbejárni a témával kapcsolatos tévhiteket.   >>

Kötelezővé tennék a Terror Háza látogatását

A Nemzeti alaptanterv részeként, kötelezően előírná a KDNP azt, hogy valamennyi 5-8. osztályos tanulmányait folytató diák a történelem oktatás keretein belül ellátogasson a Terror Háza Múzeumba. >>

Program indul a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatására

A Digitális Otthon Program célja a leszakadó térségek informatikai felzárkóztatása és versenyképességének növelése, a lakosság munkavállalási képességének és informatikai képzettségének a javítása. >>

A kormány felismerte, hogy érdemes tárgyalni a diákokkal

Az oktatási jogok biztosa szerint a diáktüntetések után a kormány végre felismerte, milyen fontos az oktatás ügye és, hogy érdemes tárgyalni a diákokkal. Aáry-Tamás Lajos az Indexen hétfőn megjelent interjúban arról is beszélt: többször próbálta figyelmeztetni az egyeztetések és a párbeszéd fontosságára Balog Zoltán minisztert és Hoffmann Rózsát, utóbbival nem jutott dőlőre, az oktatási államtitkár kifejezetten kerülte őt. >>

1 2 3 4 5   ››

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

.