Iskola

Mit jelent az iskola elutasítása gyerekkorban?

Sok iskola előtt álló gyereknek olyan viselkedési vagy érzelmi problémái vannak, amelyeket gyakran nehéz diagnosztizálni. Ezekben az esetekben a jól körülhatárolható tünetegyüttesek helyett egy vagy több problémás területről beszélhetünk.

Ilyen például a dühroham, a félelmek, a szorongás. A gyerekek problémái sokszor spontán megoldódnak, de azok, amelyek hosszabban is fennállnak, legtöbbször visszavezethetők a korábbi évekre. Sok ellenálló, dacos gyereknél tapasztalható a túlérzékenység, ingerlékenység és dühkitörések. Azok a gyerekek, akiknél szeparációs szorongás van jelen, ragaszkodók és sokkal inkább visszahúzódók. Az ADHD-s, azaz figyelemhiányos hiperaktivitás-zavarral küzdő gyerekek túlzottan aktívak, impulzívak és figyelmetlenek.

Milyen helyzetekben jelentkezhet az iskolaelutasítás?

Tudnunk kell, hogy az iskolaelutasítás nem klinikai diagnózis, hanem tünet. Valami bujkál a mélyben, a gyerek lelkében, ami így nyilvánul meg. Az iskola elutasítása a következő élethelyzetekben jelentkezhet:

  • iskolakezdés
  • iskolaváltás
  • kora kamaszkor

Miben nyilvánul meg az iskola elutasítása?

  • A gyerek visszautasítja az iskolába menést vagy elmegy, de idő előtt visszafordul.
     
  • A gyerek egyértelműen kifejezi félelmét az iskolába meneteltől vagy az otthoelhagyásától. Szemben az iskolakerüléssel, ahol mindezt nyíltan nem vállalja.
     
  • Gyakran tetten érhető egy külső ok (például tanárváltás, iskolaváltás, egy barát elvesztése).
     
  • Gyakran szomatikus formát ölt: fejfájás, gyomorfájás, hányinger, szédülés és egyéb tünetek az iskolába indulást megelőzően, melyek hétvégén enyhülnek vagy teljesen megszűnnek. A szomatizáció esetében előfordulhat, hogy a gyerek nyíltan nem vállalja fel a félelmét.

Ezeknek a gyerekeknek alacsony az önértékelése, önbizalomhiányban is szenvedhetnek. Ugyanakkor jellemzően átlagos intelligenciával rendelkeznek, ezért sokszor az is megnyugtatja őket, ha ezt például IQ-tesztekkel bizonyítják a szakemberek. Elmondható az is, hogy meglehetősen konformisták, könnyen befolyásolhatók, és sok esetben a kisebbséghez tartoznak, peremhelyzetűek. Ami pedig a jelenség hátterében állhat, az egyrészről a gyermek ellenállása, másrészről a szülők nem megfelelő nevelési stratégiái. Az iskola elutasításához konkrét diagnózisok is köthetők. Ilyen a leggyakrabban előforduló szeparációs szorongás, valamint egy speciális fóbia jelenléte, amelyben az iskola elutasítása a tünet maga (nem meri elhagyni a lakását). Serdülőknél gyakori előzmény lehet a gyermekkori depresszió (lásd VIII. fejezet).

Mit tehetünk szülőként?

Ha felismertük, hogy mi a probléma, de a megoldást még nem tudjuk, ne féljünk szakemberhez fordulni. A korai beavatkozás mindig sokkal eredményesebb! A szülőknek nagyon fontos szerepük van a probléma kezelésében, hiszen gyerekük első számú szakértői. A szakemberek a gyerekek mellett a szülőkkel és az őket körülvevő környezettel is foglalkoznak majd, hogy minél sikeresebb legyen a probléma kezelése és megoldása. Természetesen minél több problémás terület rajzolódik ki, annál sokrétűbb lesz a megoldás is.Fontos szem előtt tartani, hogy a tüneteket a gyermek nem növi ki, ezért elengedhetetlen a szakemberekkel való szülői együttműködés. Bátran kérjünk információt és osszuk meg esetleges aggodalmainkat, félelmeinket is.

A problémák kezelésében a viselkedésterápia a leghatékonyabb, de a szakemberek mindig személyre szabottan gondolkodnak, amikor terápiás módszert választanak. A szülők legapróbb elbizonytalanodására is rezonálnak a gyerekek, ezért gyakran javasolják a szakemberek a családterápiát.

A terápia sikerességéhez motivált szülőkre és támogató pedagógusokra van szükség.

Nagyon fontos, hogy az iskolába való visszaszoktatás fokozatos legyen, különösen azoknál a gyerekeknél, akiknél a szorongásszint magas. Sok szülő és gyerek is hajlamos az iskolaváltást választani, de az nem a problémát oldja meg, csak a tüneteket szünteti meg egy időre. Nagy valószínűséggel, esetleg más formában, de újra jelentkezni fognak. Gyógyszerszedés egyedül a fóbián alapuló iskolaelutasítás esetén lehet szükséges, csakis egyéb terápiás beavatkozás kiegészít

 
Mi bántja a gyerek lelkét?
 
Az írás részlet Peer Krisztina olvasmányos, közérthető stílusban ír nemrég megjelent könyvéből, amelyben gyermekkori pszichés megbetegedésekről olvashatunk. A kiadvány praktikus útmutató kíván lenni a szülők, nevelők számára, hogy felismerjenek néhány lehetséges ráutaló jelet vagy épp megnyugvást leljenek egy-egy probléma kapcsán.
 
 

Korábban közölt részletek

Van a hiperaktivitásnak pozitív oldala? Gyermekpszichológia 1.rész

Hagyd abba a rángatózást! – Gyermekpszichológia 2. rész

A szeparációs szorongástól az iskolafóbiáig – Gyermekpszichológia 3. rész

A gyerekkori depresszióról – Gyermekpszichológia 4. rész

 
 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó