Lesújtó gyermekjogi jelentés: egyre több a bántalmazott gyermek
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Olcsó, színes, gyorsan megérkezik – sok szülőnek csábító lehet online piactérről gyerekjátékot rendelni. Csakhogy az Európai Bizottság friss döntése szerint nem mindegy, milyen platformról és milyen terméket választunk: a Temut 200 millió euróra büntették, mert nem mérte fel megfelelően az illegális és nem biztonságos termékek kockázatait. A vizsgálatban gyerekjátékoknál is találtak problémákat: egyes termékek túl sok vegyi anyagot tartalmaztak, másoknál a levehető alkatrészek fulladásveszélyt jelenthettek.
A Történelemtanárok Egylete szerint az oktatás szinte minden területén változtatásra lenne szükség. A szervezet friss oktatáspolitikai prioritásai között szerepel a tanulói és tanári óraszámok csökkentése, a középiskolai felvételi rendszer felülvizsgálata, a tankönyvválasztás szabadságának visszaállítása, az intézményi autonómia erősítése, valamint az iskolai segítő szakemberek számának növelése is.
A mindennapos testnevelés újra vitatéma lett, miután Lannert Judit gyermek- és oktatásügyi miniszter arról beszélt: a jelenlegi rendszer nem érte el a célját, vagyis önmagában a heti öt óra nem javította érdemben a gyerekek fittségi és egészségügyi mutatóit. Így az iskolák nagyobb szabadságot kapnak abban, hogy hány testnevelésórát szerveznek a tanrendbe: várhatóan nem lesz kötelező heti öt órában testnevelést tartani.
De mit lát ebből a mindennapokban egy gyakorló testnevelő tanár? Tényleg az óraszám a legfontosabb kérdés? És mit jelent valójában a „minőségi mozgás” egy mai gyerek számára?
Miközben a mesterséges intelligencia egyre több irodai és szellemi munkakört alakít át, egyre többen teszik fel a kérdést: vajon milyen szakmák maradhatnak igazán értékesek a következő évtizedekben? Sok szülő még mindig úgy gondolja, hogy a biztos jövő kizárólag diplomával és irodai munkával képzelhető el, közben azonban a munkaerőpiac látványosan változik. A jól képzett szakemberekből folyamatos a hiány, miközben egyre több fizikai és műszaki munkakör válik modernné, technológiaivá és kiszámítható karrierúttá. A kérdés ma már nem az, hogy „menő-e” szakmát tanulni, hanem az: milyen munkák maradnak valóban stabilak az AI-korszakban?
Mit kezdjen egy kamasz egy olyan TikTok-videóval, amely néhány nap alatt látványos fogyást ígér? Vagy egy mesterséges intelligenciával működő csetprogrammal, amely magabiztosan válaszol – csak éppen nem mindig igazat? Az online térben a gyerekek ma már nem egyszerűen információkkal találkoznak, hanem algoritmusokkal, rejtett reklámokkal és egyre meggyőzőbb félrevezetésekkel is. Nem véletlen, hogy egyre fontosabb kérdéssé válik a tudatos médiahasználat és az álhírek felismerése. A szakértők szerint a tudatos médiahasználat, kritikai gondolkodás és a digitális médiaértés ma már alapvető készségek a kamaszok számára.
Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
