Életmód

Lányok, szakmák, lányos szakmák

Hegesztőnő a traktorgyárban?

A szakképzés helyzete az utóbbi időben egyre gyakrabban kerül elő a médiában. Legutóbb például arról szóltak a beszámolók, hogy Magyarországon is bevezetik a német típusú „duális” szakképzési rendszert. A változtatástól azt reméli a kormány és a kamara, hogy a munkaerő-piaci igényeknek jobban megfelelő szakembereket bocsátanak majd ki az intézmények. De miért van ezen a területen ma gond? Az iskolák szakmakínálata milyen viszonyban van a későbbi foglalkoztatók igényeivel? Járjuk körül egyelőre ennek egy sajátos szeletét, a szakmunkásnak készülő lányok lehetőségeit! 

Az, hogy Magyarországon egyszerre jellemző a szakmunkások hiánya és a munkanélküliség magas aránya a szakképzettséggel rendelkezők között is, jól mutatja, hogy gond van a képzések és a végzettekre váró munkahelyek illeszkedésével. Hiába képeznek például nagy számban fodrászokat, ha a bizonyítványt szerzett fiatalok nem találnak majd maguknak munkahelyet. Miközben vannak olyan területek, ahol jelentős hiánnyal küzdenek képzett munkaerő terén a foglalkoztatók. Ennek a kettősségnek több oka van, s a megoldás sem egyértelmű. Sokszor van ugyan képzett munkaerő, de lehetséges, hogy az ország másik végében, nem ott, ahol szükség lenne rá. Előfordul az is, hogy a szakember a felkínált munkát nem vállalja el, mert olyan alacsony lenne a bére, hogy esetleg más területen, nem a szakmájában dolgozva többet is tud keresni. Ám ezeken az indokokon túl számolnunk kell azzal is, hogy az oktatási rendszer és a munkaerőpiac nem megfelelő kapcsolódása okozza a gondot.

Hiányszakmák

Néhány évvel ezelőtt azzal a céllal alakították meg az ún. Regionális Fejlesztési és Képzési Bizottságokat, hogy ezt a problémát elkezdjék orvosolni. Ezeknek a bizottságoknak az a feladatuk, hogy meghatározzák az egyes képzésre beiskolázandó diákok létszámát a saját régiójukban működő szakképző iskolákban. Ez nem könnyű feladat, hiszen előre kell megmondaniuk, hogy pár év múlva, amikor a mostani diákok majd állást keresnek maguknak, milyen szakmákban kínálnak majd munkahelyeket a munkaadók. A keretszámok meghatározásához a legnagyobb segítséget egy országos felmérés jelenti, amelynek keretében megkérdezik a munkaadókat, hogy várhatóan milyen képzettségű és mennyiségű munkaerőre lesz majd szükségük. De ha belegondolunk, ez is elég esetleges, a vállalkozások jó része nemhogy évekre, de hónapokra sem lát előre.

A hét régióban a leggyakrabban megnevezett hiányszakmák a hegesztő, az ács-állványozó és a kőműves voltak. Ilyen végzettségű szakmunkást szinte minden részén keresnek az országnak. A hagyományosan lányok által tanult szakmák közül azonban mindössze az ápoló jelenik meg a hiányszakmák listáján, és az is a hét régió közül csak háromban. Ebből az eredményből az következik, hogy a preferált és nagy létszámmal indított képzések sokkal inkább a fiúknak jelentenek valódi választási lehetőséget. Közben pedig mit látunk a nemek arányára vonatkozóan?

Egy kelet-magyarországi TISZK - Térségi Integrált Szakképző Központ, bővebben itt olvashatnak erről - vezetője az elmúlt évben egy interjúban így fogalmazott: „Az alapprobléma az, hogy van a rendszerben 11ezer gyerek. Azoknak tizedik osztályban feltétlenül kimenetet kell adni, tehát olyan helyet, ahová tudnak menni továbbtanulni, szakképzésben. A tanulók 60%-a lány. Nincs részükre kimenet most sem abban az arányban, ahogyan az kellene vagy jó lenne. Ráadásul a gyerekek zöme nem alkalmas arra, hogy a hiányszakmának, vagy kiemelten támogatott szakmának nevezett területekre beiskolázzuk, és azokat elsajátítsák. Nem tehetek minden kettes tanulót esztergályosnak, mert nem tudja azt megtanulni. Külön problémás ez a lányoknál. Én többször elmondtam, hogy a mi esetünkben mit jelent az RFKB  döntés. Nézzék már meg, hogy a kiemelten támogatott szakmák között hány lányos szakma van. Egyetlen egy lányos szakma sincs. Nem tehetem bádogosnak a nőt, mert nem fog elmenni.”

Hegesztőnők?

Az látszik tehát, hogy alig van lehetőségük a lányoknak női foglalkozást választani, jóllehet a 2009/2010-es tanévben közel ötvenezer lány tanulója volt a szakiskoláknak Magyarországon.

Legalábbis a hagyományos fogalmaink szerint. Ez a jelenség nem egyedi, más országokban is tapasztalnak hasonlót. Eladó, irodai asszisztens, fodrász: ez a három a legnépszerűbb szakma az osztrák ipari tanuló lányok körében. Az osztrák kormány ennek ellensúlyozására arra próbálja ösztönözni a 10-16 éves lányokat, hogy válasszanak bátrabban a nem szokványos pályák közül, amikor pályaválasztásra kerül a sor. (Forrás: hvg.hu)

Ugyanezt a véleményt képviseli a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara alelnöke is. Bihall Tamás egy megszólalásában így fogalmazott:  „Még így is van gondban vagyunk, elsősorban a lányok szakmaválasztásával, ők ugyanis rendszerint fodrásznak, kozmetikusnak mennek, ezekben a szakmákban azonban sem most, sem a következő tíz-tizenöt évben nem lehet majd könnyen elhelyezkedni” (Forrás: origo.hu )

Az lenne tehát az üzenet a szakmát tanulni, majd abban dolgozni vágyó lányoknak, hogy menjenek hegesztőnek? Nem vitás, hogy be lehet állítani ezt a szakmát úgy, hogy akár vonzó legyen a lányoknak. Gondoljunk csak a Flashdance című amerikai zenés filmre, ami sok lány kedvence volt két évtizeddel ezelőtt.

De gondoljuk végig azt is, hogy mi történne az oktatási rendszerben, ha a lányok tömegesen áramlanának a hagyományos fiúszakmákba! Először is a fiúk kerülnének rosszabb helyzetbe, pedig a szakképzés terén nekik sem a legrózsásabbak a kilátásaik. Az iskolarendszer sincs felkészülve arra, hogy fogadja a lányokat a műhelyekben, át kellene alakítani a szociális helyiségeket, a kollégiumokat, ami sok pénzbe kerülne. És át kellene alakítani a szakoktatók, de még inkább a munkaadók gondolkodását, hogy a hegesztőnőknek állásuk is legyen, miután végeztek. Ehhez még a pénz sem elég.

Kedves Olvasók! Önök mit tanácsolnának lányaiknak, milyen szakmát válasszanak?

2010 december 13. Sinka Edit

 
Kölöknet hozzászólások  
(1 hozzászólás) 
2011 január 11.
Judit
Azt, amit a szülők többsége: menjen szakközépiskolába. És szülőként rajta lennék, hogy az általános iskolát is úgy végezze el, hogy képes legyen a középiskolát elvégezni. Érettségivel sokkal több nőknek is megfelelő szakma közül választhat, és még ha nem is dolgozik az adott szakmában, többféle betanított munkát el tud végezni, és az ott szerzett tudással a hétköznapi életben is, anyaként is jobban elboldogul.
Kölöknet hozzászólás
aláírás