"A középiskolai felvételi közel nem a vizsga napjáról szól, hanem a hozzá kapcsolódó féléves procedúráról" - Interjú Németh Szilviával

Míg egyre több szülő már hetedik osztálytól a felvételi típusfeladatait gyakoroltatja az amúgy is túlterhelt gyerekkel, addig akik megengedhetik maguknak, drága magánórákat fizetnek a felkészítésért, akik pedig nem, azoknak marad az internet. A verseny célja egyértelmű: a gyerekek minél eredményesebbek legyenek a másfél vagy félév év múlva esedékes felvételin, mert úgy érzik, ezen - a hónapokig tartó - hajszán múlik a gyerek további pályafutása.

Németh Szilvia oktatási szakértővel, a Kreatív Partnerség Magyarország vezetőjével beszélgettünk a közelgő írásbeli felvételi sajátosságairól, a 2024-es felvételi vizsga lehetséges tartalmi változásairól, és arról, hogy miért elengedhetetlen különórákkal készülni a felvételire, miért nem elegendő kizárólag a tankönyvi tudás ismerete. Interjú.

Németh Szilvia oktatási szakértő, fotó: Kölöknet / Fodor Cini

- Legutóbbi alkalommal egy nyolcadikos diák anyukája fakadt ki nekünk nyílt levélben a közelgő felvételi kapcsán, és te is említetted, hogy sok édesanya hív fel kétségbeesetten iskolaválasztással, felvételivel kapcsolatban. Kezdjük azzal, hogy miként jutottunk el odáig, hogy ma a központi felvételi az egész családot megterhelő procedúra lett?

- Magyarország a legszelektívebb oktatási rendszerek egyike. Azért mondjuk ezt, mert már negyedik osztály után a szülő és a gyerek eldöntheti, hogy szeretne-e nyolcosztályos gimnáziumban továbbtanulni. A következő ilyen kilépési pont a hatodik osztály, amikor lehetőség van hatosztályos gimnáziumba átlépni. A nyolcadik osztály pedig a végpont, amikor azoknak kötelező dönteniük, akik ebből a tanulási pályából még nem léptek ki. Jelenleg a legtöbb iskola (nem mindegyik) központi írásbeli felvételit kér a továbbtanuláshoz. A felvételi nem a vizsganapról, hanem az azt megelőző és azt követő, összességében szinte féléves periódusról szól.

- Tekintsük át, hogyan zajlik ma a középfokú felvételi?

- Az Oktatási Hivatal honlapján minden évben nyilvánosságra kerül az aktuális tájékoztató arról, hogy pontosan mikor kell benyújtani a jelentkezést az írásbeli felvételire (idén november 30-ig), majd februárban - a januárban tett írásbeli felvételi eredmény ismeretében - milyen határidővel kell megjelölni azokat a középfokú intézményeket, amelyekbe felvételt kér a nyolcadik osztályos tanuló. Azok a középiskolák, ahol a tanuló elérte a kívánt ponthatárt, a tanulót behívják az adott intézmények szóbelizni. Azokon a településeken, ahol a diák relatív sok iskolát is meg tud jelölni, ott előfodulhat, hogy akár nyolc helyre is el kell mennie szóbeli felvételizni a tanulónak, ami nagyon megterhelő a számára. Ráadásul mindegyik iskolának más a szóbeli tételsora, amiket az iskolák nyilvánossá is tesznek, és azt is meghatározzák, hogy mely tantárgyakból kérnek szóbeli felvételit az írásbeli felvételi mellé. Az egész felvételi folyamat április végéig tart, ez idő alatt csak egyszer van lehetőség arra, hogy - a felsőfokú jelentkezéshez hasonlóan - a gyerek az intézményi rangsoron változtasson. Az eredmények ismeretében kiderül (május 6-ig kapnak hivatalos értesítést a felvételről), hogy a tanuló a szerzett pontjainak függvényében hova nyert felvételt. Az iskolák sorrendje azért annyira stratégiai kérdés, mert ahol a tanuló pontjai legelőször elérik a ponthatárt, abba az intézménybe kerül be. Tehát az egyik jó felvételi stratégia lehet, hogy legelső helyen olyan iskolát jelöljünk meg, ahova a gyerek nagyon szeretne bejutni, mert az csak utólag fog kiderülni, hogy az egyéni felvételi pontszámok a mezőnyben hova lesznek elegek. 

- Oktatási szakértőként neked mi a véleményed az aktuális központi felvételi rendszerről?

- Irreálisan nagy a teher most a gyerekeken. Nagyon kevés az a felvételiző fiatal, aki nem jár előkészítőbe, ami vagy a szombatjaikat teszi tönkre, vagy heti két-három alkalommal hétköznap járnak magyar és matematika előkészítőkre, amit vagy az iskolák tartanak, vagy magánúton elérhetőek. Tehát a nyolcadik osztály már egészen biztosan a felvételi jegyében telik. Relatív kevés azoknak az intézményeknek a száma, amelyek nem követelik meg az írásbeli felvételi vizsgát. Ezeket az iskolákat általában gyengébb iskoláknak tartják a szülők, ami az egész felvételi folyamatot egy olyan spirálba tereli, hogy még több gyerek igyekszik a nehéz felvételi követelményeknek kitenni magát. Főleg annak írásbeli része az, ami nem csak mentálisan, hanem fizikailag is megterhelő. A központi írásbeli felvételi előre kijelölt napon zajlik, és minden diák ugyanazt a matematika és magyar feladatsort írja meg. Onnantól a gyerekek és szülők az elérhető pontszámok miatt kezdnek stresszelni, mert úgy érzik, a későbbi életpálya akár egy-egy pontszámon is múlhat.

- Miért volt szükség a középfokú felvételi vizsga bevezetésére egyáltalán?

- Az eredeti cél az lehetett, hogy kétféle szempontból mérje meg a gyerekeket, egyrészt az írásbelin a kulcstantárgyakból vizsgáznak a felvételizők, másrészt a szóbelin a gyerekek lehetőséget kapnak arra, hogy az addig elért pontjaikon még javíthassanak. Amit szakemberként én sajnálatosnak látok, hogy a gyerekek eközben kötelező kompteneciaméréseken is részt vesznek, és nem azokat a pontokat, eredményeket veszik alapul az intézmények, holott megtehetnék. Tehát rengeteg adat állna rendelkezésre, ahogy a bizonyítvány adatait is bőven alapul lehetne venni. A gyerekek így mentesülhetnének a felesleges teher alól.

- Azok a típusfeladatok, amik a felvételiken szerepelnek, nem igazán vannak köszönőviszonyban azokkal a feladatokkal, amikkel a gyerekek a tanórákon találkoznak, tehát a gyerekeknek a tananyagon túl még a felvételire is extrán kell készülniük...

- Az írásbeli feladatok úgynevezett kompetencia alapú feladatok, ugyanúgy, mint a komptenciamérés feladatai, amit nagyon helyesnek tartok. Tehát a felvételiztető nem pusztán tudást kéri számon, hanem annak a használhatóságát, ezzel együtt a szövegértést is, vagyis a gyerek mennyire tudja jól alkalmazni a megtanult tudást a gyakorlatban - ez vélhetőleg 2024-től változni fog. 

- Mennyiben fog változni a felvételi?

- Az előzetes tervek szerint jövő évtől már inkább ismeretanyagot fognak számon kérni. Ezt támasztja alá az a tendencia is, hogy a tankönyvek is ebbe a tartalmi irányba mozdultak el, ahogy az írásbeli számonkérések is.

- Tehát a felvételi metódusa akár már 2024-től változhat?

- Vélhetőleg igen. Én azt feltételezem, hogy mostantól a középfokú felvételi már sokkal inkább egyfajta tudásfelmérés lesz. Aminek az iskolák felé az üzenete sajnos az, hogy "központilag majd mi megnézzük, hogy mit tudnak ezek a gyerekek, mert ti biztosan nem jól osztályoztatok". 

- Miért hasznosabbak a kompetencia alapú feladatok?

- Az az oktatási rendszer képez jól, és készít fel jól a munkaerőpiacra, ahol az alkalmazni képes tudáson van a hangsúly. A gyerekeket használható tudással és a használni tudás képességével kellene felruházni az iskolában. Ha a tananyag eleve valós helyzetek, valós felhasználási módok köré épül, akkor a gyerek eleve könnyebben tudnak kapcsolódni a tanulandó anyaghoz, nem beszélve arról, hogy egy ilyen típusú, kompetenciaalapú oktatás a tanulók úgynevezett 21. századi kompetenciáit is nagymértékben fejleszti.

Fotó: Getty Images