Különleges helyzetekFelvételiKözépiskola

Középiskolaválasztás

Szakközépiskola, gimnázium, szakiskola

2010 március 17. Sinka Edit

Százhúszezernél is több nyolcadikos tanul ma valamelyik magyarországi iskolában. Többségük szüleivel együtt döntés előtt áll: választania kell egy másik iskolát, ahol jövőre kilencedikesként tanul majd. Ennek a döntésnek még akkor is nagy a tétje, ha a gyermek jövőbeni életpályáját ma már a középiskola sokkal kevésbé korlátozza, mint néhány évtizeddel ezelőtt.

Valóban, a középiskolás évek után van lehetőség a korrekcióra, hiszen a felnőttek jó része az iskolarendszerben és azon kívül is tanul. Ráadásul szükséges is a folyamatos utánképzés, hiszen a különböző szakmák, foglalkozások tudásanyaga egyre gyorsabban avul el, így még azok is folyamatos tanulásra szorulnak majd, akikről ma azt gondoljuk, hogy biztos foglalkozásuk van. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az álláshirdetéseket böngészve már ma is csak kapkodjuk a fejünket, hogy miféle szakemberek kerestetnek (sales executive, projekt koordinátor, kontroller, stb.); így hát nem elképzelhetetlen, hogy húsz-harminc év múlva a foglalkozások többségét olyan munkakörök teszik majd ki, amit ma talán elképzelni sem tudunk.

 

A megváltozott közép- iskolai felvételi eljárásról itt olvashatnak.

Vagyis lehet, hogy nyolcadikos gyermekünk pályaválasztása még odébb van. Ám az elkövetkező 4-6 év történéseit, hangulatát, a család mindennapjait, a középiskolás formálódó egyéniségét egészen biztosan döntően meghatározzák a középiskolás évek.

Középiskolák a közvéleményben

Az általános iskolából a nyolcadik évfolyam végén kilépő tanulók alapvetően három irányban tanulhatnak tovább: gimnáziumban, szakközépiskolában vagy szakiskolában. Az első két típus közös jellemzője, hogy a képzés érettségi vizsgával zárul, míg a szakiskola érettségit nem, hanem szakmai bizonyítványt nyújt. Ma már minden középfokú program legalább négy éves (korábban a „szakmunkásképző” elvégzése csak három évig tartott). Tekintetbe véve azt is, hogy a mai generációk számára már 18 éves korig tart a tankötelezettség, a választást korábban meghatározó szempontok közül egyszerűen kiesett az a sokakat motiváló lehetőség, hogy a tanuló minél rövidebb idő alatt szerezzen képesített munkakör betöltésére jogosító bizonyítványt.

Hogyan gondolkodnak ma az emberek a továbbtanulásról, véleményük szerint milyen középfokú iskolában érdemes a leginkább tovább tanulni?

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/444_valasszunk_kozepiskolat_1_2.gif”.

10 emberből csak egy gondolja azt, hogy a középfokú iskola megválasztásának nincs jelentősége. Az egyes középfokú programok sorrendjében a szakközépiskola áll az első helyen, amit a gimnázium követ, és a szakiskola tűnik a legkevésbé népszerűnek a közvélemény szerint. Ugyanezt a sorrendet, ám meglehetősen eltérő arányokat látunk akkor, ha a tényleges tanulólétszámokat vetjük össze.

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/445_valasszunk_kozepiskolat_1_1.gif”.

A gimnázium-szakiskola-szakközépiskola hármasból a legutóbbi években is, a beiratkozott tanulókat tekintve rendre az utóbbi a nyertes. Gyakorlatilag a hetvenes évek óta ez a sorrend, csak az arányok módosultak valamelyest. Jóllehet a gimnázium és a szakiskola népszerűségi mutatója a közvélemény szerint majdnem megegyezik, a tényleges továbbtanulási adatokat tekintve a gimnázium lényegesen megelőzi a szakiskolát. Ma már a továbbtanulók háromnegyede olyan iskolát választ, amelyben a tanulmányait érettségi vizsgával fejezi be.

Cikksorozatunk első részében a népszerűségi lista vezetőjét, a szakközépiskolát járjuk körül.

Szakközépiskola

A rendszerben eligazodást keresve hiába elevenítjük fel saját középiskolás tapasztalatainkat, hiszen 1998-tól a szakközépiskolai képzés, a szakiskolaihoz hasonlóan, jelentősen megváltozott. Az elsőre legszembetűnőbb módosulás az, hogy a teljes képzés időtartama több évfolyammal hosszabb lett. A negyedik évfolyam ugyan az érettségi vizsgával bizonyos értelemben lezárást jelent, ám a tényleges szakképesítések megszerzése ezt követően (vagyis az azóta megjelent 13. és még magasabb sorszámú évfolyamokon) történik. A szakközépiskolát végzettek jelentős része azonban nem veszi igénybe a szakközépiskola magasabb évfolyamain történő szakképzést, hanem az érettségi vizsga birtokában a felsőoktatásba vagy a felsőfokú szakképzésbe jelentkezik. 2004-ben a szakközépiskolás tanulóknak nagyjából negyede járt a 13-15. évfolyamokra, és számuk várhatóan mindig is lényegesen alacsonyabb lesz annál, mint ahányan szakközépiskolában érettségiznek.

Mi is az az OKJ?

A szakiskolákban és szakközépiskolákban, illetve a felsőfokú szakképzés keretében megszerezhető szakmák pontos leírását az Országos Képzési Jegyzék (OKJ) tartalmazza, amely valójában egy jogszabály: miniszteri rendelet, amely 1993-ban jelent meg először. Az OKJ egységes rendszerbe foglalja az állam által elismert szakképesítéseket. Megjelenése óta sok szakember érvelt amellett, hogy ezt a jegyzéket egyszerűsíteni és szűkíteni kellene, ezért többször történtek kisebb módosítások, ami meglehetősen bizonytalanná tette a szakképzéssel foglalkozó iskolák életét. Az OKJ átfogó felülvizsgálatra és változtatásra végül 2006-ban került sor. Az új, és azóta stabil OKJ a szakmák számát megfelezte, így jelenleg nagyjából négyszáz úgynevezett alap-szakképesítés szerezhető meg. A szakmák jelentős részének érettségire épülésével pedig – szakmától függően – 1-3 évvel hosszabbodott meg a szakközépiskolai képzési idő.

Kettő az egyben

A fent elmondottak összegezve azt jelentik, hogy a szakközépiskolába jelentkező diák a most kiválasztott intézményben megszerezheti érettségi bizonyítványát és OKJ-s szakképesítését is. A „kettő az egyben” árát azonban a ráfordított időben kell megfizetni: a teljes képzés 5-7 évig tart; nem beszélve arról az esetről, amikor a szakközépiskola az érettségire felkészítő, általánosan képző periódusban nyelvi előkészítő évet szervez – ilyenkor maga az érettségire való felkészülés tart öt évig, és ezt követi az 1-3 éves szakképzés.

A szakközépiskolába készülőket várja a legtöbb férőhely és a legtöbb intézmény is. Az érintett nagyjából ötvenezer tanuló közel ezer különböző helyen kezdheti majd meg tanulmányait jövő szeptemberben.

:

 

Iskolakereső adatbázisunkban az ország összes középiskolájának adatait megtalálhatják.

 
 
 

Hozzászólás

aláírás
Hány lába van két nyúlnak? A választ írd be számmal:

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

.