Szakemberek fogtak össze az iskolai bullying miatt – országos változásokat sürgetnek
Egy friss amerikai kutatás szerint ma már az iskolai bántalmazás az egyik leggyakoribb oka annak, hogy a családok új iskolát keresnek gyermeküknek. Magyar szakemberek és érintett szülők szerint azonban nem az iskolaváltásnak kellene az egyetlen megoldásnak lennie. Egy új szakmai javaslatcsomag azt sürgeti: az iskolák kapjanak végre egységes, kiszámítható eszközöket a tartós konfliktusok kezelésére – úgy, hogy közben minden gyermek érdekei érvényesüljenek.
Egy érintett édesanya és újságíró, Megyeri Gabriella, valamint Veres-Álb Anita kezdeményezésére indult az a petíció, amely országos változásokat sürget az iskolai bullying kezelésében. A kezdeményezés a pécsi #UP Újpedagógia csoport szakmai javaslataira is épít, a demonstrációhoz csatlakozó szakemberek pedig megszólalásaikkal és saját felületeiken segítették, hogy az ügy minél több emberhez eljusson.
Miért van szükség rendszerszintű változásra?
Az iskolai bántalmazásról szóló közbeszéd gyakran egy-egy kirívó eset körül bontakozik ki. A mindennapokban azonban sokkal összetettebb helyzetekkel találkoznak a családok és a pedagógusok: visszatérő konfliktusokkal, elhúzódó osztálytermi feszültségekkel, olyan helyzetekkel, amikor sem a gyerekek, sem a tanárok, sem a szülők nem érzik, hogy valódi segítséget kapnának.
Egy érintett édesanya és újságíró, Megyeri Gabriella, valamint Veres-Álb Anita család- és gyermekjóléti szakember kezdeményezésre készült szakmai javaslatcsomag ezért nem egyetlen ügyre vagy gyermekcsoportra reagál, hanem arra tesz kísérletet, hogy olyan országosan alkalmazható keretrendszer jöjjön létre, amely egyszerre védi az osztályközösséget, támogatja a segítségre szoruló gyerekeket, és kiszámíthatóbb helyzetet teremt a pedagógusok számára.
Nem egyetlen gyermek problémájáról van szó
A kezdeményezés egyik legfontosabb üzenete, hogy az iskolai konfliktusokat nem lehet kizárólag egyetlen szereplő szemszögéből értelmezni.
A szervezők szerint a szülők többnyire a saját gyermekük történetét látják, az iskola a pedagógiai működés felől közelít, a mediátor egy-egy konkrét konfliktust kezel, a különböző szakemberek pedig saját szakterületük perspektívájából vizsgálják a helyzetet. Éppen ezért az iskolai bullyingnak valójában nincs egyetlen szakértője.
Külön felhívják a figyelmet arra is, hogy a neurodiverzitás szemlélete még mindig nem épült be kellő mértékben a mindennapi iskolai gyakorlatba. Emiatt könnyen előfordulhat, hogy egy ismert diagnózissal élő gyermeket automatikusan problémásnak tekintenek, miközben a konfliktus háttere ennél jóval összetettebb, és más érintettek támogatási szükségletei is rejtve maradnak.
A kezdeményezők szerint ezért nem újabb bűnbakokra, hanem közös szakmai nyelvre és együttműködésre lenne szükség.
Mit szeretnének elérni?
A javaslatcsomag szerint jelenleg sok intézményben hiányoznak azok az egyértelmű eljárások, amelyek segítenének a tartós konfliktusok kezelésében. Ez nemcsak a gyerekeket, hanem a pedagógusokat is bizonytalan helyzetbe hozza.
A kezdeményezés többek között azt kéri a döntéshozóktól, hogy:
- készüljön országosan alkalmazható eljárásrend az iskolai konfliktusok kezelésére;
- a pedagógusok kapjanak világos, jogszerűen alkalmazható eszközöket;
- a szakszolgálatok gyorsabban kapcsolódjanak be az indokolt esetekbe;
- legyen egységes dokumentálási és panaszkezelési rendszer;
- javuljanak az inkluzív nevelés személyi és szakmai feltételei, több gyógypedagógus, iskolapszichológus és pedagógiai asszisztens bevonásával.
A petíció hangsúlyozza: célja nem egyetlen gyermek vagy gyermekcsoport megbélyegzése, hanem annak biztosítása, hogy minden gyermek megkapja a számára szükséges támogatást, miközben az iskolai közösségek is biztonságosan működhessenek.
🎥 Ismerje meg a javaslatcsomag készítőit!
Egy érintett édesanya és újságíró, Megyeri Gabriella, valamint Veres-Álb Anita kezdeményezésére indult az a petíció, amely országos változásokat sürget az iskolai bullying kezelésében. A kezdeményezés a pécsi #UP Újpedagógia csoport szakmai javaslataira is épít, a demonstrációhoz csatlakozó szakemberek pedig megszólalásaikkal és saját felületeiken segítették, hogy az ügy minél több emberhez eljusson.
Gyógypedagógus, iskolaigazgató, gyermekvédelmi szakember, civil szervezet vezetője és érintett szülő tehát közösen fogalmazta meg azokat a javaslatokat, amelyek szerintük valódi segítséget jelenthetnének az iskolai konfliktusok kezelésében. Ha kíváncsi rájuk, az alábbi videókban saját szavaikkal beszélnek a legfontosabb üzeneteikről.
▶ dr. Havasi Ágnes – gyógypedagógus, az ELTE Bárczi Gusztáv Gyógypedagógiai Karának adjunktusa gondolatai a gyermekek szükségleteiről
▶ Kutai Kinga – a TartóPont Alapítvány elnöke, érintett szülő arról, miért a gyermekek szükségleteiből kell kiindulni
▶ Kékesné Czinder Gabriella – az Addetur Baptista Gimnázium, Technikum és Szakiskola főigazgatója az inkluzív iskola szerepéről
▶ Balázs György – az Életrevalók Program kezdeményezője, a TREVA-módszer megalkotója arról, miért a felnőtteknél kezdődik a változás
▶ Veres-Álb Anita – szociális munkás, gyermekvédelmi szakember, mentorszülő a szemléletváltás fontosságáról
Mit tehet a szülő, ha úgy érzi, gyermeke tartósan bántalmazó vagy konfliktusos közegbe került?
A kezdeményezéshez kapcsolódóan Kékesné Czinder Gabriella, az Addetur Baptista Gimnázium, Technikum és Szakiskola főigazgatója – aki több mint húsz éve dolgozik az inkluzív nevelés megvalósításán egy olyan intézményben, amelyet sokan a hazai tehetséggondozás egyik kiemelkedő műhelyeként tartanak számon – úgy látja, az iskolai konfliktusok kezelésében nincs egyetlen szakember, aki önmagában minden választ ismerne.
Az iskolai bullyingnak valójában nincs egyetlen szakértője. A szülők többnyire saját gyermekük történetét látják, az iskola pedagógusi szemléletből közelít, a mediátor pedig a kialakult helyzetet kezeli, nem azt a rendszert, amely újra és újra melegágya a konfliktusoknak.
– fogalmazott az intézményvezető. Szerinte az első kérdés mindig az, hogy az iskola partnerként áll-e a probléma kezeléséhez.
Ha igen, akkor a pedagógusokkal együttműködve, érzékenyítő programokkal, antibullying protokoll alkalmazásával és következetes közös munkával sok helyzet rendezhető. Egyre több intézmény dolgozik ilyen szemlélet szerint, középiskolákban pedig már jogi tájékoztató előadásokkal is segítik a diákokat a bántalmazás felismerésében és megelőzésében.
Arra a kérdésre azonban, hogy mit tehet a család, ha az iskola hosszabb távon sem partner a megoldásban, jóval nehezebb választ ad.
„Szülőként nagyon nehéz változtatni a dolgokon. Szinte lehetetlen meggyőzni és maga mellé állítani a szülői közösséget és a pedagógusokat. Ha az iskola nem partner, előfordulhat, hogy a gyermek számára egy új intézmény jelenti a legjobb megoldást.
Ha végül az intézményváltás szolgálja leginkább a gyermek érdekeit, akkor is érdemes a fenntartó felé is jelezni a problémát.
Egy működésképtelen rendszert egyetlen család nem tud megjavítani
Talán ez a szakmai javaslatcsomag legfontosabb üzenete.
Az iskolai konfliktusok nem oldhatók meg pusztán a szülők jó szándékával, ahogy a pedagógusok sem maradhatnak magukra a nehéz helyzetek kezelésében. Ha hiányoznak az egységes eljárások, a megfelelő szakemberek és az intézményi támogatás, akkor könnyen előfordulhat, hogy végül az iskolaváltás marad az egyetlen menekülőút.
A kezdeményezők szerint azonban nem ez lenne a cél. Sokkal inkább az, hogy minden iskola rendelkezzen azokkal a szakmai és szervezeti eszközökkel, amelyek lehetővé teszik a konfliktusok korai felismerését, kezelését és megelőzését – úgy, hogy közben a segítségre szoruló gyermekek támogatása, az osztályközösség biztonsága és a pedagógusok szakmai biztonsága egyszerre érvényesülhessen.
Érdekli a kezdeményezés?
Olvassa el a teljes szakmai javaslatcsomagot! Itt tájékozódhat a petícióról és az aláírás lehetőségéről.
A demonstrációról készült beszédek, videók és fotók a VanKözöd kezdeményezés oldalán is elérhetők. A projekt célja az egyéni és társadalmi felelősségvállalás erősítése, valamint olyan ügyek dokumentálása és láthatóvá tétele, amelyek hosszabb távon is fontos társadalmi párbeszédet indíthatnak.
