Akkor szeptembertől minden alsósnak 35 perces órái lesznek?
35 perces tanórák, hosszabb szünetek, kevesebb házi feladat, több játék, mese és szabadtéri program: első hallásra úgy tűnhet, alaposan megváltozik az alsós gyerekek iskolai élete. Az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagja valóban sok gyerekbarát elképzelést tartalmaz. De mit és mikor érezhetnek meg mindebből a családok?
A reggeli rohanás, a hosszú egy helyben ülés, az öt perc alatt letuszkolt ebéd, a délutáni fáradtság, majd az otthoni (néha akár órákig írt) házi feladat sok családban az alsó tagozatos évek természetes részének tűnik. A most megjelent szakmai csomag lényegében azt veti fel: biztosan egy hat- vagy nyolcéves gyereknek kell alkalmazkodnia az iskola merev működéséhez, vagy az iskola napirendjét kellene jobban hozzáigazítani a gyerek életkori szükségleteihez?
Fontos azonban már az elején tisztázni: nem új rendelet született. Kókayné Lányi Marietta közoktatásért felelős államtitkár az Oktatási és Gyermekügyi Minisztérium 14 pontos javaslatcsomagját „Legyen élmény a tanulás!” címmel juttatta el az iskoláknak az alsó tagozat gyermekközpontú megújítása érdekében. Ez egyelőre szakmai ajánlás, nem minden intézmény számára kötelezően és azonos módon végrehajtandó reform.
A rövid válasz: szeptembertől nem lesz automatikusan minden alsósnak 35 perces tanórája. A minisztérium ajánlásokat küldött az iskoláknak, nem minden intézményre kötelező rendeletet alkotott.
Lannert Judit korábbi oktatási szemlélete visszaköszön a javaslatokban
A javaslatcsomag iránya aligha meglepő. Magyarország oktatási és gyermekügyi minisztere, Lannert Judit oktatáskutató nem ismeretlen a Kölöknet olvasói számára: hosszú éveken át nálunk vezette Tanulópénz blogját, írásaiban pedig következetesen érvelt a mélyebb tanulás, a kreatív és kritikai gondolkodás, a korszerű pedagógiai módszerek és a pedagógusok szakmai megbecsülése mellett. Korábbi összefoglalónkban részletesen bemutattuk, milyen oktatási szemléletet képvisel Lannert Judit. Az élményalapú oktatást támogató álláspontot fogalmazott meg korábbi cikkeinkben Szekeres Lajos pedagógus is, aki szerint a jó tanítás a gyerek motivációjából indul ki.
Lannert Judit minisztersége alatt ezért számítani lehetett arra, hogy a gyerekközpontúság nemcsak kívánatos szakmai elvként, hanem konkrét oktatáspolitikai javaslatként is megjelenik. A 14 pont sok tekintetben annak a gondolkodásnak az első lenyomata, amelyet Lannert Judit korábban oktatáskutatóként képviselt. Hogy ebből mennyi válik valódi reformmá, azt azonban nem a dokumentum címe, hanem az iskolák mindennapi gyakorlata dönti majd el.
Mit jelenthet mindez egy alsós gyereknek?
Ha egy iskola valóban beépíti az ajánlásokat a működésébe, a gyerekek elsősorban egy kevésbé merev napirendet érzékelhetnek majd. A reggeli érkezést követő azonnali teljesítés helyett jutna idő a ráhangolódásra, a tanórák közé hosszabb, mozgásos szünetek kerülhetnének, délután pedig több hely maradhatna a játékra, mesére, alkotásra és pihenésre.
A sokat emlegetett 35 perces tanóra sem egyszerűen azt jelentené, hogy tíz perccel kevesebb lesz a matek vagy az olvasás. Ráadásul a 35 perces tanóra lehetősége eddig is szerepelt a szabályozásban. Az iskola a tanítási óra keretében alapesetben 45 perces, de az iskola 35 és 135 perc közötti foglalkozásokat is szervezhet. Az iskolák a rövidebb órákat hosszabb, többféle tevékenységet összekapcsoló tanulási blokkokkal is kombinálhatnák. A gyerekek például nemcsak a tankönyvből tanulnának a természetről, hanem megfigyelnének, kísérleteznének, számolnának vagy akár kimennének az iskola falai közül.
Nagyobb szerepet kapna a személyre szabott, fejlesztő értékelés is. Vagyis a gyerek nem csupán egy jegyet vagy piros pontot kapna, hanem azt is megtudná, miben fejlődött, és miben van még szüksége segítségre. Ez jól illeszkedik ahhoz a szemlélethez, amelyet Lannert Judit korábban a Kölökneten, a Gyermekközpontú osztályterem című könyv ajánlójában is képviselt: nem elég tanítani a gyereket, előbb meg is kell ismerni.
Kevesebb lesz a házi feladat?
A javaslatcsomag nem törli el az alsó tagozatos házi feladatot. Azt javasolja, hogy az iskolák saját pedagógiai programjukban határozzák meg annak mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat, hétvégére és iskolai szünetre pedig csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.
Ha ez megvalósul, a délután négyig iskolában lévő gyereknek este már nem kellene újabb feladatlapokkal és másolással töltenie a családi időt. Ez nemcsak több játékot és pihenést, hanem kevesebb esti vitát és nyugodtabb lefekvést is jelenthetne.
Az ajánlás azonban nem határozza meg országosan, pontosan mennyi házi számít kevésnek. Azt javasolja, hogy az iskolák saját pedagógiai programjukban határozzák meg annak mennyiségi és minőségi korlátait. Első évfolyamon és egész napos iskolában lehetőség szerint ne legyen kötelező otthoni írásbeli feladat, hétvégére és iskolai szünetre pedig csak kivételesen adjanak kötelező feladatot.
Szeptembertől mindenhol 35 perces órák lesznek?
Nem. A „Legyen élmény a tanulás!” nem kötelezően végrehajtandó rendelet, hanem szakmai ajánláscsomag. A 35 perces tanórák lehetősége ráadásul eddig is szerepelt a szabályozásban; a minisztérium most arra biztatja az iskolákat, hogy rugalmasabban éljenek vele.
Ezért jelentős különbségek lehetnek az intézmények között. Van, ahol már néhány szervezési változtatással hosszabb szüneteket vagy több játékot tudnak beépíteni a napba, máshol a zsúfolt épület, a kevés pedagógus vagy a túlterhelt órarend szab határt a terveiknek. Ahogy egy korábbi, Lannert Judit elemzésére épülő cikkünkben is bemutattuk, az alacsony egy pedagógusra jutó tanulólétszám önmagában még nem jelenti azt, hogy valóban elegendő tanár jut minden feladatra és minden gyerekre. De remélhetőleg ez a jövőben is változni fog, hiszen az idén már rekordokat döntött a pedagógiai pályára jelentkező fiatalok száma.
Fotó: 123rf
