ÉletmódSzabadidő

10 tipp, hogyan használjuk és ne használjuk a mobiltelefont

A mobil használata nem független az egyéb kommunikációs szabályoktól, ám a felnőttek is hajlamosak ezeket az íratlan szabályokat áthágva használni. Ezzel sajnos gyakran éppen a negatív mintákat közvetítik a fiatalok számára. Ez azzal is magyarázható, hogy olyan gyorsan terjedt el ez az eszköz, ami ráadásul a szolgáltatói versenynek köszönhetően állandóan újabb szolgáltatásokkal bővül, hogy használatának szabályai nem is nagyon tudtak rögzülni.

Ahhoz, hogy ezt az eszközt okosan és másokat nem zavarva tudjuk használni, összefoglaltunk néhány tanácsot a mobilhasználattal kapcsolatban, elsősorban a gyerekek szemszögéből. A tanácsok előtt viszont felmerül egy kardinális kérdés: mikor kapjon mobiltelefont a gyermek?

Ennek igényét a praktikusság mellett gyakran azt is növeli, hogy a gyerek nem akar leszakadni a többitől, kilógni azzal, hogy mindenkinek van már mobilja, csak neki nincs. Az a legjobb, ha az osztályban tanulók szülei ebben meg tudnak egyezni, de ha nem, akkor próbáljunk ellenállni gyermekünknek addig a pontig, ameddig lehet, és a praktikusság szempontját követni.

Általában elég hamar eljön az a pont, amikor valóban hasznos, ha gyermek megkapja a mobilt, hiszen önállóan jár az iskolába, gyakran különórákra, így nem árt tudni, éppen hol jár. Fontos szempont ugyanakkor az is, hogy lévén nem olcsó eszköz, a gyermek valóban tudjon rá vigyázni. Amennyiben fennáll az esélye, hogy nagyon hamar lába kél az eszköznek, érdemes kicsit várni még vele. Praktikus nem a legdrágább eszközzel kezdeni és közösen kialakítani a helyét, mind otthon, mind az iskolatáskában vagy a gyerek ruházatában.

  1. A mobiltelefon, eltérően a vezetékes telefontól, bárhol használható. Ugyanakkor ezzel a lehetőséggel nem élhetünk vissza. Például lehetőleg olyan csengőhangot válasszunk, ami nem idegesít másokat utazás közben. Ha lehet, állítsuk rezgőhangra a telefont, ezzel biztosan nem lépünk be mások intim szférájába. Ne beszéljünk hangosan a telefonba! Ha olyan helyen vagyunk, ahol rossz a vétel, inkább ajánljuk fel az illetőnek, hogy majd visszahívjuk, ha alkalmasabb helyen leszünk.
     
  2. Sajnos, nemcsak a készülék funkcionál státuszszimbólumként, de gyakran (elsősorban felnőttek körében) az is, hogy kivel, miről beszélünk rajta. Gyakran hallhatunk így kéretlenül is olyan információkat, amik nem tartoznak ránk, és a kutyát sem érdeklik. Mégis így vonódunk be olyan társalgásokba, ahol éppen szakítanak egymással, vagy a válóper részleteit beszélik meg, vagy éppen azt hallgathatjuk, hogy valaki milyen fontos emberrel (név szerint) hol, mit csinál, vagy éppen milyen üzleti tárgyalásokat folytat. Ezzel gyakran személyiségi jogokat is sértünk, hiszen másokról beazonosíthatóan információkat ordítunk a külvilág fele. Ha éppen az illetőnek valamelyik ismerőse hallja ezt az indiszkréciót, akkor az bizony még vissza is üthet. A gyerekkel is tudatosítsuk, hogy legyen diszkrét, mert bizonyos információkkal (lakcím, vagyoni helyzet, vagy éppen, hogy mikor nyaralunk és lesz üres a lakás) a kevésbé jó szándékú felnőttek visszaélhetnek.
     
  3. Ne hangosítsuk ki a készüléket - nyilvános helyen és nem nyilvános helyen sem - mások társaságában, csak ha mindenki ezt igényli, mert mondjuk, virtuális értekezletet tartunk.
     
  4. A gyerekek esetében érdemes felhívni a figyelmüket arra, hogy ne válaszoljanak ismeretlen számról érkező hívásokra. A pánikkeltést elkerülendő ne küldjünk tovább olyan információkat tartalmazó sms-eket, amiknek a hitelességét nem ellenőriztük.
     
  5. A telefonálás pénzbe kerül, ezt nem árt tudatosítani. Praktikus, ha a gyermeknek limitált mobilkártyája van, így nem tudja nyakra-főre használni. Ne beszéljünk hosszabban a kelleténél! Tudatosítani kell, hogy a mobiltelefonra érkező reklámoknak is ellent kell tudni állni, mint ahogy ne dőljön be a betelefonálós műsoroknak sem. Hiába van kéznél a telefon, sokba kerül, tanulja meg kímélni a szülei pénztárcáját. Ha külföldön vagyunk, jeleznünk kell annak, aki felhívott, hogy esetleg sokba kerül a hívása. Érdemes az elején a mobilszámlát végigbeszélni a gyerekkel, hogy lássa, mi mennyibe kerül.
     
  6. A törvény bünteti, ha valakiről a hozzájárulása nélkül készítenek fényképet vagy hangfelvételt és töltenek fel képeket, hanganyagokat az internetre. A személyiségi jogok nem figyelembe vétele így etikátlan magatartást szül. Az iskolákban történt néhány elborzasztó eset kapcsán pedig felmerül, hogy a mobiltelefonnal így visszaélő tanulótól ilyen esetben ne csak elkobozzák a telefont, de induljon szabálysértési eljárás is ellene. Ugyanakkor a fiatalok esetében fel kell hívni a figyelmet arra, hogy ne álljanak modellt boldog-boldogtalannak és ne hagyják a képeket a neten bolyongani. Vannak, akik sajnos visszaélnek ezzel.
     
  7. Ha színházba, moziba, hangversenyre megyünk, vagy konferencián vagyunk, akkor a mobiltelefont kikapcsoljuk. Tulajdonképpen ugyanígy állunk hozzá az iskolához is, vagyis a készüléket az épületbe lépve ki kell kapcsolni, és csak tanítás után lehet újra bekapcsolni. Ezt legtöbbször a házirend is tartalmazza, így ha valaki vét a házirend ellen, elveszik/elvehetik a mobilját. Sajnos előfordul, hogy a tanárnak is be van kapcsolva óra alatt a telefonja, amit, ha megszólal, bizony még használ is. Mondjuk éppen az Ausztráliában élő lányával folytat ilyenkor többperces beszélgetést (megtörtént eset!). Talán érdemes lenne a rég nem használt órára hívó csengőszót a színházakhoz hasonlóan mobilcsengő hangra váltani, így két legyet ütnénk egy csapásra. Egyrészt jeleznénk, hogy kezdődik az óra, másrészt tanuló és pedagógus egyaránt kapcsolna, hogy ki kell kapcsolni a telefont.
     
  8. Ne hívjunk valakit akkor, ha tudjuk, hogy nem tudja felvenni. Ez a szülőkre is vonatkozik: lehetőleg tanítási időben ne keressék a gyereküket. Ha mégis nagyon sürgős a dolog, akkor ilyen esetben küldjünk SMS-t. Ugyanez áll akkor is, ha már késő este van. Lehet, hogy mi éjjeli baglyok vagyunk, de mások lehet, hogy nem. Ilyenkor érdemes egy SMS-t küldeni arról, hogy hívhatjuk-e az illetőt.
     
  9. Ha valaki viszont keresett minket, vagy üzenetet hagyott, illik visszahívni. Különösen gyerekek esetében tudatosítsuk azt is, hogy nem csak azért van a telefon, hogy ő fel tudja hívni a barátait, szüleit, de azért is, hogy aki őt akarja elérni (pl. a szülő), az elérhesse. Ha felhívja apukát, hogy jöjjön érte, de nem mondja meg a címet, utána viszont gondosan kikapcsoljuk a telefont, ne csodálkozzunk, ha apuka kissé belilul.
     
  10. Vigyázzunk a telefonra, ne tegyük olyan zsebbe, ahonnan hamar kieshet - az ingek felső zsebe veszélyes, főleg ha lehajolunk. Különösen a WC-k és medencék környékén nem árt óvatosnak lenni, állítólag minden negyedik mobiltelefon a vízben végzi. Ha gyakran elveszti a gyerek a telefont, akkor ne vegyünk neki rögtön egy másikat, csak később, és lehetőleg nagyon olcsót.

Önöknek milyen tapasztalataik vannak a mobiltelefon helytelen használatáról?

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás