Életmód

Mikor jó enni, aludni, tanulni? Megmondják a hormonok!

Az éjszaka és a nappal váltakozása a hormonrendszer működésére is hatással van, ami így nem csak az anyagcserét, hanem a hangulatot és a teljesítményt is befolyásolja – hívja fel a figyelmet dr. Lakatos Péter. Az I. Sz. Belgyógyászati Klinika egyetemi tanára szerint annak, hogy a napi rutint nagyrészt a hormonok diurnális (napszaki) ritmusa alakítja, evolúciós magyarázata van: mindig is nappal voltunk aktívabbak.

Mivel reggel hat és hét óra között megnövekszik az aktivitást segítő adrenalin és noradrenalin szintje, egyúttal a fény hatására csökken a jó alváshoz szükséges melatonin hormon termelődése, ekkorra célszerű időzíteni az ébredést.

Az első étkezést is rögtön reggel a legjobb beiktatni, hiszen a tápanyagok lebontását segítő fő stressz hormon, a kortizol szintje ilyenkor tetőzik. Jó tudni azonban, hogy önmagában ez nem elég, fizikai aktivitás is kell a bevitt energia elégetéséhez. A kortizol egyébként az idegrendszer éberségéért és az izomzat tettrekészségéért is felelős, ráadásul a vércukorszintet is megemeli, hogy több tápanyag jusson a sejteknek, izomzatnak. Számos hormon segít tehát reggel elindítani a napot – emeli ki a szakember.

Szintén a hormonális hatások következtében hajnali egy és három óra között jelentős vérnyomásesés lép fel, ezért ebben az időszakban legnagyobb a szívroham kockázata. A kora reggeli órákra azonban kiegyenlítődik a vérnyomáskilengés, így ez az időszak már a testedzésre is alkalmasabb, napközben pedig már bármikor sportolhatunk.

A tanuláshoz, az ismeretek elmélyítéséhez a késő délutáni időszak a legideálisabb, a kognitív funkciókat befolyásoló hormonok, így az adrenalin szintje is ilyenkor erre a legalkalmasabb. Dr. Lakatos Péter szerint azért előfordulhat kivétel is, aki például éveken át sokat utazik az iskolába és reggelente útközben tanul, valószínűleg később is könnyebben végez szellemi munkát korán reggel.

A cikk forrása

A növekedési hormon szintje éjszaka a legmagasabb, az alvás pedig ennek szerepét erősíti. Mivel ez nemcsak a testmagasság, hanem az izomtömeg növekedését is szabályozza, a felnőtteknek is törekedniük kell arra, hogy éjjelre időzítsék a pihenést. Ezt egyébként az éberségért felelős kortizol hormon alacsony szintje is segíti, ebből éjfélkor mérhető a legkevesebb.

Bár a hormonális bioritmus genetikailag kódolt, nagyobb időeltolódás vagy huzamosabb nappali-éjszakai váltott műszakú munka esetén módosulhat. Ez azonban – bár hosszú távú hatása egyelőre nem ismert – az egész szervezetre negatív hatással van, hiszen ellentétes a belső óránk természetes ritmusával. A szakember ezért azt javasolja, ha máskor nem, hosszabb szabadság ideje alatt érdemes nappal ébren lenni, éjszaka pedig pihenni. Ha pedig az időeltolódás miatt nem tudnak átállni a nappali ébrenlétre, ajánlott az éjszakai alvást segítő melatonin hormont tablettával pótolni, ennek hiánya ugyanis más hormonok működésében is zavart okozhat.

Az alváskutató szerint le kellene állni az óraállítással

Az egy óra nem jelent olyan időmennyiséget, hogy a szervezetünk ne tudná egy vagy két nap alatt áthidalni, de mivel itt alvásmegvonásról van szó, hiszen egy órával kevesebbet alszunk, okozhat kellemetlenséget azoknak, akik több műszakban dolgoznak, vagy korábban kell ébredniük, mert hajnalban indítják a munkájukat, jobban megszenvedik, mint ősszel, amikor egy órával többet maradhatunk az ágyban. Az írás teljes terjedelmében itt olvasható

2015 április 16. Kölöknet, Semmelweis Egyetem

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás