Címke

Cimkékpisa

PISA 2012 – Helyünk a nemzetközi mezőnyben

Előző írásunkban azzal foglalkoztunk, hogy – rövidebb és hosszabb távon – miért van szükség a PISA felmérések által alkotott átfogó képre, valamint végigvettük, miként épül fel a feladatrendszer struktúrája. Most azt nézzük meg, hogyan alakultak a PISA 2012 problémamegoldás vizsgálat eredményei. >>

PISA 2012: Nem vagyunk jók problémamegoldásban, avagy mi köze van a légkondicionálásnak a problémamegoldáshoz?

Cikksorozatunkban beszámolunk a PISA problémamegoldás mérés módjáról, eredményeiről, és levonjuk azok tanulságait. A cikksorozat első részében a problémamegoldó képesség mérésének módját ismertetjük, részletesen szólva azokróla  feladatokról, amelyekkel a gyerkekenke meg kellett küzdeniük. >>

A tehetség bűvöletében élő országok nem lesznek sikeresek – állítja Sir Michael Barber

Sir Michael Barber, jelenleg a Pearson Foundation tanácsadó cég vezető oktatási szakértője, korábban a McKinsey cég partnere és a brit kormányfő, Tony Blair tanácsadója cikkében ( TES ) levonja a tanulságokat a PISA vizsgálatok eredményeiből. A lényeg, hogy ha gyerekeinket nagyon hamar besoroljuk a "tehetséges" és a "futottak még" kategóriákba, akkor lemaradunk a nemzetek közötti versenyben. >>

Megromlik a befőtt gyerek?

A napokban nagy port kavart fel az esztergomi Balassa Bálint szakképző iskola kapcsán megjelent cikk a 444.hu-n . Ezek szerint az iskolában a kilencedikesek közül majdnem mindenki megbukott legalább egy tárgyból, de nem kevesen akár három vagy négy tárgyból is. Az egyik szülő ezt látva beperelte az iskolát közokirat hamisításért, mert nem tartja normálisnak ezt a hatalmas bukási arányt. >>

PISA eredmények vs. boldogság

Hosszú-hosszú perceken keresztül néztem a lenti - egyébként szuper - diagramot. Amellett, hogy szomorúan állapítottam meg, hogy nagy jóindulattal is csak a középső harmad alsó részén foglalunk helyet a függőleges tengelyen, csomó egyéb dolgot feltűnt. Egyébként a vízszintes tengelyen hasonló helyen található kis országunk.  >>

PISA II: Milyen volt a magyar 15 évesek alapműveltsége 2012-ben?

A 2012-es PISA felmérés kiemelt mérési területe a matematika volt. Ez a terület utoljára 2003-ban szerepelt központi helyen, így érdemes megvizsgálni, hogy mi történt az elmúlt 9 évben.  >>

PISA I: A 2012-es vizsgálat jellemzői

Megjelent a 2012-es PISA vizsgálat eredményeiről szóló első OECD jelentés. A vizsgálat szerint a magyar 15 évesek matematikai és természettudományi kompetenciái terén statisztikailag értékelhető az eredmények romlása, tanulóink olvasási eredményei a 2009-es szinthez közel állnak. A digitális tudásmérések eredményei Magyarországot a sereghajtók közé sorolják. >>

Beszélnünk kell a PISA-ról!

A napokban hozták nyilvánosságra a PISA nemzetközi tanulói teljesítménymérés 2012-es évi eredményeit. Az eredmény egész Európára nézve lehangoló.  >>

Adatokkal a jobb iskolákért

Andreas Schleicher, az OECD oktatási igazgatóhelyettese és a főtitkár tanácsadója egy TED konferencián előadott előadásában 2012-ben arról beszél, mi mindent tudhatunk meg a PISA adatokból az adott országok oktatási rendszeréről és hogy ezek az információk arra is jók, hogy tanuljunk más országoktól, megfontoljuk, mit csinálhatnánk jobban. És most kapaszkodjunk meg, Andreas Schleicher Magyarországot is pozitív példaként említi! Az alábbiakban összefoglaljuk az előadás főbb tanulságait, reflektálva a magyar valóságra is. >>

Valami elromlik felső tagozaton

A Pirls & Timss kutatások a negyedikes és nyolcadikos tanulók eredményeit vizsgálják. A felmérésből kiderül, hogy a tanulók teljesítménye merőben eltér életkorok szerint, valamint nemek szerint is. A kutatás során vizsgált egyéb aspektusok közül a családi háttér és az iskolai környezet a legmeghatározóbb. A hátrányos helyzetű diákok sokszor már negyedik évfolyam végén elkezdenek lemaradni a többiektől.  >>

Mit tehet a szülő gyermeke iskolai sikeréért?

A PISA eredmények megerősítik, amit minden (jó) szülő ösztönösen tud: a gyermekekre – minden életkorban – jótékony hatással van a szülői érdeklődés és törődés. A PISA adatok ugyanakkor azt is sugallják, hogy nem annyira a gyermekkel töltött idő mennyisége, mint a szülői odaadás mélysége és az együtt töltött idő minősége számít. A PISA adatokból az is kimutatható, hogy a különbség nem tűnik el a szociokulturális hatások kiszűrése után sem: vagyis, ha kevesebb is a szülő ideje, sokat tehet gyermekéért azzal, hogy figyel rá, értelmes közös időtöltéssel támogatja tanulási, művelődési szokásai alakításában – de legalább az ehhez szükséges lelki épség fenntartásában. >>

Megéri-e délutáni különórára járatni a gyereket?

Manapság egyre népszerűbb a gyerekek különórára járatása. A szülők reményei szerint csemetéik így majd jobban teljesítenek az iskolában, illetve olyan ismereteket szereznek, amelyekre az iskolában nem tesznek szert. A 2006-os PISA felmérés adatai alapján az OECD országokban a gyerekek átlagosan heti két és fél órát töltöttek különórákon a kötelező iskolai tanórák után. Sőt, néhány országban, mint például Görögország, Izrael, Törökország vagy Korea, a gyerekek több, mint heti négy és fél órát tanultak hetente a kötelező órákon kívül. >>

Aki járt óvodába, az jobban tanul?

Sokat hangoztatott vélemény az oktatáskutatók és közgazdászok körében, hogy a kora gyermekkori nevelésbe fektetett pénz jóval nagyobb haszonnal térül meg, mint az a befektetés, amit az iskoláztatás későbbi szakaszaira - szakképzés, felsőoktatás - fordítunk. Azok a gyerekek, akik jártak óvodába, könnyebben veszik az iskolai akadályokat is. >>

„Nyitottság és kooperációkészség”

A tanárok számítanak! – az utóbbi évtized nemzetközi tanárkutatásainak egyik kiemelkedő jelentőségű konklúziója ez. Egy frissen lezajlott nagy nemzetközi összehasonlító tanárkutatás, az OECD TALIS (2006-2008) kutatás eredményeinek első összefoglaló jelentése radikálisnak tetsző javaslattal fordult a nyilvánossághoz. „Le kell bontani az akadályokat a pályára alkalmatlanok kiszűrése elől, és a kiváló pedagógusoknak a pályán maradásra ösztönző karrier esélyeket kell biztosítani…” De hogyan írható le az alkalmatlanság vagy éppen az alkalmasság? >>

„Csak kompetens pedagógus tud kompetens diákokat nevelni!”

„Az oktatás világproblémái” – ilyen és ehhez hasonló című könyvek, tanulmányok egész sora bukkan elénk az utóbbi két évtized hazai és nemzetközi pedagógiai szakirodalmát böngészve. Az oktatás, benne a közoktatás, a felsőoktatás és a felnőttoktatás, szélesebb értelemben véve pedig a tanítás és tanulás mára – a fenntartható fejlődés világgazdasági problémaköréhez hasonlóan – globális témává vált. >>

Olvasás a világhálón

A 2000 óta zajló PISA-vizsgálatsorozatban 2009-ben először – a nyomtatott tesztek mellett – választható elemként megjelent a digitális szövegértés mérése is. Az alkalmazott tesztek a számítógépes, internetes környezetben végzett információkeresést, szövegfeldolgozást, szövegértést vizsgálják. A feladatai hűen szimulálták az internetes környezetben előforduló webböngészéssel, kereséssel, e-mail-olvasással és -írással vagy éppen blogolvasással, fórumozással kapcsolatos élethelyzeteket. >>

A japán oktatás szerkezete

Az elsőként 2000-ben végrehajtott PISA-felmérés eredményei alapján a japán oktatási rendszer nemzetközi szinten sikeresnek és hatékonynak mutatkozik, amit további felmérések is megerősíteni látszanak. Mégis, miféle hatékonyságról és sikerről van itt szó? Valóban siker és hatékonyság ez? Mik a jellemzői a japán rendszernek? Mi az oka annak, hogy a diákok ilyen kiegyensúlyozottan jól teljesítenek? Egyáltalán, miről is beszélünk, amikor a japán oktatást emlegetjük? Ezekre a kérdésekre igyekszik a szerző válaszokat találni. A Japánról szóló sorozatunk második részében a japán oktatás szerkezetéről olvashatnak. >>

A japán oktatási rendszer – Siker és hatékonyság

A Kölöknet új sorozatot indított Kitekintés Ázsiába címmel, amelynek részeként most Japánról szerezhetnek érdekes információkat. A szerző egy külföldi egyetem japán szakos hallgatója, így lehetősége volt japán diákokkal is találkozni. >>

1 2   ››

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

.