Korán érkezett babák

2010 november 26. Kereki Judit

Magyarországon az utóbbi években folyamatosan nőtt a koraszülött gyermekek aránya. Az évente megszülető 94-99 ezer kisbaba 8-9 százaléka születik koraszülöttként. Ez a szám a nemzetközi adatokat tekintve is magasnak számít. A koraszülött kisbabák születési kora befolyásolja életben maradási esélyeiket, a kialakuló betegségek és károsodások lehetőségét, a hosszútávon fennmaradó következményeket.

A koraszülöttség kritériumai

Koraszülöttnek azokat a kisbabákat nevezzük, akik a várandósság 37. hete előtt jönnek a világra. A születési hetek alapján az éretlenség fokával összefüggésben több csoportba osztják a babákat. A nemzetközi besorolás alapján, a 32-36. héten született kisbabák az „enyhe” koraszülött kategóriába tartoznak, a 28-31. hétre születettek az alacsony gesztációs korú kategóriába, míg a 22-27. héten születettek az igen alacsony gesztációs korú vagy extrém koraszülött kategóriába.

A koraszülött kisbabák döntő többségükben alacsony testsúllyal születnek, azaz születési súlyuk nem éri el a 2500 g-ot. Az alacsonyabb születési súly azonban önmagában nem feltétlenül az éretlenséget jelzi. A méhen belül fejlődő és megszülető magzat súlya jelentősen függ genetikai adottságaitól, a méhen belüli és a méhen kívüli környezet hatásaitól.

Alacsony születési súlya akkor is lehet a kisbabának, ha időre születik, de a méhen belül lelassul, visszamarad a fejlődése. A koraszülött kisbabákat mindenesetre a születési súlyuk alapján is szokták jellemezni. Így megkülönböztetik az 1500-2499 g közötti kissúlyú újszülötteket, az igen kissúlyú, azaz az 1000-1499 g közötti babákat, és az igen-igen kissúlyú babákat, akiknek súlya még az 1000 g-ot sem éri el.

A koraszülött kisbabák életben tarthatóságának alsó határt is szabtak, amelynek ideje a különböző országokban jelentősen szóródik. A legtöbb európai országban a magzati kor 22. hetétől és/vagy az 500 g-os testsúlytól tartják életben a babákat, de pl. Norvégiában az ettől fiatalabb, 12 hetes megszülető magzatok esetében is megpróbálják fenntartani az életfunkciókat, míg bizonyos országokban, pl. Svédországban, Görögországban ennél jóval későbbi időponttól, a 28 hetes magzati kortól törekszenek az életben tartásra. Magyarországon a WHO ajánlása alapján az életben tarthatóság határát a 24. hétben szabták meg, illetve, ha a baba nem éri el az 500 g-ot vagy a 30 cm testhosszúságot. A perinatális intenzív centrumokban, ahová a koraszülött kisbabák többségét szállítják, abban az esetben is folytatják a koraszülött kisbabák kezelését, ha ugyan a 24. terhességi hét előtt vagy 500 g alatt születnek, de életjelenséget mutatnak.

A koraszülöttek arányának változása Magyarországon

Az európai országokban átlagosan a kisbabák nagyjából 6 százaléka születik koraszülöttként. Magyarországon magasabb ez az arány, olyannyira, hogy a statisztikák alapján ebből a szempontból a legkedvezőtlenebb mutatókkal rendelkező országok közé tartozunk. Hazánkban az évente megszülető 94-99 ezer kisbaba 8-9 százaléka koraszülöttként látja meg a napvilágot. Több év összehasonlításából azt látjuk, hogy ez az arány az utóbbi években növekvő tendenciát mutat:

Az európai országok koraszülött gyerekekre vonatkozó adatainak összevetése azt mutatja, hogy hazánkban a koraszülött kisbabák valamivel több, mint 80 %-a a 32-36. héten születik meg, ez az arány az európai országok átlagához képest valamivel kevesebb. Ellenben ez azt jelenti, hogy a kevésbé érett, 32. hét előtt született kisbabák aránya nálunk magasabb, mint az európai átlag, s ezen az elmaradáson az utóbbi években nem is nagyon sikerült javítani. Hazánkban a 28-31. hét között született babák a koraszülöttek nagyjából 13-14 %-át, míg a 23-27. héten született extrém koraszülöttek az összes koraszülött baba nagyjából 5-6 %-át teszik ki.

A koraszülés lehetséges okai

A koraszülés oka többféle és változatos lehet. Az anya oldaláról közelítve azt találjuk, hogy az idő előtti születést gyakran előidézheti valamilyen terhességi szövődmény - pl. vércsoport rendellenesség, a lép rendellenességei -, de korábbi nőgyógyászati-szülészeti beavatkozások következményeként is felléphet - pl. művi vetélések, korábbi császármetszés. Előfordulhat genetikai elváltozások esetén is , ilyenek például a méh fejlődési rendellenességei.

Növeli a kockázatot a korábbi koraszülés előfordulása, az anya életkora - 18 év alatti vagy 35 év feletti életkor -, a dohányzás, az alkohol és a drog, vagy az anyát ért testi vagy lelki trauma (pl. folyamatos stressz) is. Ugyanakkor olyan tényezők is kockázati faktornak tekinthetőek, mint a kedvezőtlen anyagi, szociális körülmények, amelyek hatnak a táplálkozás mennyiségére, minőségére és ezen keresztül a baba növekedésére, fejlődésére is.

Magzati oldalról tekintve, leggyakrabban valamilyen fejlődési rendellenesség, méhen belüli fertőzés, a magzatot érő ártalom következtében, vagy ikerterhességek esetén fordul elő koraszülés. Az okok azonban az esetek jó részében nem állapíthatóak meg egyértelműen.

A koraszülöttek ellátása és életkilátásai

A koraszülött, illetve az alacsony testsúllyal született kisbabák háromnegyed részét, amely kb. 6000 gyermeket jelent, születésük után az ország 21 súlyponti kórházában működtetett perinatális és neonatális intenzív centrumokba szállítják, ahol intenzív ellátásban részesülnek. Azokban a megyékben, ahol nem működik ilyen speciális ellátást végző centrum, a kevésbé súlyos esetek ellátása a kórházak ún. szubintenzív osztályain történik. Amennyiben a baba elér egy megfelelő érési szintet, hazaengedik, vagy átkerül a kórház utógondozó részlegébe, további felerősítésre.

A 34-36. héten született, a nagyjából 2000-2499 gramm közötti újszülöttek teszik ki a koraszülöttek kb. 60 %-át, akik már igen gyakran nem igényelnek intenzív ellátást, és életkilátásaik csaknem megegyeznek az érett újszülött babákéval. Minél korábban és kisebb súllyal születnek azonban a kisbabák, annál inkább nő a körükben a halálozás valószínűsége, és az állapotukból fakadó betegségek kockázata.

Az összehasonlítás kedvéért, míg a 28-31. héten születettek életben maradási esélyei 90 % felett vannak, addig egy 24. hetes kisbaba túlélési valószínűsége 40-50 %, de egy 23. hetesé már ennek kevesebb mint felére csökken. A betegségeket tekintve, pl. az éretlen tüdő okozta kórkép (a Respiratory Distress Syndrome), amely a születést követő órákban légzési/keringési zavarként jelentkezik, a 32. hetes babák nagyjából egyharmadát érinti, a 28. hetesek több mint kétharmadánál előfordul, míg a 28 hétnél fiatalabbak több, mint 80 %-ánál lép fel.

Vagyis minél fiatalabb a baba, annál nagyobb nála a maradandó károsodások, de legalábbis a finom idegrendszeri elváltozások előfordulásának esélye. A perinatális/neonatális intenzív centrumokba évente bekerülő babák közül 6-700 esetében komoly károsodás mutatható ki. Ez főleg a testi, a mozgási és az értelmi fejlődés lassúbb és akadályozott voltában, és az érzékszervi funkcióik sérült állapotában - látás-, hallássérülés - nyilvánulhat meg. A sérülések esetenként halmozódást is mutathatnak. Évente nagyjából 1200-1500 babánál olyan idegrendszeri elváltozások tapasztalhatók, amelyek a későbbiekben az iskoláskorban tanulási zavar, magatartászavar, hiperaktivitás-figyelemzavar formájában nyilvánulhatnak meg.

A legsérülékenyebb csoportot a 28. hét előtt megszületett extrém koraszülött babák alkotják. Bár a perinatális centrumokba bekerült extrém koraszülöttek nagyjából 60-70 %-át manapság életben tudják tartani, a kialakuló rendellenességek aránya minden orvosi erőfeszítés ellenére sem csökken jelentős mértékben.

Hogyan tovább?

A gyerekek további életlehetőségei szempontjából nagyon fontos, hogy az intenzív ellátást megfelelő terápiás/fejlesztő ellátás kövesse. A koraszülött gyermek és a családja a kora gyermekkori intervenció intézményrendszerében kaphat segítséget. Több perinatális/neonatális centrum is nyújt terápiás ellátást, vagy javasolja az egészségügyi intézményrendszer más intézményeibe, adott esetben gyermek-rehabilitációs intézménybe való továbblépést.

Az egészségügyi szereplők kevéssé ismerik a pedagógiai vagy szociális jellegű szolgáltató intézményeket, pl. a korai fejlesztő központokat, pedagógiai szakszolgálatokat, vagy akár a speciális bölcsődéket. Pedig ezekben az intézményekben megfelelően képzett szakemberek terápiás ellátást, korai fejlesztést és tanácsadást nyújtanak a gyerekek és szüleik számára. Ezekbe az intézményekbe a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság komplex vizsgálatán alapuló szakértői véleménnyel lehet eljutni.

Hasznos tudnivaló

Az 1500 g alatt született koraszülött kisbabák után emelt szintű családi pótlék jár. Ez abban az esetben is így van, ha a babának viszonylag hamar sikerül behoznia hátrányait, nincs semmilyen maradványtünete, s mondjuk, nyolc hónapos korában már nem igényel többletkiadást. Az emelt szintű családi pótlék igényléséhez neonatológus szakorvos vagy gyermekneurológus szakorvos igazolása szükséges.

 

A közölt nemzetközi adatok forrása: EURO-PERISTAT Project, with SCPE, EUROCAT, EURONEOSTAT. European Perinatal Health Report. 2008. Elérhetőség: www.europeristat.com.

A hazai adatok az Egészségügyi Stratégiai Kutatóintézet adatbázisa, illetve a perinatális/neonatális centrumok 2006, 2007, 2008-as adatai alapján kerülnek közlésre.

Egyéb források:

  • 5/2003. (II. 19.) ESzCsM rendelet
  • Az Egészségügyi Minisztérium szakmai protokollja - Fenyegető koraszülésről.- Készítette: A Szülészeti és Nőgyógyászati Szakmai Kollégium. 2006.
 
 
Hozzászólások  
(8 hozzászólás) 
2014 július 4. 08:51
R
21 hét 5 naposan született a babám, annyit kérdeztek, ugye tudom, hogy még nem életképes? Most a cikket olvasva elgondolkodtam, ha legalább megmérték volna, a fővárosban születik, rögtön egy PIC-be vitték volna, lehet életben maradt volna??? Hiába, ez már csak volna, volna....
2013 január 16. 20:57
Erika
Az én kisfiam 31 hétre született 1560g és 40 cm.Mélyen fekvő volt a méhlepényem ami idő előtt levált.császármetszéssel született meg a kisbabám.Előtte kaptam egy héttel tüdőérlelőt mivel tudták hogy korababa lesz.6 hetet volt kórházba,3 napig lélegeztették utána már csak légzéstámogatást kapott 1 hétig.Kapott vért mert vérszegény lett.Utána kék fényt kapott.Fertőzés miatt antibiotikumot kellet adni.szondázták 1 hétig utána önállóan evett cumisüvegből.3 hét után márt csak a súlya végett kelet maradni.Születésétől 6 héten érte el a 2500g és 46cm.Hazajövetel után még 2 szer kelet vért kapni.Dévényi tornára járunk fejletlensége miatt.Most fél éves egészséges,ugyan azt tudja szellemileg testileg mint egy 6 hónapos baba.:-)egyedül a forgás nem megy neki csak ha picit segítek neki.De a gyógytornász mondta hogy 2 hónapot vissza kell számolni.Így még csak 4 hónapos lenne.Most 6800g és 63cm,nem beteges,nyugodt,vidám kisbaba.
2012 október 22. 20:24
Viky
Az én kisfiam is 28hét 5napra született 1130g -mal és 39cm,veszélyeztetett terhes voltam mélyen tapadó méhlepény miatt. 24hetesen kaptam tüdőérlelőt,27hetesen bementem a korházba enyhe vérzéssel görcsel, benn voltam 3órát mivel nem véreztem tovább így hazaküldtek, és gúnyosan mondta az orvos hogy reméli barna folyással holnap nem fogok visszamenni. Az nap mikor megszületett a fiam,elkezdett menni a hasam 10órától görcseim is voltak órásak,de úgy voltam vele veszek be szeduxent majd elmúlik(nem akartam hogy megint kidobjanak a korházból),de nem aztán 3kor elaludtam a gyógyszertől 5kor ébredtem arra mindha szivárogna valami,hát a magzatvíz hívtam a mentőket de benn a korházba nem akarták elhinni (pedig a harmadik babám) jól megvizsgált az orvos és azt mondta van akik nem tudják tartani a vizeletet az lehetett az. Mindig szoltam mikor jött egy adag víz ,de az orvos csak akkor hitte el mikor már ömlött így 6kor megkaptam a tüdőérlelőt és a görcsoldókat 10perces fájásaim voltak,azt mondta a doki hogy csak 24óra mulva fogunk szülni, amikor már 5perces fájásaim voltak megnézték a baba szívhangját ami nem volt jó. Így este 9-30kor császármetszéssel megszületett a babám,nyakára volt tekeredve a köldökzsinor . Azér írtam le ami velem történt hogy ne járjatok úgy ahogy én,lehet ha bementem volna még délelőtt a korházba és erősködtem volna hogy fájásaim vannak ,nem született volna meg idő elött vagy legalább letelt volna a 24óra hogy hasson az antibiotikum.
Kisfiam 2hetes minden lelete jó,magától lélegzik,gyarapszik kop-kop
Összes hozzászólás (8) megtekintése »
Hozzászólás
aláírás
Hány lába van két nyúlnak? A választ írd be számmal:

A Kölöknet kiadója a Netvestor Kft. © Minden jog fenntartva

. Strict Standards: Non-static method siteLog::performance() should not be called statically in /home/koloknet/site/lib-2013082/functions.php on line 2230 Strict Standards: Non-static method siteLog::sitestat() should not be called statically in /home/koloknet/site/lib-2013082/functions.php on line 2231