CsaládÉletszakaszokKisiskolás

Alma a fán II.

Új készségek fejlesztése - nyelvoktatás kisiskoláskorban

Azt ma már mindenki tudja és tapasztalja, hogy egy vagy több idegen nyelv ismerete számos előnnyel jár. Arról azonban, hogy mikor érdemes elkezdeni az idegen nyelvvel való foglalkozást, sokan sokféleképp vélekedünk. Vannak, akik úgy gondolják, hasznosak azok a speciális programok, amik már hároméves kor előtt megszólítják a gyermekeket. Mások az óvodai vagy az általános iskola első osztályában kezdődő nyelvtanulás mellett teszik le a voksukat. Megint mások elegendőnek tartják, ha a gyermek a kötelező nyelvoktatás megkezdésekor, azaz tízéves kor körül találkozik első ízben az idegen nyelvvel.

Morvai Edit

A nyelvtudományok doktora, szakterülete a germanisztika. 13 évig dolgozott a tanárképzésben az Eötvös Loránd Tudományegyetem Germanisztikai Intézetében. Az egyszakos hároméves némettanárképzés curriculumának egyik kidolgozója, részt vett az orosztanárok átképzési programjában, az egyetemi mentorképzésben, a posztgraduális képzésben.

Doktori értekezését az idegennyelv-tanulásnak az interkulturális nevelésben betöltött szerepéről írta. Jelenlegi kutatási területe a korai nyelvtanulás.

2002 óta a Goethe Intézet munkatársaként dolgozik. Fő tevékenységi területe a tanártovábbképzés, itthon és külföldön vezet módszertani tréningeket. Pályafutása során több nemzetközi munkacsoportban működött közre, előadóként részt vett számos hazai és külföldi konferencián, tanterveket és tananyagokat fejlesztett.

Társszerzője számos kisgyermekkori nyelvtanulási programnak, taneszköznek és taneszközcsomagnak. A Frühes Deutsch című németországi szaklap szerkesztőbizottságának tagja.

Sok egyéb, az idegennyelv-tanulást érintô kérdésben sincs konszenzus: vegyen részt minden gyermek a korai nyelvtanulásban? Hetente hány alkalommal találkozzanak a gyermekek az idegen nyelvvel? Mennyi ideig foglalkozzanak vele és mikor: a délelôtti órakeretben vagy inkább egy délutáni szakköri foglalkozás során? Egyáltalán, van haszna a korai nyelvtanulásnak a késôbbi nyelvtudás szempontjából? A korai nyelvtanulás körüli számos bizonytalanságot és félreértést Morvai Edit, a budapesti Goethe Intézet munkatársa, nyelvoktatási szakértô segít tisztázni.

  • Hogyan, milyen keretek között folyik ma Magyarországon a kisiskoláskori nyelvoktatás?

  • A lányom, aki ma 31 éves, abban az időszakban volt kisiskolás, amikor egyik napról a másikra megszűnt az orosz, mint kötelező idegen nyelv. Egy nap hazajött, és azt mondta: holnaptól nincs oroszóra, helyette az angol és a német közül lehet majd választani. A ’89 körüli időszakban az iskolai idegennyelv-oktatás keretében a gyerekeknek mintegy a fele angolul, a másik fele németül tanult. Elméletileg fennállt a lehetőség más nyelvek tanulására is, de ezzel csak kevesen éltek. A hirtelen előállt súlyos tanárhiányon az orosztanárok átképzésével próbáltak segíteni, és elindultak új, innovatív nyelvtanárképzési programok is.

    2000 körül elkezdett megbomlani az angol és a német nyelv közötti egyensúly. Az iskolák – főként szülői nyomásra – egyre több esetben az angolt kínálták első idegen nyelvként. A német népszerűsége ebben az időszakba jelentősen csökkent, az egyéb nyelveket tanuló gyermekek létszáma elenyésző volt. Mára a német nyelv vonatkozásában ez a csökkenő tendencia megállni látszik, a korábbiakhoz képest kisebb mértékben ugyan, de jelen van a német a korai nyelvoktatásban.

    A kötelező idegennyelv-oktatás kezdete hazánkban az általános iskola negyedik osztálya. A Nemzeti alaptanterv lehetővé teszi az ennél korábbi kezdést, amennyiben az iskola biztosítani tudja a szükséges feltételeket. Az iskolák arról is szabadon dönthetnek, hogy milyen idegen nyelvvel kezdjenek. Ez a megengedő hozzáállás egyrészt jó, hiszen sok gyermek számára biztosítja az idegen nyelvvel, az idegen kultúrával való korai ismerkedést. Másrészt számos kérdést is felvet.

    Mit jelent pontosan a korábbi kezdés? Milyen óraszámban, milyen időkeretben érdemes tanítani az idegen nyelvet? Mik azok a szükséges feltételek, amelyeknek mindenképpen teljesülni kell? Ki állja a korai kezdés költségeit? A szabályozás teljes hiánya mára oda vezetett, hogy a kötelező nyelvoktatást megelőző időszakban a nyelvvel való foglalkozás számos különböző program szerint zajlik, amivel együtt jár, hogy a kötelező nyelvoktatás időszakába érve igencsak nehéz olyan differenciált kínálatot nyújtani, amely figyelembe veszi az egyes gyermek nyelvismeretét, és lehetőséget biztosít számára a töretlen fejlődésre. Véleményem szerint nagyon fontos lenne a korai nyelvi nevelésnek valamiféle szabályozása, de legalább a szakma figyelmének ráirányítása a meglévő, és mindenki számára könnyen elérhető ajánlásokra.


 

  • Korai nyelvi nevelést említett korai nyelvoktatás helyett. Mi a különbség?

  • Mint minden más területen, itt is nagy szerepe van a pontos fogalmiságnak. Amikor korai nyelvoktatásról beszélünk, fontos, hogy mindenki számára világos legyen: a kisgyermek másképp tanulja, illetve sajátítja el az idegen nyelvet, mint idősebb társai. A korai nyelvoktatás tehát nem azt jelenti, hogy ugyanazokat a tartalmakat tanítjuk a gyermeknek, mint a későbbi évek során, és még kevésbé azt, hogy ugyanazokkal a módszerekkel dolgozunk. Én személy szerint erre a korai életkorra vonatkozóan szívesen használom a nyelvi nevelés fogalmát, azért, hogy ilyen módon is hangsúlyozzam, véleményem szerint a kisgyermekek esetében a nyelvvel való foglalkozás sokkal inkább minőségi, mint mennyiségi kérdés.
     
  • Milyen ismeretekkel, kutatási eredményekkel rendelkezünk a Magyarországon zajló kisiskoláskori nyelvoktatásról?

  • Viszonylag kevés információnk van erről a területről. Az első átfogó felmérés 2009-ben készült az akkori, oktatásért felelős minisztérium megbízásából.2 Ennek keretében megpróbáltunk képet alkotni arról, hogyan néz ki az idegennyelv-oktatás az általános iskola 1–3. osztályában, azaz a kötelező nyelvoktatás megkezdése előtt. Csaknem 1300 iskolából és több mint 500 nyelvtanártól kaptunk visszajelzést. Az adatok azt mutatják, hogy ennek a nyelvoktatási szakasznak számtalan mintázata létezik: jelentősek az eltérések mind a szervezés és a körülmények, mind a célok, a tartalmak és a módszerek tekintetében.

    Összességében azonban megállapítható, hogy azok, akik ezen a területen dolgoznak, eredményesnek értékelik a munkájukat, intenzívebben élik meg a sikereket, mint a problémákat, és folyamatosan törekszenek a minőség emelésére.

Az interjú folytatódik a Tempus Közalapítvány oldalán.

Az interjú a Tempus Közalapítvány Alma a fán – Fókuszban a tanulás támogatása c. kötetében (2012) jelent meg, amely az Európai Bizottság és a NEFMI támogatásával megvalósuló „Az egész életen át tartó tanulás hazai stratégiájának tudatosítása” c. projekt keretében jött létre.

A kiadvány elérhető és letölthető a Tempus Közalapítvány honlapjáról.

Ha tetszett a cikk, csatlakozzon a Kölöknet Facebook rajongói oldalához is!

Hasonló tartalmakért iratkozz fel ingyenes hírlevelünkre!
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás