CsaládHasznos tudnivalók

Gyakori kérdések a védőoltásokkal kapcsolatban

Dr. Erlaky Hajna gyermekgyógyászt kérdezi - Kádárné Fülöp Judit

Az orvostudomány egyik legnagyobb vívmánya, hogy a korábban egész vidékek, földrészek népességét megtizedelő járványokat védőoltások segítségével ma már meg lehet fékezni, illetve meg lehet előzni. Ennek eredményeként a mai édesanyák nem ismerik a járványos gyermekbetegségek terjedésével járó rettegést és gyászt, ami nagyanyáik, dédanyáik idején mindennapos volt. Lassan elfogynak azok a kortársaink is, akiket a polio vírus egy életre vastüdőbe vagy tolószékbe kényszerített. Az internet és a facebook jóvoltából manapság bárki tájékozódhat a járványos gyermekbetegségekről és az ellenük fejlesztett védőoltásokról. Ám a rengeteg hasznos információ mellett ezeken a csatornákon akadálytalanul terjednek a félinformációk, sőt téves információk is, és ezeket nem mindig könnyű kiszűrni. Ezért fontos és szükséges újból és újból hiteles forrásokból tájékozódni a védőoltásokról. Dr. Erlaky Hajna gyermekgyógyászt kérdezzük arról, hogy mit kell tudnunk szülőként a védőoltásokról, milyen kételyek és ellenérvek merültek fel a védőoltások ellenzői részéről, és mi az igazság ezekkel kapcsolatban.

Miért van szükség védőoltásra?

A gyermek világrajövetelének első percétől érintkezik kórokozó baktériumokkal és vírusokkal. Amíg anyatejjel táplálkozik, viszonylag védett a fertőzésektől, mivel az anyatej sokféle ellenanyagot tartalmaz. A gyermek saját immunrendszere is termel ellenanyagot, és normális higiénés körülmények között ez elegendő ahhoz, hogy legyőzze a mindenütt jelen lévő kórokozókat. Ilyen módon a gyermek immunizálódik is a környezetében állandóan jelenlévő kórokozókkal szemben. Ez a természetes immunizáció.

Vannak azonban olyan súlyos betegségeket okozó kórokozók – baktériumok és vírusok – amelyek erősen fertőznek, és rövid idő alatt egész közösségeket megbetegítenek, járványokat okoznak. Ezek ellen csak mesterséges immunizációval tudunk védekezni. A védőoltás mesterséges immunizáció, ami egyrészt megvédi a beoltott személyt attól, hogy megkapja a betegséget, másrészt megvédi a közösséget attól, hogy az illető másokat megfertőzzön. A mesterséges immunizáció két alaptípusa az aktív immunizáció vagy vakcináció, amikor az oltással a szervezet ellenanyag termelését váltják ki vagy serkentik, illetve a passzív immunizáció, amikor kész ellenanyagot juttatnak a szervezetbe.

Mi a vakcináció?

Edward Jenner brit orvos (1749-1823) volt az első, aki tudományos érvekkel bebizonyította, hogy egyes fertőző betegségeket nem kapnak meg újra azok, akik már egyszer átestek rajta. Ma már tudjuk, hogy ennek az az oka, hogy a szervezet immunrendszere az adott kórokozó ellen hatásos ellenanyagot ún. antitestet termel, ami a szervezetet ellenállóvá teszi a kórokozóval szemben. A védőoltással az antitest válasz mellett kialakítunk egy immunmemóriát (memória T-sejtek), ennek hatására a kórokozóval való ismételt találkozáskor lényegesen gyorsabban indul be az ellenanyag termelés, és ezért nem alakul ki a betegség. Ezen alapszik az eljárás, hogy az egészséges embert beoltják a betegség elölt (egyes esetekben legyengített élő) kórokozóival, ezzel kiváltják az immunrendszer reakcióját anélkül, hogy a betegség maga kitörne. Ezt nevezik vakcinációnak, a legyengített vagy elölt kórokozót tartalmazó oltóanyagot pedig vakcinának. A kisgyermekkorban adott védőoltások általában vakcinák.

A vakcinák jelentős része ma már nem tartalmaz élő baktériumot vagy vírust, csak az immunválaszt kiváltó antigént. A kötelező oltások közül csak az MMR (kanyaró, mumpsz, rubeola) oltás tartalmaz legyengített élő (ún. attenuált) kórokozót, az összes többi nem.

Milyen típusú betegségek ellen fejlesztenek ki védőoltást?

Védőoltást elsősorban olyan fertőző betegségek ellen fejlesztenek ki, amelyek súlyos lefolyású – esetenként halálos végű –vagy súlyos szövődménnyel járó betegséget okoznak, és emberről emberre terjedési módjuk miatt viszonylag sokakat képesek megbetegíteni. A fertőző betegségek jelentős része ugyanis testnedvekkel való érintkezés vagy cseppfertőzés útján terjed, ezért sűrűn lakott területeken, illetve rossz higiénés körülmények között élő közösségekben képes súlyos járványokat okozni.

Általánosságban elmondható, hogy a védőoltás alkalmazása során mérlegelik az esetleges szövődmények kockázatait, illetve az oltás nélkül kialakuló betegség súlyosságát, terjedési módját és sebességét.

Oltás

Kit véd a védőoltás?

A védőoltás nemcsak az oltott személyt védi, hanem azokat is, akikkel érintkezik, hiszen az oltott személy nem fertőz. Ahhoz, hogy ne forduljon elő megbetegedés egy népességben, tagjainak legalább 95-98%-a védett kell, hogy legyen (nyáj immunizáció).

Magyarországon az átoltottság 98% körül van azokban a korosztályokban, amelyeket kötelezően beoltottak egy fertőző betegség ellen. Ennek köszönhetően számos olyan betegség, amely korábban járványszerűen fordult elő (diftéria, gyermekbénulás, szamárköhögés, kanyaró, rubeola, mumpsz, gyermekbénulás), ma már egyáltalán nem vagy aligfordul elő. Ha mégis – példa erre a nemrégiben Romániából behurcolt kanyaró –, akkor a betegség azokat fertőzi meg, akik koruknál fogva még nem részesültek kisgyermekkorukban kötelező védőoltásban.

Miért van a csecsemők és a kisgyermekek számára kötelező védőoltás?

A csecsemőket és a kisgyermekeket azok ellen a fertőző betegségek ellen oltják, amelyek a tapasztalat szerint leggyakrabban gyermekek között fordulnak elő, súlyos lefolyásúak, és/vagy maradandó károsodást, illetve súlyos szövődményeket okoznak. A tapasztalat azt is mutatja, hogy ezek az ún. gyermekbetegségek – ha valaki először felnőttkorában kapja meg – súlyosabbak és gyakrabban okoznak szövődményeket, mint gyermekkorban. Példa erre a mumpsz, ami felnőtt férfiakban heregyulladást, akár sterilitást okozhat vagy a rubeola, ami várandós asszonyok megbetegedése esetén a magzat károsodásával járhat.

Gyermekközösségekben (bölcsődében, óvodában, iskolában) a fertőzések gyorsan terjednek. Mivel ma már a legtöbb gyermek hamar közösségbe kerül, rendkívül fontos, hogy a súlyos gyermekbetegségek elleni védettséget legkésőbb a közösségbe kerülésig megszerezze (alap immunizáció).

„Ha úgyis mindenki megkapja az oltást, akkor az én gyerekem számára felesleges, hiszen nincs fertőzési forrás.”

Bár ritkán fordul elő, de időnként találkozik a gyermekorvos efféle érveléssel. Eltekintve attól, hogy az érvelés etikátlan, ráadásul nem is helyes. Ugyanis az oltatlan személy megfertőződhet külföldi utazás során vagy más országból érkező fertőzött személytől.

Vannak-e egészségügyi kockázatai az oltásoknak?

Egy védőoltás bevezetése előtt sokszorosan kipróbálják, hogy mi az a szükséges és elégséges hatóanyag mennyiség, ami még nem okoz betegséget, de a védettséget kiváltja. A vakcináció során immunválaszt váltunk ki a szervezetben, ennek tünete lehet hőemelkedés, nyűgösség, fájdalom az oltás helyén, stb. Ezt hívják oltási reakciónak. Az oltóorvos elmondja, hogy milyen tünetei lehetnek az oltási reakciónak. Rendkívül ritkán, de előfordul, hogy az oltott személy nem a várt módon reagál az oltásra, valamilyen szövődmény kíséri az oltást. Minden ilyen esetben azonnal fel kell keresni az oltóorvost, aki eldönti, hogy az észlelt tünetek valóban összefüggésben állnak-e a korábban beadott oltással, és ha kell, jelenti ezt az illetékes hatóságok felé.

Mennyire biztonságosak az oltóanyagok?

Több hazai jogszabály foglalkozik az oltóanyagok biztonságával és forgalomba hozataluk szabályaival. A forgalomba hozatali engedélyt Magyarországon az Országos Gyógyszerészeti intézet, az OGYI adja ki. Európai uniós irányelvek is szabályozzák az engedélyezési eljárást, amelyek előírják többek között az oltások hatásának és mellékhatásainak követését is. Magyarországon a kötelező és ajánlott védőoltások esetében minden oltási szövődményről részletes jelentést kell készítenie az oltóorvosnak, és az ebből készített visszajelzések segítenek a kockázatok kiszűrésében. Így például a visszajelzések nyomán és a technológiai fejlődés eredményeként a kisgyermekek számára készült oltóanyagok ma már általában nem tartalmaznak élő baktériumot vagy vírust, s ha igen, ezeket erősen legyengített formában tartalmazzák.

Miért oltanak olyan betegségek ellen, amelyek már nem is fordulnak elő?

A védőoltásokkal megelőzhető fertőző betegségek azért nem fordulnak elő, mert hosszú ideje nagy tömegeket oltanak ellenük. Az immunizálást mindaddig folytatni kell, amíg a betegségeket világszerte teljesen fel nem számolják. Például a védőoltásoknak köszönhetően a ’70-es évek végétől nincs feketehimlő a világban – feketehimlő ellen már nem is oltanak. (A mai gyermekek nagyszülei még kaptak himlőoltást.)

A polio vírus Magyarországon 1954 és 1959 között súlyos gyermekbénulás járványokat okozott. 1960 óta Magyarországon mindenki megkapja kisgyermek korában a gyermekbénulás elleni védőoltást, ettől kezdve a megbetegedések száma drasztikusan csökkent, az utolsó 25 évben Magyarországról teljesen eltűnt. Az Egyesült Államokban és Európában sem fordul már elő gyermekbénulás megbetegedés, de még oltani kell ellene, mert van, ahol még előfordul. Szinte feledésbe merült betegségek újból visszatérnének, ha a betegség védőoltásainak beadásával felhagynánk. Egyre több ember lenne fogékony a fertőzésre, egyre többen betegednének, esetleg halnának meg.

A járványos betegségek előfordulásának és terjedésének figyelésével az ENSZ egészségügyi világszervezete, a WHO foglalkozik. A szervezet számon tartja a tagállamok védőoltásokkal kapcsolatos politikáját, követi a megbetegedések számát és az átoltottság mértékét az ENSZ tagállamokban. Hasonló feladatokat lát el az Unión belül az Európai Unió Betegség és Járvány megelőzési Központja (European Centre for Disease Prevention and Control)

Mikor és ki adhat felmentést a kötelező védőoltás alól?

Különbséget kell tenni az oltás elhalasztása és a tényleges felmentés között. Az oltás halasztásáról a házi gyermekorvos dönt, mégpedig abban az esetben, ha a gyermek lázas beteg, vagy éppen valamilyen fertőzés miatt szenved. A kötelező védőoltás alól kizárólag egészségügyi okokból adható felmentés.

A végleges mentesítést a védőoltásra vonatkozó kötelezettség alól kérvényezni kell. A kérelmet a kezelőorvos vagy az érintett, illetve törvényes képviselője nyújthatja be a lakóhely szerint illetékes kerületi/járási népegészségügyi intézethez. A kérelemhez minden esetben csatolni kell a gyermek háziorvosa vagy kezelőorvosa által jegyzett szakvéleményt, amely tartalmazza az egészségügyi indokot, amelynek alapján a mentesítést kérik. További információkat itt olvashat.

Mi lesz azzal a gyerekkel, aki krónikus betegsége miatt nem kaphat védőoltást?

Azokat a gyermekeket, akiknek védekező rendszere (gyengült immunrendszere) nem tud megfelelően válaszolni a fertőzésre, és emiatt nem kaphatják meg a vakcinát, passzív immunizációval, azaz a kórokozóra specifikus antitest szervezetbe juttatásával tudják megvédeni fertőzés esetén. A passzív immunvédelem azonban csak néhány napig/hétig tart, amíg ki nem ürülnek a beoltott antitestek. Ezért a fertőzés elkerülése érdekében azokat oltják be, akik a gyermek környezetében élnek (fészek immunizáció). Ezzel jelentősen csökkentik a fertőzés veszélyét.

Ki tájékoztatja a szülőt a kötelező védőoltásokról és azok idejéről (oltási naptár)?

A gyermek az első kötelező védőoltást (BCG) rendszerint még a kórházban megkapja. A kórház értesíti a lakhely szerint illetékes védőnőt a körzetébe érkezett újszülöttről. A védőnő felkeresi a kismamát, és attól kezdve ő a kicsi kirendelt „egészségügyi összekötője”. A házi gyermekorvost a szülő választja, a védőnő a szülő és a gyermekorvos között is összekötő szerepet tölt be, hiszen ő látogatja a csecsemőt akkor is, ha egészséges. Ő az is, aki tájékoztat a kötelező védőoltásokról, és számon tartja azt is, ha esetleg elmaradás van.

Milyen betegségek, illetve kórokozók ellen adnak kötelezően, illetve ingyenesen védőoltást?

A 18/1998: NM rendelet szerint kötelező a következő betegségek, illetve kórokozók elleni védőoltás:

Az ajánlott védőoltások közül 2014-től ingyenes a Humán papilloma vírus (HPV) elleni védőoltás, és 2017-től csak szimbolikus összeget (ún. doboz díjat, 300 Ft-ot) kell fizetni az agyhártyagyulladást okozó Meningococcus C vakcina beadatásáért.

Az ajánlott oltások esetében kifejezetten szükséges a szülő beleegyező nyilatkozata.

Az aktuális oltási rendet az Országos Epidemiológiai Központ adja ki Módszertani levél kíséretében. A módszertani levél kiterjed az oltás típusára, beadásának idejére és az ellenjavallatokra is. A 2016-os Módszertani levél a következő kötelező oltásokat sorolja fel:

Oltás Életkor Megjegyzés
FOLYAMATOS OLTÁSOK

Kötelező

Önkéntes

   
BCG   0. - 4. hét között általában szülészeti intézményben 
DTPa + IPV + Hib, PCV-13   2. hónap   A PCV oltás a 2014. június 30. után születetteknek kötelező
DTPa + IPV + Hib   3. hónap   
DTPa + IPV + Hib, PCV-13   4. hónap   A PCV oltás a 2014. június 30. után születetteknek kötelező
MMR (1), PCV-13   15 hónap   A PCV oltás emlékeztető 1 éves kor felett kötelező a 2014. június 30. után születetteknek
DTPa + IPV + Hib   18 hónap 
  1. emlékeztető
DTPa + IPV   6 év 
  1. emlékeztető
Pneumococcus    3-szor: 2, 4 és 12 hónapos  
  Meningo- coccus C 3-szor: 3, 5 és 12 hónapos 2017-től 300 Ft ellenében adják
KAMPÁNYOLTÁSOK*
dTap emlékeztető oltás   11 év szeptember hónapban, a 6. évfolyamot végzők számára 
MMR revakcináció   11 év  szeptember hónapban, a 6. évfolyamot végzők számára
Hepatitis B   13 év  az I. oltás szeptember hónapban a (7. évfolyamot végzők számára 
  HPV vakcina 12-13 év 2014-től ingyenes, a beoltottak számára a további emlékeztető oltások is ingyenesek
       

*(Az oltások végzésénél elsősorban nem az életkor, hanem az iskolai osztályok az irányadók)

BCG = Bacillus Calmette-Guérin/tuberculosis elleni oltóanyag

DTPa = diftéria-tetanusz-acelluláris pertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag

Hib = Haemophilus influenzae b elleni oltóanyag

IPV = inaktivált poliovírus vakcina

PCV- = konjugált pneumococcus vakcina

MMR = morbilli-mumpsz-rubeola elleni vakcina

dTap = diftéria-tetanusz-acellulárispertussis komponenseket tartalmazó oltóanyag újraoltás céljára

Mi történik, ha a szülő nem akarja, hogy a gyermekét beoltsák?

A kötelező védőoltások esetében a szülő nem tagadhatja meg, hogy beadják az oltást. Amennyiben mégis megtagadja, szabálysértést követ el, és pénzbírságra ítélhetik. Mentesítési eljárást lehet kezdeményezni a területileg illetékes kerületi/kistérségi népegészségügyi intézetnél, mint illetékes szakhatóságnál. A hatóság az Országos Epidemiológiai Központ által kiadott Módszertani levél és a kérvényhez mellékelt szakorvosi vélemény alapján dönt a mentesítésről, illetve az elutasításról. A döntést meg lehet fellebbezni, és az eljárás lezárásáig nem lehet az oltást beadni.

KÉTELYEK, ÉRVEK ÉS ELLENÉRVEK A VÉDŐOLTÁSOKKAL KAPCSOLATBAN

Az orvostudomány mai állása szerint és a betegstatisztikák fényében nem megkérdőjelezhető tény, hogy a védőoltások előnyei egyértelműen messze meghaladják az általuk esetlegesen okozott oltási reakciók, illetve oltási szövődmények kockázatát. Mégis terjednek olyan nézetek – a világhálón és a facebookon egyaránt –, amelyek kételyeket támasztanak a védőoltások hasznosságával, illetve biztonságosságával kapcsolatban.

Vitára – szakmai és társadalmi körben egyaránt – szükség van, hiszen a tudományos eredmények mindig a kor tudását tükrözik. Az ellenvetések és tapasztalatok új vizsgálatokra sarkallnak, és éppen ezek okán egyre jobb és kifinomultabb módszereket dolgoznak ki a járványos betegségek elleni védekezésre. Ugyanakkor figyelembe kell venni, hogy a védőoltásokkal szemben hangoztatott érvek igazságtartalmát is érdemes kritikai vizsgálat alá venni.

Az elmúlt évtizedben az MMR vakcinával (a kanyaró-mumpsz-rubeola elleni oltással) kapcsolatban alakultak ki kritikák és viták. Andrew Wakefield és munkatársai a Lancet nevű angol orvosi szaklapban megjelent tanulmányában azt vetette fel, hogy az autisták bélbetegsége és a kanyaró oltás között összefüggés van, de ezt más kutatóknak nem sikerült megerősíteniük. 2010-ben a Lancet visszavonta a cikket. A British Medical Journal (BMJ) folyóirat az adatok alapos elemzését követően 2011-ben szerkesztőségi állásfoglalásban tudományos csalásnak minősítette Wakefield eredményeit.

Az MMR körüli vita másik része az oltás konzerváló anyaga – a tiomerzál – körül forgott. Ezt a szerves higanyvegyületet több védőoltásban is használják tartósítóanyagként az emberi szervezetre gyakorlatilag veszélytelen mennyiségben. A gyártók Wakefield publikációja után a társadalmi aggodalmak hatására a tiomerzált kivonták a gyermekeknek szánt kötelező védőoltásokból. Egyes nem kötelező védőoltások azonban ma is tartalmaznak tiomerzált, ezt az ismertetőben a gyártó feltünteti.

A védőoltások, különösen a kombinált oltások egyes ellenzői arra hivatkoznak, hogy a kisgyermekek immunrendszere még nem elég érett ahhoz, hogy több, egymás után beadott oltással megbirkózzon. Tény, hogy jelenleg több kötelező és ajánlott oltás van, mint évtizedekkel ezelőtt, de az oltásokkal beadott oltóanyagok koncentrációja a régebbi oltásoknak csak töredéke a fejlesztéseknek és visszajelzéseknek köszönhetően. Ugyanakkor az is tény, hogy a gyermekkorban előforduló betegségek sokkal-sokkal nagyobb terhelést jelentenek az immunrendszernek mint az oltások.

A védőoltások és ellenzőik témáról részletesebben itt olvashat

 

2017 március 24. Kádárné Fülöp Judit

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás