CsaládCsaládi szerepekSzülő

Igazolatlan mulasztás

A szülők többsége odafigyel arra, hogy jár-e a gyerek iskolába vagy sem. Mégis előfordulhat , hogy a szülő nem tud a lógásról és meglepetésként éri az iskola értesítése. Mi történik, ha levél jön az iskolától, hogy a tanköteles nebulónak igazolatlan órái vannak, s az erről szóló iskolai értesítő bejegyzést a szülő nem írta alá. Vagy rosszabb esetben arról, hogy a tanuló igazolatlan mulasztásai miatt nem osztályozható.

Baj-e egyáltalán az iskolakerülés?

Igen, az. Az iskola egyik legfontosabb teendője, hogy munkára és kötelességtudásra neveljen, még akkor is, ha ezt nem képes motiváló módon tenni. Ha a szülő és a pedagógus nem ért egyet abban az elemi dologban, hogy a kötelességtudás fontos dolog, akkor nagyon jó esély van arra, hogy a gyermek felnőttkorában sem fog tisztességgel eleget tenni a kötelességeinek.

De nemcsak ezért baj az iskolakerülés. Azért is, mert hazugság a szülő felé, aki azt hiszi, gyermeke biztonságban van, felelős felnőtt felügyelet alatt. A hazugsággal pedig az a probléma, hogy megingatja a szülő és a gyermek közötti bizalmat. Nemcsak azét, akinek hazudnak, hanem azét is, aki hazudik. Márpedig ha a gyermek bajba kerül, elsősorban a szülőre számíthat.

Mit tegyünk, ha tudomásunkra jut a lógás?

Tudjuk meg, rendkívüli esetről van-e szó, vagy többször is előfordult már, hogy a gyerek hiányzott, csak nem tudtunk róla. Az iskolakerülés néha egyszerű diákcsíny, a kamasz önállósodási törekvésének megnyilvánulása, ami felett nagyvonalúan el lehet siklani. Ha általában jó a kapcsolatunk a gyermekkel, a jóhiszemű puhatolózó kérdésre előbb-utóbb kiderül, ha ilyesmiről van szó.

Ilyenkor mérlegeljük, érdemes-e ügyet csinálni belőle, ugyanis ha túlreagáljuk az esetet, könnyen előfordulhat, hogy legközelebb nem tudjuk meg tőle magától, mi történt. Nagyon fontos, hogy gyermekünk tudja: minden körülmények között megbízhat bennünk, fordulhat hozzánk, ha baj van. De azért semmi esetre se helyeseljük, amit tett, és főleg ne bátorítsuk hasonló „kilengésekre”.

Súlyosabb a helyzet, ha arra kell rádöbbennünk, keveset tudunk gyermekünk iskolai és iskolán kívüli életéről. Ha évek óta beérjük esténként egy szokásos odavetett „Mi volt az iskolában?” kérdésre érkező, hasonló stílusban odavetett „Semmi.” válasszal. Ha évek óta nem járunk szülői értekezletre, tanári fogadóórákra. Ha nem ismerjük gyerekünk barátait. Ha nem vettük észre, hogy gyermekünk furcsán viselkedik, zárkózott vagy gondterhelt, nem osztja meg velünk a problémáit.

Az iskolakerülés első jeleit érdemes nagyon komolyan venni. Mindenképpen vegyük fel az iskolával a kapcsolatot, hiszen a tanárok, akik gyakran találkoznak a tanulóval és más szemszögből látják őt, segítségünkre lehetnek gyermekünk viselkedésének megértésében, és esetleg az iskolakerülés okainak feltárásában is. Ilyenkor akár kiderülhet az is, hogy több hasonló levelet is küldött az iskola, csak ezeket nem kaptuk meg. A tanárok között keressük meg azt, aki a jelek szerint a leginkább törődik a gyermek sorsával, aki a legjobban ismeri, és vele tárgyaljuk meg a problémát. Néha ezzel a gesztussal az iskola és a tanuló közötti bizalmi viszonyt is javítani tudjuk.

Súlyos esetben az iskolakerülés sokkal nagyobb bajnak a jele is lehet: például annak, hogy a gyermek rossz társaságba keveredett, esetleg drogterjesztők áldozata. Ha ilyen gyanúnk támad, fokozottan figyeljünk gyermekünk viselkedésére, igyekezzünk a bizalmát megnyerni, és szükség esetén forduljunk szakemberhez.

 
Kölöknet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 
2011 február 11.
Hadnagy Márta
Egyetértek azzal, ami a cikkben van, de kiegészíteném azzal, hogy ez az iskolára, az osztályfőnökre, vagy ahogy az írásban szerepel, arra "aki a jelek szerint a leginkább törődik a gyermek sorsával" is vonatkozik. Lehet, hogy én mint ofő lógásnak tudom be, de ha elbeszélgetek a szülővel, kiderülhet, hogy komoly oka van.
Előfordulhat, hogy nem is lóg (a szó iskolai értelmében), hanem mint az osztályomban előfordult régebben, iskola előtt a gyereknek otthon el kellett látnia a súlyos betegen fekvő édesanyját. Vagy lehet, hogy tényleg lóg, de ha leásunk, kiderül, hogy komoly lelki problémákat akar ezzel , nem is tudom hogy mondjam, leplezni, kompenzálni...
Azt gondolom, a lényeg az, hogy az iskola - szülő - diák kölcsönös bizalom, őszinteség meglegyen és a párbeszéd működjön.
Kölöknet hozzászólás
aláírás

XTeakiadó