Életmód

Anyának igaza volt: a jóllakottság kulcsa a lassú evés

A kutatók szerint az anyukánknak igaza volt, amikor azt mondta, hogy ne habzsoljuk be az ennivalót. A kísérletek ugyanis azt bizonyították, hogy a lassabban evő emberek jobban eltelnek, és azt gondolják, hogy többet ettek, mint a gyorsan evők.

Korábbi kutatások már kimutatták, hogy a lassabb evők alacsonyabb testtömeg-indexszel (BMI) rendelkeznek, mint a habzsolók, de a szakértők eddig nem értették pontosan, miért áll összefüggésben a lassú evés azzal, hogy valaki soványabb. Hogy megvizsgálják, milyen hatást gyakorol az evés gyorsasága a későbbi éhségérzetre, a Bristoli Egyetem kutatói paradicsomlevest adtak önkénteseknek a szájukba vezetett csövön keresztül. Így a kutatók nem tudták vizuálisan megítélni, mennyi levest fogyasztottak az alanyok.

A résztvevőknek kétféle sebességgel pumpáltak be 400 ml levest. Az első, gyors sebességnél 11,8 ml-t pumpáltak két másodpercig, amit egy négy másodperces szünet követett. A másik, lassabb sebességnél 5,4 ml levest kaptak egy másodpercig, ami egy tíz másodperces szünet követett. Ezután megkérdezték a 40 önkéntest, mennyire jóllakottnak érezték magukat az étkezés végén, és két órával később. A válaszokból az derült ki, hogy azok, akik lassabban ették a levest, nagyobb jóllakottságot éreztek közvetlenül a kísérlet után és két órával később is, mint a gyorsabban evők. Ráadásul a lassú evők túl is becsülték az elfogyasztott leves mennyiségét, és úgy hitték, hogy átlagosan 108 ml-rel több levest fogyasztottak, mint a másik csoport.

A szakértők a kutatás következő szakaszában azt szeretnék megvizsgálni, hogy a lassabb evés a nassolás visszaszorulásához vezet-e.


 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XTrefl