10 tanulási technika, amivel megkönnyíthető a gyerek dolgozatra, vizsgára készülése

Hogy milyen elképesztő hatással bír a tanulás a központi idegrendszerre jól mutatja egy korábbi vizsgálat. Eleanor Maguire brit agykutató még egy 2000-ben végzett tanulmányban különböző korú taxisofőrjelöltek agyának változásait vizsgálta. Azért éppen őket választotta ki, mert a londoni taxisofőr jelölteknek egy meglehetősen nehéz tesztet kellett megírniuk, amire sokszor évekig készültek, ugyanis egyszerre 25 ezer útvonalat kellett a fejükben tartaniuk (még a GPS elterjedése előtti időkben). A jelentkezők rendszeres agyszkennelését követően a tesztek után kiderült, hogy a sikeres vizsgát tevőknek a hippokampusz mérete jelentősen megnőtt. Ezzel szemben a sikertelenül vizsgázók hippokampusz mérete nem változott. Ez a kísérlet azt bizonyítja, hogy a hatékony tanulás életkortól függetlenül szignifikáns hatással lehet az agyra.

A rövid érdekesség után, és miután megjött a kedvünk a tanuláshoz, vegyük máris sorra, hogy melyek a legkedveltebb memorizálási, tanulási technikák, amelyek mindenkori célja, hogy hatékonyabbá tegyék a tanulás folyamatát és segítsenek minél több információt kinyerni, és azt minél rövidebb idő alatt feldolgozni. Ugyanakkor ne  feledjük, hogy a tanulás egyénfüggő. Mindenkit más motivál és mindenkinek más módszer válik be.

1. Tartalom megértése

A megértés önmagában már tanulás, ilyenkor előzetes sémáinkhoz illesztjük az új tudást, amellyel egyben meg is változtat(hat)juk korábbi sémáinkat. A szöveg elolvasása legyen értelmező olvasás, ha kell haladjunk lassabban, mondatról-mondatra, míg fel nem vesszük a szálakat.

2. Rendszeres ismétlések

Ismétlés a tudás anyja – tartja a latin mondás. "A tesztelés pedig a tudás apja" – teszik hozzá habozás nélkül modern tanuláskutatók. Ha tanulás közben rendszeresen kérdéseket, feladatokat kapunk, amiben a tananyagot alkalmazni kell (ezt nevezik a kutatók tesztelésnek), akkor sokkal könnyebben sajátítjuk el az adott tananyagot, és sokkal jobban meg is marad az emlékezetünkben.
A tanulás legklasszikusabb és ismert módja mégis a repetitív tanulás, azaz a sorozatos ismétlések segítenek a bevésődésben. Többszöri ismétlés után a tudás manifesztálódik, és átvándorol a hosszú távú memóriába.

3. Vizualizáció

Próbáljuk meg vizualizálni a tananyagot. Minden egyes ponthoz rendeljünk egy képet a lelki szemeink előtt. A szervezeti ábrák, a gondolattérképek, de még az ákom-bákom rajzok is nagyon hasznos formái a vizualizációnak - ezek lehetővé teszik, hogy a tartalmat képi formában tömörítsük.

Külön szót érdemel a gondolattérkép, amelyet bonyolult tartalmak esetén  lehet hatékonyan bevetni. A téma vagy kulcsszó középre kerül, amelyből aztán az egyes alpontok ágaznak ki. Ezeknek mindegyike saját elágazással rendelkezik. Ez lehetővé teszi, hogy gondolatainkat a lehető leghatékonyabban rendszerezzük.

4. Kártyák írása

Kisseb névjegyméretű kártyák írása egyike a gyakorta alkalmazott és jól bevált tanulási technikáknak. Ezek különösen alkalmasak például a fogalmak megtanulására úgy, hogy az előlapra írjuk az adott fogalmat, a hátoldalra pedig a megfelelő definíciót. Ezután a még el nem sajátított kártyákat egy kartotékdobozban előre rendezhetjük, míg a már megtanult kártyákat hátrébb soroljuk.

5. Listák készítése

A listák létrehozása segíthet abban, hogy struktúrát vigyünk a tananyagba. Kiválóan alkalmas arra, hogy a sok információt elsőre letisztázzuk, rendszerezzük, ugyanígy az összetettebb témák leegyszerűsítésére is alkalmas.

6. Locus módszer

A hosszú sorozatok megjegyzésének a technikája lehet, amit használhatunk például számok, kártyalapok, szavak memorizálása esetén. A módszer lényege, hogy egy előre meghatározott sorrendben végigjárunk képzeletben egy útvonalat (locus=helyszín, innen ered az elnevezés) és itt "helyezzük el" gondolatban a megjegyezni kívánt tárgyakat a megfelelő sorrendben. Majd amikor elő szeretnénk hívni őket a memóriánkból azokat, akkor újra ugyanabban a sorrendben "végigsétálunk" a helyszínen, és megnézzük mit is raktunk oda. A helyszínt érdemes átlagos szobaméretben elképzelni, maga a szoba lehet valóságos vagy egy képzeletbeli szoba is akár. 

7. Memória palota

Ez a technika hasonló a locus (másnéven loci vagy loki) módszerhez, de itt egy olyan épületről van szó, amelyet a tananyagból építünk fel a fejünkben. Az alapot az alapvető tartalom alkotja. A pillérek viszont a legfontosabb sarokköveket alkotják. A tényleges anyagon túlmutató részletek a padláson helyezkednek el. A vizsgán aztán mentálisan végigsétálunk a memóriapalotán, és könnyebben felidézhetjük a tartalmat.

8. ABC tanulási technika

Ezesetben az ábécé betűi adják magát a memóriakapaszkodót. Minden egyes betűhöz az adott betű kezdőbetűjének megfelelő konkrét képet rendelünk. Például A=ablak, B=balta, stb. Ha például "fa" szót akarjuk megjegyezni, akkor az "F" betűre gondolunk, amihez előzőleg már a fésű szót kötöttük, majd elképzeljük a fésűt a megjegyzendő szóval. Minél furcsább, szokatlanabb képet társítunk az abc betűinek képeihez, annál inkább beleég a memóriánkba az adott kép. Példa: elképzeljük, ahogy egy kopasz téli fán lóg egy piros fésű...
A "f", azaz fésű felidézésekor máris beugrik a képtelenség: a "fa" szó.

9. Páros tanulás

A páros tanulás a zsidó iskolák tanulási módszereinek egyike, és az eredete a Talmud korára nyúlik vissza, ami azon alapszik, hogy a páros két tagja közösen dolgozza fel az adott szöveget, újra meg újra megbeszélik, rávilágítanak azokra a részletekre, melyek további kérdésekhez vezetnek és igyekeznek nagyobb kontextusban is alkalmazni a következtetéseiket. Ha már ketten tanulnak együtt, akkor a vitatkozás, illetve a megvitatás módszerével élesítik egymás elméjét és segítik egymást a szöveg jobb, pontosabb, mélyebb megértésében.  

10. SQR3 technika

Az SQ3R az egyéni tanulás egyik hatékony és népszerű módszere, mely az írott tananyagok elsajátítását aktív módon, meghatározott lépéseken át éri el. A módszer neve a lépések angol nevének kezdőbetűiből álló mozaikszó, ami a Survey, Question, Read, Recall, Review rövidítése. 

1. Survey – Felmérés: Információkat gyűjtünk a tananyag legfontosabb mondanivalójáról.
2. Question – Kérdezés: Fogalmazzunk írásban kérdéseket a fejezet címéből, hogy ráhangolódjunk a tanulásra.
3. Read – Olvasás: Keressünk választ kérdéseinkre, és ha szükséges fogalmazzunk újabbakat.
4. Recite – Felmondás: Fejezetenként álljunk meg, és emlékezetből próbáljunk meg válaszolni a kérdésekre. Ha szükséges, olvassuk el újból a fejezetet, mindaddig amíg sikerül felmondani a kérdések alapján. Így koncentrálunk arra, hogy megtanuljuk amit olvastunk.
5. Review – Összegzés: A 2-5.lépesek után próbáljunk emlékezetből válaszolni az összes kérdésre, ha nem sikerült, akkor pótoljuk a hiányosságokat.

Hatékony tanulást!
Fotó: Getty Images