CsaládCsaládi szerepekGyerek

Így látom én – Amerikából

A kiváltságos gyerekek tragédiája

Pszichológusok szakvéleménye szerint az elit réteg gyermekeinek sok személyes problémája a korai túlzott elvárásokra vezethető vissza. Az ő esetükben azonban más tényezők is közrejátszanak. A szakirodalom két olyan okot jelöl meg, amely különösen nyomasztó számukra.

Az első az a határozott elvárás, hogy ők kötelesek folytatni szülőjük sikeres életét. Itt nem számít a tehetség, a jellem, sőt a személyes teljesítmény sem, hiszen a javakat és a hírnevet a szülők és nagyszülők már megszerezték, az utód feladata mindössze ezek megőrzése. A gyerekek sok esetben nagy teherként élik meg a kapcsolódó követelményeket, amelyek nem veszik számításba az ő személyiségüket.

Az elit gyerekeinek másik jellegzetes problémája a fizikai és érzelmi magány. Kisgyerekkorukban dajkák és cselédek veszik körül őket, majd 13 éves koruk körül magukra maradnak. Nem véletlen, hogy az elit iskolákban a dohányzás, az alkohol, a marijuana és a kemény drog fogyasztása magasan a nemzeti átlag fölött van. A deviáns magatartásból adódó helyi problémákat a szülők befolyásos kapcsolataikat kihasználva általában elsimítják, ugyanakkor megkövetelik a gyerekeiktől, hogy a rendkívüliek kasztjához tartozókként ne legyen körülöttük nyilvános botrány.

A magukra hagyott fiatalok csak akkor juthatnak szakmai segítséghez, ha viselkedésükkel kellemetlen helyzetbe hozzák a szüleiket. Ebben az esetben magánklinikákon kerülnek gondozásba. A szorongó, depressziós és szenvedélybeteg fiatalokat kezelő intézmények iránti legfontosabb követelmény az abszolút titoktartás. A huzamosan a család rendelkezésére álló gondozó gyakran a család részévé válik.

A hírességek köreiben terjedő depresszió, valamint az ezzel járó szenvedélybetegségek és halálesetek magas száma azonban azt jelzi, hogy az intézmények nem képesek helyettesíteni a személyes emberi kapcsolatokat. A legújabb áldozat Marie Osmond színésznő 18 éves fia, aki úgy vetett véget állandósuló depressziójának, hogy kiugrott egy Los Angelesi épület ablakából. A fiút évek óta kezelték egy rehabilitációs intézetben, de senki más nem tudhatott a problémájáról.

Vajon hogyan vesztette el az amerikai társadalom elitje a mértéket annyira, hogy sikerét és gazdagságát önmaga lerombolására használja? „A gazdagsághoz történő túlzott ragaszkodás, az attól való függés önmagában is szenvedélybetegség – állítja Dr. Drew, az egyik sztár orvos, aki saját jólétét éppen a gazdagok morális és pszichológiai válságának köszönheti – A felsőbbrendűségi komplexus kóreset, én magam is ezzel a problémával küzdök, hiszen semmivel sem vagyok különb a pácienseimnél. Amerika leggazdagabb családjainak vagyok morális tanácsadója, de a klinikám közönséges bordélyház, ahol a gazdagság és korrupció szolgálatában én magam is prostituálttá váltam”.

A teljes cikk elolvasható a www.osztalyfonok.hu honlapon.

2010 április 14. Subert Mária

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás