SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Az iskola ma is erősen a múlt logikájára épül – mondta el Gloviczki Zoltán a Magyar Kurírnak –, miközben egyre többen érzik úgy, hogy valami nem működik benne. A szerző szerint nem elsősorban a gyerekek változtak meg, hanem az iskola céljai tolódtak el: a 19. század óta az oktatás egyre inkább az ismeretek átadására fókuszál, miközben az eredeti feladata az lenne, hogy segítse a szülőket boldog és boldogulni képes felnőttek nevelésében.
Egy friss felmérés szerint a 11–17 éves fiúk több mint egyharmada már kipróbált valamilyen szerencsejátékot. Sokszor nem kaszinóban vagy lottóval, hanem online játékokban, mobilalkalmazásokban vagy sportfogadással találkoznak először. A probléma az, hogy a szülők gyakran nem is veszik észre, mikor kezdődik.
Magyar Péter pénteken bejelentette: Lannert Judit kapja a gyermek- és oktatásügyi tárcát a készülő Tisza-kormányban. A döntéssel egy régóta vitatott terület élére érkezhet az elismert szakember, akinek az írásait és véleményét a Kölökneten is régóta olvashatják az érdeklődők. Tanulópénz című blogjában 2008 óta „gondolkodik hangosan” az oktatás múltjáról, jelenéről, jövőjéről.
Az április 12-i választásokat a TISZA Párt nyerte, és Magyar Péter már korábban ismertette a párt 12 pontos oktatási programját. A javaslatok között szerepel például az iskolák nagyobb önállósága, egy önálló oktatási minisztérium létrehozása (2010 óta először), valamint az új Nemzeti alaptanterv kidolgozása a pedagógusok bevonásával – olvastuk az eduline portálon. De mit jelenthet ez a gyakorlatban, és mi lenne a legjobb a gyerekeknek?
Sok szülőben ott motoszkál a kérdés: vajon tényleg szükség van vizsgálatra, vagy jobb még várni egy kicsit? Gyakori a „majd kinövi” vagy a „még kicsi hozzá” gondolat. Egy friss, nagyszabású kutatás azonban arra figyelmeztet: az időzítés kulcsfontosságú lehet a gyerek iskolai pályájában és későbbi lehetőségeiben is.
Nemzetközi életműdíjjal ismerték el Róka Sándor munkásságát: a pedagógus elnyerte a World Federation of National Mathematics Competitions által odaítélt Paul Erdős Award kitüntetést. Az elismerést azok kapják, akik hosszú távon kiemelkedő szerepet játszanak a matematika népszerűsítésében és a tehetséggondozásban világszerte. Mindeközben hazánkban a matematika sok családban ma már nemcsak tantárgy, hanem mindennapi kihívás – különösen a matematika felvételi vagy a matek érettségi időszakában.
Egy friss nemzetközi kutatás szerint a járvány idején iskolát kezdő gyerekek fejlődése bizonyos területeken akár évekkel is elmaradhatott attól a szinttől, amit normál körülmények között várnánk. A szakértők szerint nem egyszerű átmeneti nehézségekről van szó: egy egész generáció viselheti még sokáig a lezárások következményeit.
Volt már olyan, hogy a gyermeked megsértődött egy viccen, miközben a felnőttek nevettek rajta? Vagy egyszerűen nem értette, miért vicces valami? A humor érzékelése nem velünk született képesség: fokozatosan alakul ki, és életkoronként egészen másképp működik. A gyerek humorérzéke is fejlődik, ezért ami egy felnőttnek ártatlan poén, az egy kisebb gyereknek könnyen lehet zavaró vagy bántó. Érdemes ezért tudni, hol tart éppen a gyerek ebben a fejlődésben.
SNI, ADHD, autizmus, Asperger – szindrómák, zavarok, nehézségek. Szakcikkeink segíthetnek az eligazodásban, hogy minél több, naprakész információ álljon a szülők, pedagógusok rendelkezésére.
Sok családban okoz feszültséget, amikor a gyerek "rossz" félévi bizonyítványt hoz haza. Ilyenkor könnyű téves következtetéseket levonni: a gyerek lusta, figyelmetlen volt, pedig a háttérben jóval összetettebb okok is állhatnak. A szakértők szerint a rossz jegyeket inkább jelzésnek kell felfognunk, amelyek arra hívják fel a figyelmet, hogy valahol elakadás történt.
Mit tehetünk szülőként, ha a gyerek jó vagy éppen rossz jegyet hozott haza a suliból? A megfelelő dicsérettől kezdve, a motiváció fenntartásán át, egészen a kudarcélmények segítő feldolgozásáig sok múlik azon, hogyan reagálunk. A jegyek mögött ugyanis komoly erőfeszítés, valódi érzelmek, készségek és tanulható stratégiák állnak, amelyekben a szülői támogatás kulcsszerepet játszik.
A gyermekek és fiatalok körében ma már 65–75 százalékra tehető a harapási rendellenességek aránya, vagyis szinte minden második–harmadik gyerek érintett. A harapási problémák lassan, évek alatt alakulnak ki, ezért nem feltűnőek, és a szülők gyakran csak akkor veszik észre őket, amikor már sokkal nehezebb hatékonyan beavatkozni. Fogorvos tanácsai.
A szülők sokfélék, de abban legtöbben egyetértenek: nem szeretnék, ha a tanár kiabálna gyermekükkel az iskolában. Ám ha egy pedagógusnak egyszerre több, mint húsz gyermeket kell fegyelmeznie, segítség és korszerű módszertani eszköztár nélkül könnyen eszköztelennek érezheti magát, ennek pedig gyakran a kiabálás a következménye.
Erre (is) kínál megoldást a Pozitív Fegyelmezés az iskolában módszertana, amelyet az elmúlt két évben egy Erasmus+ partnerségi projekt keretében próbáltak ki hat európai ország iskoláiban, a makói Szignum Iskola vezetésével.
Minden esetben kötelessége-e az óvodának pelenkás gyermeket fogadni? Milyen higiénés szabályokat kötelező betartani a pelenkázó helyiségben? Mi a helyzet az sni-s pelenkás gyermekekkel, akiknél gyakrabban előfordulhat, hogy a szobatisztasági gondok még fokozottabb odafigyelést igényelnek. Utánajártunk.
Mi is ez a tanult tehetetlenség, amely több gyereket érint, mint gondolnánk? És hogyan segíthetünk szülőként gyermekeinknek legyőzni a tanult tehetetlenséget? Németh Szilvia oktatáskutatót, a Kreatív Tanulás könyv társszerzőjét kérdeztük arról, hogyan támogathatjuk gyermekünket abban, hogy ne adja fel ideje korán a próbálkozást, például a tanulás kapcsán, és hogy a kudarc ne a feladásról, hanem a fejlődésről szóljon.
A gyerekek képességeinek felmérését a jelenleginél sokkal hosszabb távú, szofisztikáltabb vizsgálattal is meg lehetne oldani, amivel a diák-szülő-iskola hármasfogat mindhárom szereplője jobban járna. Miniinterjú Pánczél Róbert matematika-fizika szakos középiskolai tanárral, a REMx és a JatekMatek tanulástámogatási felületek kitalálójával. (Nyitókép forrása: Dívány/Ruzsovics Dorina)
Cikkünkben különböző sajátos nevelési igényű gyerekeknek ajánlunk speciális - főképpen szegregáló - iskolákat, hogy ezáltal könnyítsük meg a tanulási nehézséggel küzdő, tanulásban akadályozott, enyhe ADHD-s, intellektuális képességzavarral, autizmussal élő ép értelmű vagy értelmileg akadályozott, mozgásukban sérült gyerekek iskolaválasztását - Budapesten és környékén.
Az oldal támogatója:
