Különleges helyzetekFelvételiÉrettségi

Felvételi számtan

Pontszámítás a felsőoktatásban

A középiskolák utolsó évfolyamán tanulók, és természetesen szüleik számára is vészesen közeleg a február, a felsőoktatási felvételi és az érettségi jelentkezés hónapja. Ebben az időszakban a szalagavatóra készülődés mellett is egyre több időt töltünk a tervezgetéssel, számolgatással, hogy mi legyen az érettségi után. Ebben próbálunk segíteni azoknak, akik nem ismerik pontosan a felvételi pontszámítás menetét.

A felsőoktatási felvételi jelentkezés határideje az idén február 16. Az eljárásról bővebben Jelentkezés a felsőoktatásba című cikkünkben olvashatnak.

Felvételi pontszámok

Már a második évben zajlik a felsőoktatási helyekért folytatott verseny a 400, illetve 480 pontos rendszerben. Mit takar ez?

Év végi osztályzatok

:

A felvételi eljárás szabályai

Az oktatási kormányzat régóta szeretné egységes eljárásban bonyolítani a továbbtanulást, ám az egyetemek, főiskolák – autonómiájukra hivatkozva – olyan egyedi szabályokat is bevittek a rendszerbe, amitől az nem mindig tűnt „egységesnek”. Az irányítás legutóbbi kísérlete az egységesítésre a 237/2006. (XI. 27.) kormányrendeletben öltött testet. Ez a jogszabály határozza meg az eljárás menetét, ez rögzíti számolgatásunk alapját.

 

100 pont érhető el a jelentkező bizonyítványaiban rögzített, év végi osztályzatokból. A magyar nyelv és irodalom (ha külön érdemjegye van, akkor ezek átlaga), a történelem, a matematika, egy választott idegen nyelv és egy választott tantárgy utolsó két érdemjegyét összeadjuk (összesen maximum 50 pont), és ennek kétszerese adja ezt a részpontszámot. A választható tárgyak megjelölésének egy elvi szempontja van: csak olyan tárgyak szerepelhetnek, amelyből van két darab év végi eredmény.

Az érettségi eredménye

100 pont érhető el (bár elég nehezen) az érettségi százalékos eredményeiből. Ebben is öt tárgy pontszámai szerepelnek, a négy kötelező: magyar nyelv és irodalom, történelem, matematika és a választott idegen nyelv, valamint a választott ötödik érettségi vizsgatárgy. Ezeknek a százalékos eredményeit átlagolva, kapjuk a felvételi pontszámban megjelenő eredményt, ami maximum 100 pont lehet, ám például 5 db, egyenként 80%-os, így ötös érdemjegyet adó érettségi vizsga esetén csak 80 pont...

A választott érettségi vizsgatárgy nem esik feltétlenül egybe az év végi eredményeknél választott tantárggyal, hiszen ott nyilvánvalóan két ötöst érdemes választani, az érettségin viszont a továbbtanulási szándéknak megfelelő, a felsőoktatási intézmény által megnevezett felvételi tárgyak fognak szerepelni. Az is gyakran előfordul, hogy az érettségiző több mint öt tárgyból vizsgázik (például az orvosira jelentkezők biológiából és kémiából vagy fizikából is). Ebben a helyzetben nem kell előre eldönteni, hogy a pontszámításnál melyik érettségi eredmény számítson, a rendszer a jelentkező számára kedvezőbb számítást fogja végrehajtani.

Ha a kötelező tárgyak közül valamelyik hiányzik (pl.: nincs matematika osztályzat dyscalculia miatt), akkor az helyettesíthető más tárgy év végi eredményével, illetve ilyenkor az érettségi jelentkezésnél is más tárgyat kell a matematika (vagy másik hiányzó kötelező tárgy) helyett választani.

"Felvételi" tárgyak

200 pontot pedig azoknak a tárgyaknak az érettségi (ebben az esetben ezt nevezhetjük felvételinek is) eredményéből kapunk, amelyeket a felsőoktatási intézmény felvételi tantárgyként jelöl meg. Minden szakra legalább két ilyet kell megneveznie az intézményeknek, legalább két évvel az érettségi időszak előtt. Általában két évvel korábban ez nem érdekli még a gyerekeket (bár a fakultáció megválasztásánál nem árt erre figyelni), de ez nem okoz váratlan helyzeteket, hiszen a felvételi tárgyak hosszú évek óta nem nagyon változnak.

A felvételi tárgyak meghatározásának jelentősége leginkább abban van, hogy hol követelik meg az emelt szintű vizsgát. A kétszintű érettségi 2005-ös bevezetése óta mindössze egyetlen szakirány tette ezt meg: a bölcsészettudományi képzésben az idegen nyelv szakok ragaszkodnak az emelt szintű idegen nyelv érettségihez. Nem árt tudni, hogy – az idén még nem, de – 2010-től az orvosi, állatorvosi képzésre is kötelező lesz az egyik felvételi tárgyból az emelt szintű vizsga.

Az aktuális időszakra vonatkozó hivatalos információknak a Felsőoktatási felvételi tájékoztató kiadványban lehet (sőt kell) utánanézni, ami december közepétől elérhető a könyvesboltokban, de sok adatot megtalálhatunk a Felvételi tájoló webes felületén is. Természetesen a felvételi tárgyak 200 pontjára is érvényes, hogy a jelentkező számára legkedvezőbb két eredményt kell figyelembe venni, ha rendelkezik több szóba jöhető tantárgyból is eredménnyel (vannak olyan képzések, ahol például történelem VAGY idegen nyelv VAGY matematika közül kell két tárgyat választani). Azaz itt sem kell előre megjelölni, hogy mely érettségi tárgyakat tekinti ő felvételinek.

Hangsúlyoznunk kell, hogy a jelentkező felelőssége, hogy a felvételihez szükséges tárgyakból jelentkezzen az érettségire; ezt helyette sem a rendszer, sem senki más nem fogja ellenőrizni (az iskolában persze kaphat segítséget). Kellemetlen, ha valamely szóba jöhető szakra nincs érvényes pontszáma érettségi eredmény híján. Így függ tehát össze az érettségi vizsgára való jelentkezés a felvételivel.

"Duplázás"

A rendszer alapját képező 400 pontos szisztémában – az említetteken túl – még egy, a „jelentkező számára kedvezőbb” lehetőség szerepel: ha az érettségi eredmények (második 200 pont) magasabb pontszámot adnak, mint a tanulmányi pontok (első 200 pont), akkor a rendszer automatikusan megduplázza az érettségi eredményeket („duplázás”). Egy jó érettségi eredmény esetén ez magasabb pontszámot jelent, csak az a baj vele, hogy gyakran ez a hivatkozás a középiskolás számára, hogy gyengébb középiskolai eredményeire csak legyintsen: úgyis duplázok. Miközben előfordul, hogy az érettségi mégsem sikerül olyan remekül.

Többletpontok

A pontszámítás további része a „többletpontok” rendszere, ahol már bonyolultabb a helyzet, de egy megnyugtató mindenképpen van benne: továbbra is a legkedvezőbb számítási eredmény adja a jelentkező pontszámát. A többletpontokat a szabályok maximálják, legfeljebb 80 szerezhető (ezekkel nem lehet pótolni az első 400 pontból elvesztegetetteket), illetve az egyes részpontokra is vannak felső határok.

Emelt szintű érettségi

A legfontosabb ezek közül az emelt szintű érettségik után járó 40-40 pont. Fontos persze, hogy csak azok után a tárgyak után jár, amely az érettségi pontok 200 pontos tételében szerepel (lásd fent). Ami rögtön azt is jelenti, hogy az így elérhető 80 pontból csak annyi számít igazán „többletpontnak”, amellyel az érettségi eredmény plusz 40 pont meghaladja a 100 pontot. Például két darab 60%-osra sikerült emelt szintű érettségi (ami már jeles minősítésű), pontosan ugyanannyit ér, mint két 100%-os középszintű. Látható, hogy ezek a többletpontok csak igazán jól sikerült emelt szintű érettségik mellett kezdenek el „dolgozni”. Azt a szabályt már nem szívesen említem, hogy a 30%-osnál gyengébben sikerült emelt szintű érettséginél ezek a többletpontok nem illetik meg a felvételizőt; ha ilyen eredmény elképzelhető, akkor semmiképp nem szabad vállalni az emelt szinten vizsgázást.

Nyelvvizsgák

Ennél egyértelműbben „működik” a nyelvvizsgák után járó többletpontszám, főleg azokon a szakokon, ahol a nyelv nem felvételi tárgy. A felsőfokú nyelvvizsgáért 50, a középfokú nyelvvizsgáért 35 pont jár. A legfeljebb 80 többletponton belül a nyelvvizsgáért szerezhető pontszám nem lehet több 50-nél (ha az összes pont több mint 50, akkor a rendszer 50-nel számol). Egy nyelvből szerzett két különböző szintű vizsga esetén a magasabb pontértékűt veszik figyelembe, ami ki is meríti az 50 pontos lehetőséget. Tehát két különböző nyelvből szerzett középfokú vagy egy felsőfokú nyelvvizsga birtokosa számíthat itt 50 pontra. Ezek a pontszámok a „C” típusú nyelvvizsgáért kaphatók meg, de ha a jelentkező igazolt okból (részképesség-zavar) nem képes „C” típusú nyelvvizsgát szerezni, a megszerzett „A” vagy „B” típusú nyelvvizsgáért is ugyanezen pontszámokra számíthat.

A nyelvvizsgák után járó pontszámot kicsit figyelmesebben kell kalkulálni abban az esetben, ha az adott nyelv felvételi tantárgy, mert ekkor a nyelvvizsga után járó többletpont és a nyelvből tett emelt szintű vizsga 40 pontjából csak az egyik vehető figyelembe, nyilván a kedvezőbb számítási elv alapján. Idén még egy szabály befolyásolja ezeket a többletpontokat: az idegen nyelven folyó képzések esetén a képzés nyelve alapján sem az emelt vizsgáért, sem a nyelvvizsgáért nem számítanak többletpontot.

Szociális helyzet

Nem kötődnek közvetlenül tanulmányi teljesítményhez, de egyes társadalmi csoportok tanulását támogatják a hátrányos helyzetű (25 pont), a halmozottan hátrányos helyzetű (50 pont), a fogyatékossággal élő (50 pont) és a gyermekét nevelő (50 pont) jelentkezőnek járó többletpontok. Az ide tartozó többletpontok összege sem lehet adott jelentkezőnél 50 pontnál több.

"Automatikus" felvétel

Nem nevezhető többletpontnak, mégis itt kell megemlíteni, hogy az olimpiai játékokon, a Sakkolimpián, a Paralimpián vagy Siketlimpián dobogós eredményt elért jelentkező összpontszáma 480 pont, tehát ők ott tanulhatnak, ahol csak akarnak. Rajtuk kívül ez a kedvezmény megilleti az államközi megállapodás alapján Magyarországon tanulmányaikat folytató személyeket.

Más többletpontok

A további többletpontokkal már csak a választott intézmény feltételeinek ismeretében kalkulálhatunk. A szóba jöhető intézményeknél feltétlenül nézzünk utána a Felsőoktatási felvételi tájékoztatóban vagy a neten, hogy mely sporteredményért, melyik tanulmányi versenyen elért helyezésért, művészeti versenyért illetve szakképesítésért ad további pontokat.

A felvételi ponthatárokat idén július 23-án „húzzák meg”, ekkor derül ki, hogy sikerült-e elég pontot gyűjtenünk. Ahhoz, hogy valaki felsőoktatási intézményben tanulhasson, mindenképpen el kell érnie a 160 pontos határt. A legmagasabb bekerülési pontszám tavaly a Corvinus Egyetem nemzetközi gazdálkodás szakára, 475 pont volt.

:

 

További információk a felvételi eljárásról az Országos Felsőoktatási Információs Központ és az Oktatási Hivatal honlapján.

 

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás