Szülő- és gyereknevelés

Hogyan mutatkoznak meg a szüleinktől kapott mintáink a saját gyereknevelési szokásaink, elveink esetében?

Akár elfogadjuk szüleinket, akár nem, gyermekkorunk hatása rányomja bélyegét gyermekeinkkel, partnerünkkel való kapcsolatunkra, nevelési stílusunkra, sőt testi-lelki egészségünkre is. Gyakran találkozunk mi is a hétköznapokban keveredő szülőtípusok viselkedési mintáival, hatásaival és olykor felismerjünk szüleink és önmagunk néha megmosolyogtató vagy éppen fájó nevelési „bakijait”. A cikkben ezekről is szót ejtünk, valamint a bátorító attitűd jellemzőiről, aminek erősítésével elfogadóbb gyermekké, megértőbb partnerré és mindenekelőtt jobb szülővé válhatunk.

Szülői minták

L. Stipkovits Erikával beszélgettünk erről, aki tavaly megjelent „Szeretettek sebezve – Szülőkről felnőtt gyerekeknek” c. könyve kapcsán a HVG Extra Pszichológia Szalon előadójaként is körbejárta a témát. Erika, klinikai szakpszichológus, aki több évtizedes tapasztalattal rendelkezik családi, párkapcsolati és életvezetési problémák feltárásában, illetve ezek kezelésében. Az összeállításunk alapját a vele készített interjú és a könyvében közölt szülőtípusok adták.

Hogyan lesz boldog egy gyerek? Hogyan neveljünk boldog gyerekeket?

Hogyan lesz boldog egy gyerek? Hogyan neveljünk boldog gyerekeket?

Ez korszakonként változik, hogy hogyan lesz boldog egy gyerek és csecsemőkorunktól kezdve a szüleink mindig reflektálnak ránk. Az intézetben nevelt gyerekek is valamilyen személyközi kapcsolatban nőnek fel és ebben a személyközi kapcsolatban mindig kapnak valamiféle reflexiókat. Ezeket, tehát a szülő reakcióit kódolja a gyerek. Például az agresszív megnyilvánulásokra vonatkozóan több kutatás kimutatta, hogyha kiabálnak a gyerek mellet, amikor még nem is érti a szavakat, már akkor pontosan kódolja a reakciókat. Vagy ugyanígy receptor szintű változást hoz létre az is, amikor nem kap elég szeretetet egy gyerek, vagy nem kap megfelelő gondoskodást. Én azt tartom nagyon fontosnak, hogy a szülő mennyire tudja egy-egy negatív helyzetben megélni vagy megőrizni a nyugalmát, hiszen a kreativitás velünk született és ezek a kreatív energiák ott vannak bennünk. Ha egy helyzetet nem szorongunk túl, akkor ez a kreativitás előjön. A boldog gyerekkorhoz még az fontos, hogy a szülő külön tudja választani azt, hogy mi az ő érzése és mi a másiké, mi a gyerekeké. Nagyon sokszor előfordul olyan helyzet, hogy nekem van szülőként valami bajom és magamhoz húzom a gyerekemet vigaszként. Ilyenkor magas a stressz-szintem nekem is, magas a gyereké is és azt tanulja meg a gyerek, hogyha én magamat odaadom valakinek, azaz az ő érdekeit nézem, akkor csökkenni fog mindkettőnk stressz-szintje. Ennek az a következménye, hogy egy egész életen át, mondjuk párkapcsolatban is, mindig ő lesz az odaadóbb, mindig azt nézi, hogy mások hogyan viselkednek. Ezt neveztem én szülősített gyerekeknek, akik egy kicsit a szülő szerepet viszik és ők reagálnak a szülő állapotaira, az a legfontosabb, hogy ezt szét tudjuk választani.

Negatív érzelmek

Szülőként eléggé félünk az érzelmektől pedig egy gyerek csak akkor tud boldog lenni, ha megéli a negatív érzelmeket is. Hiszen egy sor olyan alapérzelem van, mint a szomorúság. Ha elpusztult a hörcsögöm, akkor teljesen természetes, hogy szomorú vagyok, miközben rengeteg szülő ilyenkor azt csinálja, hogy kicseréli. Nemrég egy kislány azt mondta nekem, hogy ez egy másik hörcsög, de nem mondom meg anyának, mert ő biztos nem tudja. A szituáció az volt, hogy elpusztult a hörcsög és a szülők kicserélték, mert meg akarták óvni a gyereket attól, hogy szomorú legyen. A gyászban fontos helye van a szomorúságnak, mint ahogyan nagyon fontos alapérzelem a düh is. A harag az egy káros érzelem, de a düh, hogy én rakom az építőkockát gyerekként, ami leborul, és én dühös leszek, ez egy teljesen normális érzés. Itt az a fontos, hogy fel tudom-e rakni újra és bátorító szülőként az a feladat, hogy ahol újra eldőlhet, ott a gyerekemet egy kicsit megsegítem, hogy ne dőljön el, de nem helyette csinálom. Megengedem neki, hogy a dühöt megélje és azt is megengedem neki, hogy a szomorúságot is, amikor annak helye van. Ha nem élheti meg a szomorúságot, abból lesz a depresszió, ha örökké el kell neki fojtani mindenféle érzést, vagy nem élhet meg negatív érzelmeket, akkor sokkal könnyebben válik szélsőségesen negatív érzelművé, azaz depresszívvé.

Szülőtípusok

Sokféle szülőtípus van és mindegyiknek van előnye, de hátránya is. Persze nagyon erősek a tanult minták. Ezeket pedig nem csak a szülői mintába visszük tovább, hanem a munkába, a párkapcsolatba is.

Bátorító szülő

Talán a legboldogabb gyerekkort a bátorító szülőtípus tudja biztosítani, aki a gyerekének nagyon sok kreatív tevékenységet megad, megtanítja azt is, hogy hogyan lehet a semmiből valamit csinálni, hogy hogyan lehet az érzelmeket megélni. Nagyon fontos képessége az, hogy az érzelmeket hogyan lehet átkeretezni. Hogyan lehet pozitív érzelemmel kijönni egy negatívból? Pl. Egy kisgyerek elesik és megüti a lábát, akkor lehet azt mondani neki, hogy ugye megmondtam előre, rákiabálni, hogy ne sírj, nem olyan nagy dolog ez, lehet mondani neki szintén okoskodva, hogyha nem futkároztál volna, akkor ez nem lett volna, stb. Különféle rossz reakciókat tudunk erre a fájdalomra adni. Miközben a legjobb reakció az, ha a gyerekkel meg tudjuk fogalmaztatni, hogy ez most fáj neki, pontosan tudjuk, hogy mi fog történni, hogy lemossuk, hogy mi fog történni azután és ezt el is mondjuk neki. Akár még kreatív játékba is átvihető, pl. megnézzük, hogy milyen érdekes tetkót tudott csinálni a térdére.

A cikk további folytatása: felelősszülökiskolája.hu

2017 július 29. Vargácz Alexandra

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás