SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.

Önvezető LEGO-autók, érzelmeket felismerő mesterséges intelligencia és saját építésű robotporszívók – ma már nem számítanak sci-finek azok a technológiák, amelyekkel magyar középiskolások kísérleteznek iskola után. Miközben a felnőttek még mindig azon vitatkoznak, szabad-e AI-t használni tanuláshoz, egyre több program próbálja megtanítani a diákoknak, hogyan lehet a mesterséges intelligenciát nemcsak használni, hanem érteni is.
A menzák világa az elmúlt években sok szülő számára inkább a kompromisszumokról szólt: túl sós ételek, érintetlenül maradó ebédek, kevés zöldség, sok vita arról, mit eszik meg a gyerek – és mit nem. Közben egyre több szó esik a gyerekkori elhízásról, az allergiákról és arról is, hogyan lehetne egészségesebbé tenni a közétkeztetést anélkül, hogy a gyerekek egyszerűen otthagynák az ételt.


Amikor a gyerekek online jelenlétéről beszélünk, hajlamosak vagyunk egyetlen kérdésre leegyszerűsíteni a problémát: mennyi időt töltenek a képernyő előtt. Pedig egy a közelmúltban, 2026-ban publikált kutatás egészen más irányba tereli a figyelmet. Nem az derül ki belőle, hogy „sok” vagy „kevés” az a bizonyos idő, hanem az, hogy mi történik közben – és ez az a pont, ahol a számok már nehezebben hagyhatók figyelmen kívül.
Az iskola ma is erősen a múlt logikájára épül – mondta el Gloviczki Zoltán a Magyar Kurírnak –, miközben egyre többen érzik úgy, hogy valami nem működik benne. A szerző szerint nem elsősorban a gyerekek változtak meg, hanem az iskola céljai tolódtak el: a 19. század óta az oktatás egyre inkább az ismeretek átadására fókuszál, miközben az eredeti feladata az lenne, hogy segítse a szülőket boldog és boldogulni képes felnőttek nevelésében.


Egy friss felmérés szerint a 11–17 éves fiúk több mint egyharmada már kipróbált valamilyen szerencsejátékot. Sokszor nem kaszinóban vagy lottóval, hanem online játékokban, mobilalkalmazásokban vagy sportfogadással találkoznak először. A probléma az, hogy a szülők gyakran nem is veszik észre, mikor kezdődik.
Magyar Péter pénteken bejelentette: Lannert Judit kapja a gyermek- és oktatásügyi tárcát a készülő Tisza-kormányban. A döntéssel egy régóta vitatott terület élére érkezhet az elismert szakember, akinek az írásait és véleményét a Kölökneten is régóta olvashatják az érdeklődők. Tanulópénz című blogjában 2008 óta „gondolkodik hangosan” az oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről.
