ÉletmódSzabadidő

„Plázába járni olyan ciki!”

A plázák erősen vonzzák a kamaszokat, és igyekeznek is kihasználni ezt a vonzerőt. Tudatosan ajánlanak nekik szóló programokat és szolgáltatásokat, a tizenévesek jó része pedig a kultúrházak, ifjúsági parkok helyett ezeket választja szabadideje eltöltéséhez.

Mi a jó ebben?

A leggyakoribb válasz így hangzik: „Azért járunk a plázába, mert nem tudunk máshova menni.” Szerintem ez a válasz nem kielégítő. Sokkal inkább arról van szó, hogy a mai fiatalok jelentős része igényli azokat a társas közegeket, amelyek mindentől - családtól, iskolától stb. - függetlenek, és ennek a szükségletnek megfelel a pláza. Itt ugyanis lehetőségük nyílik arra, hogy tanítás után beüljenek egy gyorsétterembe, vagy a folyosón található padokon ülve ne csináljanak semmit.

Pedig igenis csinálnak valamit, amiből a külső szemlélő csak annyit lát, hogy a 13-17 éves lányok és fiúk csoportokba verődve vihognak, hallgatják a mobiljukról a zenéiket, és legalább három évvel idősebbeknek tervezett ruhákat és - a lányok persze - sminket viselnek. Lehet, hogy a koruknál egy kicsit felnőttebbnek szeretnének látszani? De bármi is az ok, ez mégis jobb program, mint hazamenni a szülőkhöz, akik már megint csak annyit kérdeznek, hogy mi volt a suliban (’semmi…’).

Jó vagy rossz időtöltés a „plázázás”?

Ezt mindenki döntse el maga, de én azért felsorolom a mellette és ellene szóló érveimet.

Pozitívuma ezeknek a helyeknek, hogy a gyerekek találkozhatnak a környező iskolákból odajáró diáktársaikkal, beszélgethetnek velük, akár új embereket is megismerhetnek. Szeretnek társasági életet élni, és ehhez ez a legkényelmesebb megoldás.

A negatív oldal, hogy azok, akik plázába járnak, nem művelődnek, nem olvasnak, nem akarják megismerni a világot. Jóformán semmit sem tudnak az országról, amelyben élnek. A plázákban is vannak persze könyvesboltok, de a tinik „tömegei” nem itt találhatók. Úgy tapasztalom, hogy a plázázás sokuk számára csupán egy üres létforma. A kapcsolatok felszínesek, az így létrejövő ismeretségekből nem lesz igazi barátság.

Mi már kinőttünk belőle

Az én korosztályom - a 18. évünkhöz közelítünk -, kezdi kinőni és unni a plázákat. De a nálam három évvel fiatalabb húgomat és az ő társaságát nem tudom kimozdítani onnan. Lehetetlen rávenni őket arra, hogy velem tartsanak például egy érdekes kiállításra, vagy szépen felöltözve elmenjünk egy színházba. De ennél is jobban bosszant, amikor hallom, hogy miről is beszélgetnek. A leggyakoribb témájuk kibeszélni azokat az osztály- és iskolatársaikat, akik nem járnak el velük a bevásárlóközpontokba. Miközben egyébként ők is azt hangoztatják, hogy „plázába járni olyan ciki”, ennek ellenére többnyire ott töltik el a szabadidejüket.

Miután sokszor mondtam a húgomnak, néha csúnya szavakkal is, hogy a pláza elbutítja, megkérdeztem tőle, hogy miért is jár oda nap mint nap. Nem akartam csak a külsőségek alapján elítélni.

Így válaszolt:

„Kényelmes itt találkozni, mert mindegyikünkhöz közel van. Aztán beülünk valahova, ott van minden egy helyen. Sokszor megnézzük a kirakatban a ruhákat, mert jó róluk beszélgetni. Eltöltjük ott az időt, elmegyünk moziba, vagy csak bemegyünk egy drogériába, és nézelődünk. Sokat hülyülünk és nevetünk.”

Egyetértek, néha valóban jó így eltölteni pár órát, de nem minden nap. Ez kicsit sok! Nem értem, hogy hogyan lehet egyfolytában a ruhákról - és persze az általuk utált osztálytársakról - csevegni. Szörnyű, hogy semmi más nem érdekli őket!

Én magam nem vonzódom különösebben a plázákhoz. Néha megfordulok egy-kettőben, de ahogy tudok, kimenekülök onnan. Szívesebben töltöm el a szabadidőmet a barátaimmal egy parkban, vagy megyek színházba, és jobban örülök, ha egy pohár bor társaságában nézhetem a naplementét.

 
Kölöknet hozzászólások  
(2 hozzászólás) 
2012 november 28.
hunti
ezt nem értem..
2012 november 28.
t3e
http://kepfeltoltes.hu/121128/30512783_www.kepfeltoltes.hu_.jpg
Kölöknet hozzászólás
aláírás