ÉletmódSzabadidőünnep

Húsvéti hagyományok

Jön a nyuszi!

Nemsokára itt van az az ünnep, amelyre a gyerekek nagy része majdnem olyan izgatottsággal vár, mint a karácsonyra. De honnan ered ez az ünnep? Miért tojik tojást a nyuszi? Milyen hagyományokkal várjuk az ünnepet itthon és a nagyvilágban?

Nemsokára itt van az az ünnep, amelyre a gyerekek nagy része majdnem olyan izgatottsággal vár, mint a karácsonyra: a húsvét.

A húsvét eredete

Bár a húsvét a keresztény egyház második legnagyobb ünnepe, eredete ennél jóval messzebbre nyúlik vissza. Erre utal a húsvét angolszász megnevezése is: az „Easter” az „Eostre” szóra eredeztethető vissza. Eostre a tavasz és a termékenység istennője volt, akit Bede Venerabilis angol középkori történetíró szerint legtöbbször nyúlfejjel ábrázoltak. A nyúl a termékenység szimbóluma volt, a mai húsvét pedig a tavasz és a termékenység ünnepe. Később Bizáncban a nyulat Krisztus szimbólumaként tartották számon.

A tojás ősidők óta is az élet, az újjászületés, a tisztaság és a termékenység jelképe volt. És hogy miért tojik tojást a nyúl? Erre a biológiai paradoxonra egy régi történet szerint az a magyarázat, hogy Eostre kedvenc madarát nyúllá változtatta a gyerekek szórakoztatására, majd ez a nyúllá lett madár színes tojásokat kezdett tojni. Piros és hímes tojást már Babilonban is készítettek, de a XIII. századból már írásos emlékekben is megemlékeznek róla.

A zsidók ekkortájt az Egyiptomból való kivonulásra emlékeznek a pészah ünnepén. Ezt előzték meg az Ószövetségben említett csapások, amelyből az utolsó, a legkegyetlenebb előestéjén a zsidó családok egy bárány vérével jelölték meg az ajtófélfákat, így a halál angyala ezekben a családokban békén hagyta az elsőszülötteket, míg mindenhol máshol – a fáraó palotájában is – végzett velük. Ezután egyezett bele a fáraó, hogy a zsidók elhagyják Egyiptomot.

A keresztények megint mást ünnepelnek ilyenkor: a Biblia szerint pészah első napján tartóztatták le Jézust, az utolsó vacsora pedig tulajdonképpen a pészah előestéjén szokásos széderest lehetett. A történet szerint Jézust nagypénteken feszítették még, majd családja – zsidó szokás szerint – egy, az Olajfák hegyén álló barlangban temette el, amelynek száját egy hatalmas kővel zárták le. Másnap, szombaton, a hagyományos sabbath-ot ünnepelték, így Jézus tanítványai és családja csak vasárnap tértek vissza, ám ekkor a sír már üres volt. A sírnál egy angyal állt, aki azt mondta, Jézus feltámadt. Így lett ez a keresztény hitvilág szerint a feltámadás ünnepe.

Ünnepi hagyományok

A húsvétot negyvennapos böjt előzi meg, ilyenkor a keresztények húst nem vesznek magukhoz. Nagypénteken passiójátékokat és misztériumjátékokat szerveztek, melyek Jézus szenvedéseit és halálát mesélték el. Nagyszombattal számos hagyomány áll kapcsolatban, ilyen a tűzszentelés, a feltámadási körmenet és a vízszentelés is.

Húsvét hétfő pedig a locsolkodásé, amely világi hagyomány. Ilyenkor a legények végigjárták a lányos házakat, és meglocsolták a lányokat – mint azt mindenki tudja, nem kölnivel, hanem kútvízzel, ami olyan hideg volt, hogy a lányokat különféle rejtekhelyekről kellett előrángatnia a lelkes férfiembereknek. Szokás volt, hogy a legények locsolóversikét is mondtak, ezért kapták cserébe a festett tojást.

Ma már a locsolkodás szokása sokat szelídült, nem kútvízzel, hanem illatos kölnivel látogatják meg a lányokat a fiatalemberek, egyre jellemzőbben az egész fiatalok, mondjuk ki, gyerekek. A versikével megtoldott locsolásért cserébe sem csupán festett tojásra számíthatnak, sok helyen csokoládét, sokszor pénzt is kap a locsolkodó.

Az ünnepi asztalra hagyományosan főtt sonka, főtt tojás, sós kalács, torma kerül, de húsvéti étel a bárányhús is. Sok helyen nemcsak a locsolók miatt festenek tojást, hanem a lakás díszítésére is, ezeket a barkaágakra akasztják fel.

Számos családban hagyománnyá vált, hogy a nyuszi is hoz ajándékot. Egyes helyeken csak csokitojást, csokinyulat találnak a gyerekek, másutt azonban könyvet, színezőt, esetleg nagyobb ajándékot is hagy a nyuszi. Ha szeretnénk érdekesebbé tenni gyermekeinknek a húsvéti ajándékozást, készítsünk nyuszi fészket (ehhez nem kell kert, a lakásban is van elég rejtekhely), amelyet a gyereknek kell megtalálnia vagy a nyomokat (ezek nálunk pl. apró csokitojásokat jelentenek) követve, vagy térképet követve.

Élő állatot – kiscsibét, kacsát vagy nyulat – ne vegyünk a gyereknek, csak akkor, ha később is lesz helye a háznál! Fontos: az Állatkert idén sem fogadja be a gazdátlan, megunt nyuszikat.

2011 április 22. Szilágyi Diána

 
Kölöknet hozzászólások  
(3 hozzászólás) 
2011 április 26.
 
Nem is kritikának írtam. Hanem büszkeségből. Másutt ez nem szokás.
2011 április 26.
 
Senki nem vonta kétségbe a locsolkodás MAGYAR voltát. Az, hogy 'világi', nem azt jelenti, hogy nem magyar, hanem azt, hogy nem egyházi.
2011 április 24.
 
A locsolkodás MAGYAR húsvéti hagyomány. E szokás szerint húsvéthétfőn hajnaltól kezdve a fiúk vízzel, újabban csak illatos kölnivel locsolják meg az ismerős lányokat.
Kölöknet hozzászólás
aláírás