IskolaPedagógusOktatáspolitika

Hiller visszaállamosítana

Ki tartsa fenn az iskolát?

Több mint egy hete foglalkoztatja a közvéleményt Hiller István oktatási miniszternek az iskolák állami fenntartásba vételével kapcsolatos javaslata. Az első hallásra meredeknek tűnő ötlet megosztotta a szakmai közvéleményt. Nézzük, mivel érvelnek a javaslat támogatói és ellenzői!

Hiller javaslata szerint az iskolájuk további fenntartását vállalni képtelen önkormányzatok az intézményt az államnak adnák át. Az állami iskolák egységes tanterv alapján működnének, Hiller szerint így biztosítva a diákok esélyegyenlőségét. Az iskolákat fenntartó állam kiegészítő normatívával támogatná saját intézményeit, ezzel biztosítva a minőségi oktatást.

Mi szól Hiller javaslata mellett?

Kétségtelen, hogy az ország súlyosan elszegényedett régióiban, településein működő iskolák nem képesek biztosítani az esélyegyenlőséget. Ezt támasztják alá a kompetenciamérések adatai csakúgy, mint a nagy nemzetközi felmérések (például PISA) eredményei. A szegény, gazdasági bevétel nélküli települések önkormányzata nem tudja biztosítani az iskola fenntartásához elengedhetetlen működési költségeket. A „jobb” családok más település iskolájába utaztatják gyerekeiket, így az iskola szegregálódik. Az államilag garantált infrastrukturális és oktatási színvonal a remények szerint megállítaná ezt a jelenséget.

A jelenlegi gyakorlatban az önkormányzatoknak kell biztosítani minden állampolgár számára a tankötelezettség teljesítésének feltételeit (kötelező beiskolázási körzetek). Láttunk már azonban példát arra, hogy az iskola fenntartására képtelenné vált önkormányzat nem talált fogadó iskolát a település diákjainak. Így fordulhatott elő, hogy 2007. szeptemberében iskola nélkül maradtak a Vác közeli Csörög település iskolásai. Félő, hogy a romló gazdasági környezetben hasonló esetek a közeljövőben gyakrabban fordulnának elő. Az állami fenntartásba vétel garanciát jelent az ilyen esetek megelőzésére.

Megtarthatóak lennének a kistelepülések kisiskolái, legalábbis a gyermek szocializációjában sokak szerint fontos szerepet betöltő otthonos, családias alsó tagozatok.

Mivel érvelnek az ellenzők?

Naivitás azt gondolni, hogy önmagában az állami fenntartásba vétel megszüntetné a leszakadó térségek oktatási hátrányait. Hiszen a gyerek esélyeit determináló lakókörnyezet, szegénység, a szülők munkanélkülisége nem szűnik meg az iskola állami fenntartásától. Államosítás helyett (vagy mellett) településfejlesztésre lenne tehát szükség, anélkül a javaslat puszta tűzoltásként értelmezhető.

Nem látszik, miből lesz forrás a minőségi oktatást garantáló kiegészítő normatíva biztosítására a költségvetésben.

Az egyenlő esélyeket épp hogy nem az egységes, ellenkezőleg: a személyre szabott pedagógia garantálja, ezért veszélyes az államilag egységes tanterv ötlete (erre a kritikára reagálva a miniszter, utóbbi megszólalásaiban, már azonos kerettanterven alapuló, önálló iskolai helyi tantervekről beszél).

Ha megkezdődik a „szegény” önkormányzatok iskoláinak államosítása, duplikálódik az oktatási rendszer. Egyes félelmek szerint létrejön az állami fenntartású „szegények iskolája”, és ezzel párhuzamosan működik majd a „jobb” települések autonóm iskoláinak rendszere.

Volna más út is

A Hiller-javaslat ellenzőit az is zavarja, hogy ez az ötlet elfedi a probléma megoldására más utakat keresők gondolatait.
A Zöld könyv – A magyar közoktatás megújításáért szakértői komoly elemző munka eredményeképpen javasolták, az önkormányzati szisztéma megtartása mellett, nagyobb iskolafenntartó településegységek létrehozását. A számos pozitív külföldi példával alátámasztott javaslatról nem kezdődött érdemi vita, és félő, hogy a Hiller-javaslat árnyékában nem is fog.

Ismét más úton járnak azok, akik az önkéntes iskolatársulásokban látják a megoldást. (Az aktuális oktatásfinanszírozás, költségvetési eszközökkel, ezt a folyamatot támogatja.)

Talán, ha megismerjük a Hiller-javaslat végrehajtására vonatkozó terveket, minderről érdemi vita indul.

Vagy nem lehetne a jó megoldás reményében egy lépést visszalépni? Valahogy így: Kedves Szakértők! Közoktatásunk jelenlegi rendszere fenntarthatatlan és igazságtalan. Keressük a legjobb megoldást! Ám ha ezt tesszük, legelőször is válaszolni kellene arra a kérdésre: Vajon a Zöld könyv javaslata miért nem volt elég jó vitaalap?

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás