ÉletmódEgészség

Védjük meg apát! CsaládFő Mentő Program a férfiak egészségért

Kedves hölgyek, lányok, asszonyok! Fogják kézen a férfiakat és kérjenek nekik időpontot az urológiai szakrendelésen, de kísérjék is el őket! S ha már a szakrendelőben vannak, kérjenek egy időpontot önmaguknak is az évi kötelező szűrővizsgálatra! – szólítja meg a Magyar Rákellenes Liga a család hölgytagjait annak érdekében, hogy rávegyék a férfiakat a szűrővizsgálatra.

November a prosztatarák hónapja, a Magyar Rákellenes Liga szeretné felhívni minden érintett figyelmét a szűrővizsgálatok fontosságára, ugyanis az onkológiai megbetegedések esetén a korai felismerés életmentő! A rák esélyegyenlőségre törekszik így nem válogat sem nem, sem életkor között, bárkit - bármikor megtámadhat!

Tudta, hogy a prosztatarák elsősorban ugyan az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél, bármikor kialakulhat és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladtával egyre inkább növekszik?

Amit tehetünk ellene: törekedjünk az egészségtudatos életre és rendszeresen, de legalább évente egyszer menjünk el onkológiai szűrővizsgálatokra is.

A Légy ott évente – CsaládFő Mentő Program első állomásaként a főváros két nagy bevásárló központjában Budán és Pesten ( Budán a Mammutban és Pesten a Westendben) vasárnap (2014. november 30-án) Prosztata Információs Pontok várják az érdeklődőket.

A prosztatarák nemcsak a prosztatarákos betegek ügye, ennél jóval szélesebb kört, a családokat, a barátokat, a munkahelyeket is érinti.  A rák és így a prosztatarák is egy társadalmi, népegészségügyi probléma. A Magyar Rákellenes Liga küzd az európai szintű betegellátásért, azért, hogy a már igazoltan bevált terápiás megoldásokhoz a prosztatarák utolsó stádiumával küzdő magyar betegek is hozzáférhessenek.

Első lépés a korai felismerés, így arra kérünk minden kedvest, feleséget, édesapját szerető lányt, hogy hívja fel a családfő - a FÉRFI - figyelemét a prosztatarák kockázataira, a rákszűrés fontosságára. Fogja kézen és kísérje el!

A cél közös: jó irányba fordítani a statisztikákat, azaz a prosztatarákot is a gyógyítható betegségek közé sorolni a betegek többsége számára.

A prosztatarák korai, idejében történő felismerése a legfontosabb cél. Ennek érdekében ajánlatos, hogy a 40 év fölötti férfiak évente látogassák meg az urológiai szakrendelést, ahová külön háziorvosi beutaló sem szükséges.

Mit kell tudni a betegségről?

A férfiak húgy-ivarrendszeri problémái között vezető helyet foglalnak el a prosztata (dülmirigy) betegségei. A leggyakrabban előforduló betegségek: prosztatagyulladás, a prosztata jóindulatú megnagyobbodása és a rák (rosszindulatú daganat).

A prosztatarák elsősorban az idősebb férfiak betegsége, de 40 éves életkor után bárkinél, bármikor kialakulhat és kialakulásának veszélye az életkor előrehaladtával egyre inkább növekszik.

50 éves korban a férfiak 50 százalékánál, 80 éves korban már a 90 százalékánál fennáll valamely prosztataprobléma (például a jóindulatú megnagyobbodás).

A prosztatarák kialakulásakor a daganatot kóros növekedésű sejtek állománya alkotja, melyek szabálytalanul osztódnak. Ezen kóros sejtburjánzások a korai időszakban még a prosztatán belül maradnak, súlyosabb esetben azonban ráterjedhetnek a környező (prosztatán kívüli) szövetekre is (metasztatizálódott-áttétet képező prosztatarák), károsítva a szövetek és a nyirokszervek működését. Ha ez a daganat tovább terjedve eléri a nyirokcsomókat, akkor már bármely egyéb szervhez, szervrendszerhez (pl. a húgyhólyagba, végbélbe), vagy a csontokba is átterjedhet.

Magyarországon a prosztatarák a férfiak körében a harmadik leggyakoribb daganatos halálok.

Évente mintegy négyezer friss prosztatarákos esetet diagnosztizálnak, és 1400-1600-an veszítik életüket a betegség miatt, pedig az időben felfedezett prosztatarák gyógyítható. Az idejében történő felismerést szolgálják a szűrővizsgálatok, melyek fontosságát a statisztikák is alátámasztják: Míg Nyugat-Európában és az Egyesült Államokban a frissen diagnosztizált prosztata rákos esetek 80%-a műthető, azaz még nem terjedt a prosztata határain túl, addig Magyarországon az arány fordított: a betegek 70-80%-a már áttétekkel kerül orvoshoz. Ekkor a sebészi beavatkozás, amely a korai esetek 90%-ában tíz éven túli túlélést biztosít, már nem kerül szóba.

A kezdeti állapot többnyire tünetmentes, de a panaszok megjelenése esetén a tünetek ugyanazok mind a jóindulatú, mind a rosszindulatú megbetegedések esetében.

Tünetek:

  • gyakori vizelés, különösen éjjel
  • nehezen indulóvizelés
  • a vizelet-visszatartás nehézsége
  • gyenge, vagy vizelés közben időnként megszakadó vizeletsugár
  • fájdalmas, égető érzés vizelés közben
  • vér megjelenése a vizeletben vagy az ondóban

A már igen előrehaladott, áttétekkel járó esetekben deréktáji fájdalom, a csípőben vagy a comb felső részében jelentkező merevség és fájdalom mutatkozik.

A diagnózis felállításához számos vizsgálatot el kell végezni, amennyiben a fizikális vizsgálat a prosztatarák gyanúját állapította meg. Ezek között egy egyszerű laboratóriumi vizsgálat, a PSA-szint mérése is segít a szűrésben, mely az előbbi vizsgálattal együtt nagymértékben hozzájárul a betegség korai felismeréséhez és az időben elkezdett kezeléshez.

A prosztatarák gyanúja esetén a pontos és végleges diagnózishoz (kiterjedés, méret, szövettani típus) további vizsgálatokra van szükség, amely a diagnózis felállításán túl azt a célt is szolgája, hogy a beteg az állapotának megfelelő, legeredményesebb kezelést kaphassa. 

A kezelések tárháza megfigyelés- és várakozás módszerétől és műtéten keresztül a hormonkezelésig, a kemoterápiás és sugárkezelésig többféle, esetenként egymással párhuzamosan végzett beavatkozás is lehet. A betegség korai stádiumaiban hormonkészítmények segítenek, de előrehaladottabb stádiumokban, amikor a rák metasztatizál (áttetet ad más szervekbe) és a hormonkészítményekre már nem reagál, kemoterápiás gyógyszerek adása válik szükségessé a túlélés növelésére és az áttétel adta fájdalom csökkentésére.  Ez urológus, onkológus és onkoradiológus szakorvos együttes csapatmunkáját jelenti.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás