CsaládCsaládi szerepekSzülő

Mindennapi történeteink

Fiam született!

Kedves barátok, rokonok és egyebek, apuka lettem, ez most már biztos. Szerdáról csütörtökre virradóra megszületett az első gyerekem. Abszolút úgy néz ki mint egy kobold, egy erdei manó. A mesefigurásra rajzolt szájával. Aki még nincs túl ezen az élményen, javaslom, ne várjon sokat. Nagyon szép!

Mélykék, feltűnően értelmes szeme van, barna, egészen hosszú, hullámos haja, és hatalmas, külön is mozgatható lábujjai (ezt alighanem tőlem örökölte).

Mint első gyermek, 63 centivel és majdnem 4,5 kilóval elég nehézkesen született meg. A 22 órás vajúdás elég egyértelművé tette, hogy a nőm egy hős. Nagyon büszke vagyok rá! A filmekből ismert kiabálós, pánikolós, nyüszítős rész teljes egészében hiányzott. A szülés közben megfiatalodott az arca, és kisimult. Olyan volt, mint tíz évvel ezelőtt: igazi úrinő. Egyébként a szülést elég olcsón úszta meg, különösebb sérülések és beavatkozás nélkül. Bár utána két órán át még varrogatták.

A gyerek nem szabályszerűen, hanem egy kicsit pihegve sírt fel, akárcsak én, úgyhogy kis ölelés-simogatás után azonnal oxigénbe rakták. Nem is lehettünk vele reggelig, amikor meg kiderült, hogy tüdőgyulladása van, (mint az apjának volt ugyanilyen korában). Egy kissé zaklatott körülmények között még reggel át kellett kerülnie az egyes gyerekklinikára. a neonatális intenzív osztályra. Én ott vártam, az anyja meg a Szentimrében rakta be a mentőbe. Igazi szívszorító kis történet volt.

A klinikán én lehettem a gyerekkel délelőtt. Délutánra viszont annyira jól lett a feleségem, hogy hazaengedték. 16 órával a szülés után!!! Érte mentem, és ő is be tudott menni a kisbabához. Este mi otthon aludtunk.

Egyébként a gyerek az intenzíven elég viccesen nézett ki. Pont kétszer akkora volt minden mérete, mint a második legnagyobbnak. A lábát sokan csodálják. A nővérek kedvence. Istentelenül zajosan bírja hiányolni a kaját, két téglafalon áthallatszik.

Egyébként csak felületes légzéstámogatásra volt szüksége egy napig, aztán rájöttek, hogy ez elpusztíthatatlan fajta kölyök, és már nem is az intenzív részén van az intenzív osztálynak. Pár napig antibiotikumot kap még, és jöhet haza.

A nehézséget most az jelenti, hogy nincs a gyerekklinikán szabad ágy az anyukának, aki még javában fekvésre kötelezett volna (parkolni sem lehet közel), és háromóránként éjjel-nappal szoptatnia kellene. Most éppen mindenféle kompromisszumokat kötünk álmaink és lehetőségeink között. Nem könnyű! Kedden vagy szerdán hazaengedik, utána talán könnyebb lesz.

Aki még nincs túl ezen az élményen, javaslom, ne várjon sokat. Nagyon szép! Még akkor is, ha a műtőt a takarítószemélyzet sorozatos felmondásai miatt a szülésznővel édeskettesben takarítottuk ki hajnali háromkor...

 
Kölöknet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 
2009 június 10.
 
Gratulálok,kedves apuka!Kicsit ismerősek a történtek!És igen,a legszebb élmény a Földön!:)Jó egészséget,gyönyörű gyermekkort kívánok!
2009 április 30.
 
gyönyörű ez a levél! újra átéltem sajátjaim születését. köszönöm az élményt
Kölöknet hozzászólás
aláírás