A hónap ábrája

Sokba kerül az EU-nak a munkanélküli és már nem tanuló fiatalság

Sok ember nem találkozott még a NEET kifejezéssel, ám alig akad valaki, aki ne szembesült volna már valamilyen formában a mögötte álló problémával. Az 1980-as évekre visszavezethető egyre elterjedtebb angol mozaikszó (not in education, employment or training) Európa sajnálatos módon növekvő rétegét, a nem foglalkoztatott, oktatásban és képzésben nem részesülő fiatalságot jelöli. 

Ezek a fiatalok, akik már nem tanulnak, de nem is dolgoznak, az Eurofund becslése szerint 2011-ben 153 milliárd euró veszteséget (költséget és elmaradt hasznot) okoztak az unió 26 országának, ami több mint a közös GDP 1,2%-a. Magyarországon 2008-ban ezek a veszteségek 1,6 millárd eurót, több mint 450 milliárd forintot, azaz a magyar GDP 1,55%-át tették ki.

A legutóbbi Eurostat felmérések szerint mindezen tényezőket figyelembe véve az Európai Unióban a 15-24 éves korosztály 12,8 %-a (mintegy 7,5 millió fiatal) nincs foglalkoztatva úgy, hogy közben oktatásban és képzésben sem részesül. Az Eurofund kutatása még sötétebb képet fest, ők a 15-29 éves NEET-eket 14 millió főre becsülik, ami a korosztály 15,4%-a.

A 15-24 éves korosztály esetében a munkaerő-piaci és társadalmi kirekesztés veszélye fokozottabb, mint az idősebbek körében, recesszió esetén gyakran ők az elsők, akiket a vezetőség elbocsát, és tapasztalatlanságukból kifolyólag pedig az utolsók, akiket alkalmaznak. A NEET fiatalok mintegy 50 százaléka munkanélküli (a másik fele valószínűleg már a munkakeresésről is lemondott).


A 15-24 éves fiatalok foglalkoztatottsági aránya az Európai Unióban évekre lebontva

Korábban a felsőfokú iskolai végzettség - ha nem is jelentett teljes körű biztosítékot -, jelentősen növelte annak az esélyét, hogy egy adott illető álláshoz jusson. Mára ez a védelmező funkciója az összes országban jelentősen csökkent. Az alacsony iskolázottság azonban továbbra is az egyik legerősebb rizikó faktor, háromszorosára növeli az esélyét annak, hogy valaki NEET legyen.

Azt, hogy valaki milyen eséllyel lesz NEET-fiatal, számos egyéb körülmény is befolyásolhatja. Valamilyen fogyatékosság 40%-kal, a bevándorlói háttér 70%-kal, nagyvárosoktól távoli lakóhely pedig akár 150%-kal is növelheti az esélyét, hogy egy fiatal kiszoruljon a tanulás és a munka világából. Fontosak a fiatalok családi körülményei is, mert a szegénység, az elvált vagy munkanélküli szülők ugyancsak növelik ezt a kockázatot.

De miért is kerül mindez ilyen sokba nekünk? A munkanélküliség nemcsak az egyént sújtja, de egyéb költségei is vannak. Ezek egy része olyan, amit közvetlenül fizetnek ki a munkanélkülieknek, a másik rész pedig abból adódik, hogy a kihasználatlan munkaerő elmaradt haszonnal is jár, ezek is költségek, ha nem is jelentkeznek közvetlenül. Az Európai Unió 21 vizsgált tagállamában két költségkeret került azonosításra:

  • az államháztartási költségek - pl. munkanélküli ellátás, családi pótlék, lakhatási támogatás, az oktatással összefüggő ellátások és egyéb juttatások -, valamint
  • az erőforrásköltségek (gazdaság veszteségei, jóléti ellátásokból fakadó veszteségek, alkalmazotti és önálló vállalkozó jövedelem, nem pénzbeli munkavállalói ellátások, saját fogyasztásra termelt áruk, magánnyugdíj-pénztári nyugdíjak). 

Az összesített eredmények alapján a 15-24 éves NEET-személyek eltartásának költsége heti 2 milliárd euró az országok polgárai számára.

De ne gondoljuk, hogy csak ennyibe kerül a dolog. A munkanélküliségnek ugyanis társadalmi költségei is vannak. A munkanélküliség ugyanis gyakran vezet elszigetelődéshez, bűnözéshez, a bizonytalan vagy alulfizetett foglalkoztatás hozzájárulhat a fizikai vagy mentális problémák kialakulásához. Ezen problémák tovagyűrűző hatása jelentkezik az egészségügy leterheltségén, a családi problémák növekedésében, a börtönök zsúfoltságában. 


A 25 év alatti fiatalok és az ennél idősebbek munkanélküliségi rátája az Európai Unióban

Azok, akik a munka világába nem tudnak integrálódni, többnyire nem mutatnak hajlandóságot a demokratikus elkötelezettségre és a polgári társadalomban való részvételre. Kevésbé bíznak az intézményekben és kisebb létszámban jelennek meg a választásokon, nem érdeklődnek a politika iránt.

Ezért uniós szinten is fokozott erőfeszítést igényel, hogy a fiatalok közt csökkenjen a munkanélküliség. Ugyanakkor bár az utóbbi években az uniós tagállamok oktatással, foglalkoztatással és munka világába való átmenetet segítő intézkedésekkel kapcsolatos szakpolitikai intézkedéseket tettek ugyan a helyzet javítása érdekében, ám azok sikeressége egyelőre még kérdéses.

Öt fontos témában születtek javaslatok a helyzet kezelésére. Először is az oktatási rendszerben próbálnak olyan körülményeket teremteni, amik még az iskolaelhagyás és a lemorzsolódás előtt segít a veszélyeztetett fiataloknak. A már iskolából kiesetteknek segítenek a reintegráló programok, amelyek visszahozzák a fiatalok az iskolába, támogatva képzésüket, szakképzésüket.

A harmadik fejlesztési terület programjai az iskola és a munka világa közti, sokak számára nagyon nehéz időszakban nyújtanak segítséget a fiataloknak. A negyedik intézkedéscsomag továbbképzéseket, szakképzéseket takar, munkerőpiaci előnyhöz juttatva a munkanélküli fiatalokat. Végül az ötödik fontos téma a különböző veszélyeztetett csoportoknak közösen kínál segítséget.

Forrás: European Foundation for the Improvement of Living and Working Conditions (2012): NEETs Young people not in employment, education or training: Characteristics, costs and policy responses in Europe, Luxembourg, Publications Office of the European Union

Kapcsolódó cikk: 

A felsőfokú szakképzések erősítésével csökkentenék a képzetlen munkaerőarányt

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó