Ajánló

Amíg mese van, addig él a remény is

Boldizsár Ildikó: A királyné, aki madárnak képzelte magát - könyvajánló

Vajon miként gyógyíthatja egy anya eszeveszett fájdalmát, ha hosszú időn át madárnak képzeli magát ember helyett? Milyen módon vezethet rá egy mesebeli hajó megépítése egy tucat állami gondozott gyereket a felelősségvállalásra? Hogyan segíthet Piroska és a farkas története a halál elfogadásában? És főleg hogyan tud egy valósággal párhuzamos fantáziavilág irányt mutatni a felnőtt életben? Boldizsár Ildikó Metamorphoses Meseterápiát gyakorlatban bemutató legújabb könyve megadja a kérdésekre a magunk válaszait. Arra biztat, kezdjük megismerni a saját mesénket. Azt a belső hangot, amely csakis nekünk szólalhat meg, ott belül, a lelkünk legmélyén.

Kisgyerekes szülőként és szakmámból adódóan is nagyon sokat olvastam már arról, hogyan segít a mese levezetni a kicsikben dúló feszültségeket: a haragot, a félelmeket, vagy akár az örömöket. Azonban arról, hogy az a kollektív tudat, amely a világban megszületett összes mesét magában őrzi, szakértő kezekben kibontva miképpen terelheti a felnőttet a maga útján, eddig nem sokat tudtam. A királyné, aki madárnak képzelte magát című könyv azonban egy olyan tükröt tartott, amelyben egészen új nézőpontokat és nem mellesleg egy katartikus olvasmányélményt is találtam.

A szerző éppen úgy vezeti végig az olvasót egy-egy téma kapcsán a végső felismerésig, mint a résztvevőket az a néhány meseterápia, amelyet a könyvben bemutat.

A gyanútlan olvasó azt gondolja, most belenézhet egy módszer működésébe, emberi sorsokba, hatásokba, amelyek a lelket vezetik. Kukkolhat egy kicsit illegálisan, miközben egy erős szakmai tudással felvértezett ember vezeti. Ez persze így van. Közben azonban – ahogy haladunk a könyvvel – bennünk is elindul valami. A saját reakcióink a fordulatokra, a saját érzéseink a történetekre, a bennünk dúló kérdések az elbeszélések kapcsán, aztán a bennünk megszülető válaszok mind-mind elkezdenek írni valamit: a saját mesénket. Valóban nem túlzás a katartikus szó a lelki tapasztalásra, amelyet a könyv ad. A kötet befejezése után én napokig a hatása alatt sétáltam ki-be, valóságból mesébe, és próbáltam szemlélni a leírtakon keresztül a saját életemet.

Gyermekotthon és börtön: a mese mint felszabadító erő

Hol is jelenthetné a legnagyobb feloldozást képek és szimbólumok mögé bújni, ha nem egy bezárt világban? De ahogy kiderül, mégis itt, a valóságtól távol a legnehezebb megvalósítani ezt a fajta felszabadulást.

 

A cikk teljes terjedelmében a www.pszichoforyou.hu -n olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XMi bántja a gyerek lelkét? - Teakiadó