CsaládCsaládi szerepekSzülő

Anyák a munkaerőpiacon

Több munka, több gyerek!

A női aktivitás és a gyermekvállalási kedv között – a közhiedelemmel ellentétben – pozitív az összefüggés. Vagyis, minél inkább van lehetőségük a nőknek dolgozni, és a munkát a gyermekneveléssel összeegyeztetni, annál inkább hajlandóak gyereket szülni. Legalábbis az európai országok adatai ezt mutatják.

Vajon hol születik több gyerek, a ködös Albionban vagy a napfényes Itáliában? Igaz-e, hogy a női munkavállalás magas aránya kisebb gyerekvállalási kedvvel jár ? A válasz mindkét esetben talán meglepőnek tűnhet. A régi nagy olasz család a sok kis bambinóval már a múlté; ma Angliában átlagosan több gyerek születik, mint Olaszországban. A női aktivitás és a gyermekvállalási kedv között pedig pozitív az összefüggés. Ahogyan táblázatunkban is látható, minél inkább van lehetősége a nőnek dolgozni és tudja ezt a gyermekneveléssel összeegyeztetni, annál inkább hajlandó gyereket szülni. Magyarországon sajnos mind a női foglalkoztatás aránya, mind a gyerekvállalási kedv igen alacsony. Bár a magyar nők egyre képzettebbek, ez sem a gyereknevelésben, sem a munkaerőpiacon nem hasznosul eléggé.

A termékenység és női foglalkoztatás adatai néhány európai országban, 2003
. A 15-49 éves nők gyermekeinek száma A 15-64 éves nők aránya a foglalkoztatásban Részfoglalkoztatás aránya a teljes foglalkoztatásban
Írország 1,98 55,8 18,7
Franciaország 1,89 56,7 13,4
Norvégia 1,80 72,7 21,1
Dánia 1,76 72,0 17,5
Finnország 1,76 65,5 11,3
Svédország 1,71 71,8 14,4
Egyesült Királyság 1,71 66,6 24,1
Ausztria 1,39 60,7 15,5
Németország 1,34 59,9 20,1
Magyarország 1,3 50,7 3,6
Spanyolország 1,29 49,0 8,3
Olaszország 1,29 45,2 14,9
Görögország 1,27 45,5 6,0
Lengyelország 1,24 46,4 12,0
Csehország 1,18 56,0 3,1
Szlovákia 1,17 50,9 2,7
Forrás: OECD Factbook, 2006

 

A népesség újratermeléséhez arra lenne szükség, hogy a termékenységi ráta elérje a 2,1%-ot – ez azonban Európában sehol sem valósul meg. Éppen ezért szinte mindenütt alkalmaznak ösztönzőket a gyermekvállalási kedv növelésére (lásd keretes írásunkat). Ugyanakkor a pusztán pénzbeli kedvezmények egész biztosan nem fedezik a nevelés teljes költségét, annál is inkább, mivel a gyereknevelés ma már gyakran nemcsak 18 évig, de annál lényegesen tovább is tarthat. Éppen ezért azok az országok tűnnek sikeresnek, ahol felismerték, hogy a gyermekvállalási kedv több tényezőtől is függ.

 Mitől függ a gyermekvállalási hajlandóság?

- a gyermeknevelés költségeitől (és ezek a költségek nemcsak az első három évben jelentkeznek);
- a nők esélyeitől a felsőoktatásban és foglalkoztatásban való részvételre (mint láttuk, a nagyobb esély növeli a gyermekvállalási kedvet);
- a család jövedelmi helyzetétől;
- a gyermekgondozás és a munkavállalás összeegyeztethetőségétől, vagyis attól, hogy  van-e részmunka lehetőség, hajlandók-e az apák nagyobb szerepvállalásra a gyermeknevelésben, elég családbarát-e a környezet a munkahelyen, vannak-e a jó minőségű bölcsődék;
- a családi státusztól (a fiatalok egyre később alapítanak családot, és egyre inkább az élettársi kapcsolatot választják, ami csökkenti a gyerekszámot; a magyar adatok is azt mutatják, hogy élettársi kapcsolatból láthatóan kevesebb gyermek születik, mint házasságból).

A skandináv országok, vagy az Egyesült Királyság  éppen azért tűnnek viszonylag sikeresesnek ezen a téren, mert nemcsak az anyasági juttatásokban bőkezűek, de az anyának van lehetősége dolgozni is a gyerek mellett. Nem elhanyagolandó tény az sem, hogy a bölcsődei ellátás is kiterjedt és jó színvonalú. A 0-6 éves korú gyermekek ellátó intézményeire a skandináv országok (Svédország, Finnország, Norvégia és Dánia) a GDP-jük 1,5-2%-át költik, míg Magyarországon ez az arány csak 0,8%, Olaszországban pedig még alacsonyabb, 0,4% (Starting Strong, OECD, 2006).  

A következő kép nem jeleníthető meg, mert hibákat tartalmaz: „http://www.koloknet.hu/files/289_apuka_cikkbe.jpg”.Magyarországon még hiány van a családbarát munkahelyekben, a rugalmas foglalkoztatási lehetőségekben és a megfelelő hozzáállásban. Az apák tradicionálisan nem folynak bele túlságosan a gyermeknevelés gondjaiba (tisztelet a kivételnek), s ráadásul gyakran nem is értékelik azt helyi értékén. Talán a támogató környezet hiánya is magyarázat arra, hogy a magyar lakosság elsöprő többsége (87%) azt tartja kívánatosnak – a Szonda-Ipsos májusi felmérése alapján –, hogy a gyermek 3 éves koráig az anya maradjon otthon a gyermekével. A GYES-en/GYED-en lévők negyede viszont, ha tehetné, inkább részmunkaidős munkát vállalna az otthonmaradás helyett. A közvélemény érzi a részmunkaidős foglalkoztatás jelentőségét: a megkérdezettek több mint háromnegyede egyetértett azzal, hogy törvénynek kellene szavatolnia a kisgyermekes munkavállalók részmunkaidős foglalkoztatásának lehetőségét, és nagy igény mutatkozik a családbarát munkahelyekre is.

Gyermekvállalási ösztönzők az európai országokban

A termékenységi lista egyik vezetője, Franciaország az elsők közt, 1913-ban  vezette be a fizetett szülési szabadságot. Jelenleg az állásban lévő nők 6 hét fizetett szabadságot kapnak a szülés előtt, utána pedig 10 hetet. Ezen felül a gyermek három éves koráig otthon lehetnek úgy, hogy utána a munkahelyüknek vissza kell vennie őket. Ennek ellenére még Franciaországban sem sikerült elérni a mágikus 2,1 %-os teljes termékenységi rátát. A demográfus szakértők úgy vélik, hogy a transzfer-alapú, vagyis  pénzbeli juttatásokra és adókedvezményekre épülő gyermekvállalási ösztönzés nem hatásos, ugyanis nem fedezik a gyermek felnőttkoráig való felnevelésének költségeit. Éppen ezért sokkal hatásosabbnak tűnnek a vegyes eszközökkel operáló, környezeti ösztönzőket is tartalmazó család- és szociálpolitikák. Ezt illusztrálandó, bemutatjuk néhány ország ösztönző rendszerének összetevőit, a hozzájuk tartozó termékenységi rátákkal együtt.

Ország és termékenységi ráta, 2005 Ösztönző
Franciaország
1,90
16 hét szabadság az anya számára az első két gyerek után, 26 hét a harmadik után. Három gyermek felett juttatások.
Németország
1,37
Az anya számára 14 hét szülési szabadság, a szülői szabadság 36 hónap lehet. Korai gyermekgondozó központok korlátozott számban elérhetők.
Írország
1,99
Az anya számára 26 hét szülési szabadság, az apa számára 14 hét.
Olaszország
1,33
A második gyermek után 1000 euró egyszeri kifizetés kapható.
Norvégia
1,81
Az anya 12 hónapig otthon lehet és eközben a fizetése 80 %-át kapja, vagy 10 hónapig maradhat otthon a fizetése 100%-ával. Az apáknak kötelező négy hét szabadságot kivenni.
Svédország
1,75
18 hónap fizetett gyermekgondozási szabadság. Támogatott bölcsődei ellátás, részfoglalkoztatás lehetséges (kevesebb munkaóra és rugalmas beosztás)
Egyesült Királyság
1,74
6 hónap fizetett szabadság és opcionálisan még 6 hónap fizetés nélküli szabadság. Ingyenes gyermekgondozó centrumok.
Forrás: From red to gray, World Bank, 2007

A karrierépítés és a gyermeknevelés a nálunk boldogabb országokban már nem egymást kizáró tényező. Ők már rájöttek arra, hogy a gyermeknevelés egy életre szóló, a szülőktől sok kompetenciát igénylő komplex program, ami annál sikeresebb, minél pozitívabb a társadalom (legyen az a szomszéd, a munkaadó vagy parlamenti képviselő) hozzáállása.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás