Iskola

Az infokommunikációs kor generációi 2.

Útmutató a Csöndes vagy Érett, a Baby-boom, az X, Y, Z és az alfa generációkhoz

A digitális-információs technika áttörése a 20. század 80-as éveiben indult, de eltérően érte el az emberiség különböző populációit. Magyarországon a kilencvenes évek végére lett általános a digitális-információs kultúra, de még a 21. század elején is nagyon nagy területi különbségek vannak az országon belül is.

A kultúra változásával átalakulnak az emberi képességek. Ez a jelenség nemcsak a digitális korra igaz, hanem egyetemes érvényű. Az emberi kultúra minden jelentős változása az idegrendszer és ezáltal a képességek drasztikus átalakulásával jár, ahogyan az például az írásbeliség esetében pontosan dokumentált. A változás mindig lehetőség és veszély is.

Az információs technológia elterjedésével egyre többen kifejezik aggodalmukat a következő generációkkal kapcsolatban. A képességek változása azonban nemcsak a gyerekeket érinti. Mindenki, aki a digitális korban él, a kultúrának megfelelően átalakul. Még a digitális világot elutasító, leginkább literálisnak megmaradni akaró egyén sem tudja magát kivonni a hatások alól. A televízió, a számológépek, a mobil telefon életkortól függetlenül mindenkit érint. Nem kell és a legtöbb ember már nem is tud fejben számolni, telefonszámokat megjegyezni. A nyomtató, a másológépek, a mobil telefonban is megtalálható fényképezőgépek sok írástól, jegyzeteléstől, másolástól megmentenek, de ezzel az íráskészség jelentősen gyengül.

Amely képességet nem használ az ember, az gyengül, és gyakran el is vész, amelyre viszont rendszeresen szüksége van, és emiatt állandóan gyakorolja, az a képessége fejlődik.

Ezáltal a kultúraváltás a gondolkodásmód váltás mellett a képességszerkezet átalakulásával is jár. Az egymást követő generációk emiatt is egymástól jelentősen különbözően viselkednek.

A generációk

A generáció, nemzedék kifejezés az egyazon időben, egy korban élő, nagyjából azonos életkorú emberek összességét jelenti, az ugyanakkor születettek korcsoportja. Emellett azonban jelenti azt is, hogy emberöltő; vagyis egy-egy emberi korcsoport felnövekedéséhez, kifejlődéséhez szükséges idő, ami 25–30 év.

Howe és Strauss (2000) szerint három jellemzővel lehet azonosítani a generációkat:

  1. az érzékelt odatartozás, tagság,
  2. közös hiedelmek és magatartás formák, mint például a családhoz, karrierhez, valláshoz vagy politikához való hozzáállás,
  3. a történelemben való közös elhelyezkedés, meghatározó történelmi események, csomópontok, amelyek a generáció serdülő és fiatal éveiben következtek be, és jelentős hatást gyakoroltak a tagok további életére.

Ezek, bár nem függetlenek a születési évtől, mégis jobban azonosítják a generációhoz tartozást, mint maga a születési év.

A 20-21. század lényegesen különbözik a korábbiaktól a generációk tekintetében. Egyrészt a gyors változás miatt sokkal jobban különböznek egymástól a generációk, mint a korábbi korszakokban, másrészt az emberi átlag életkor egyre jobban kitolódik, és már 80 év körül jár, így sok generáció, sőt emberöltő élhet együtt. Olyan érdekes helyzet alakult ki, amikor a hosszabb életkor és az exponenciálisan gyorsuló változás következtében jelenleg legalább hat generáció él együtt. Ezt elsősorban az üzleti szféra kutatja, mert a jelentősen eltérő generációk eltérő igényeinek ismerete nagy haszonnal járhat, illetve súlyos károkat okozhat, ha figyelmen kívül hagyják. A gazdasági ismeretek között nagy hangsúllyal szerepel az eltérő generációk jellemzőiről való tudás.

Ezzel szemben az oktatásban egyelőre alig észlelhető ez a szemlélet, miközben az iskolában is jelen van mind a hat generáció. Jellemzően még eltérő szerepben, mert az idősebbek inkább a tanítói, tanári pozícióban, a fiatalabbak pedig a tanulók. Ugyanakkor az élethosszig való tanulás elhozta azt a helyzetet is, hogy aki lépést akar tartani a változásokkal, az egész életében tanul, így könnyen megesik, hogy egy fiatalabb generáció tagja tanít egy idősebbet.

Az egymást követő generációk

Sokféle elnevezésük van, de a születési időszak szerinti felosztásban nagyjából megegyeznek a szakemberek:

  • a Csöndes vagy Érett generáció, avagy az Építők (1925-1946)
  • a Baby-boom generáció, a Hippik, az Idealisták (1943-1964)
  • az X generáció, a Post baby-boomerek, TV-s generáció, a Kulcsos gyerekek (1961-1981)
  • az Y generáció, az Évezred generációja vagy Milleniumisták (1978-2000)
  • a Z generáció, Évezred-utániak, Post-Milleniumisták (1995-2010)
  • az Alfa generáció, az Érintő képernyősök (2010-)

Az évszámok természetesen csak megközelítőek, és inkább a Howe és Strauss (2000) által leírt jellemzők a meghatározók egy adott generációhoz való tartozás tekintetében. Nagyon lényeges egyéb szempont a születési hely, vagyis az is számít, hogy mennyire előrehaladott a digitális, infokommunikációs fejlődés a gyerek születési idejében a születésének és életének, különösen a serdülő és fiatal felnőtt korának helyén. Ezek többé-kevésbé meghatározzák, de nem döntik el, hogy az egyén mely generációval azonosítja magát.

 

A cikk teljes terjedelmében a www.osztalyfonok.hu -n olvasható

 

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó