Iskola

A LEGJOBB ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON – ÉS AMI A LISTÁK MÖGÖTT VAN

HVG különszámában listázzák évről évre a legjobb magyar középiskolákat, az élboly évek óta változatlan. Balatoni József, alias Jocó bá’ most megpróbálja árnyalni a képet, hogy pontosan mit is mutatnak meg ezek a listák. 

 
 
 
 

Mi, magyarok amúgy is mániákusan listázunk mindent, ez alól az oktatás sem kivétel. Szeretnek a szülők az alapján dönteni iskolaválasztáskor, hogy a különböző listákon milyen helyen szerepel az adott intézmény. Szerintem azért ennél sokkal árnyaltabb a kép, hisz a listák sem tudnak mindent mérni. Vannak dolgok, amelyek talán valójában mérhetetlenek is, de nagyon fontos kritériumok az iskolaválasztás során. Hisz – bár csak október van, de – már most is nagyon sok szülő foglalkozik az iskolaválasztással: hogyan és hol is tanuljon tovább a csemetéjük. A döntés sosem könnyű, ezért érthető, hogy mindenféle mankót próbálnak igénybe venni. Érdemes böngészni a rangsorokat, de azért kellő körültekintéssel kell kezelni.

A LEGJOBB ISKOLÁK MAGYARORSZÁGON – ÉS AMI A LISTÁK MÖGÖTT VAN

Mi alapján állítanak össze egy listát?

A most megjelent összeállításban az alábbi szempontok domináltak: a 10. évfolyamosok kötelező és egységes, 2016-os országos kompetenciamérésének eredményei, a 2016-os tavaszi, közép- és emelt szintű érettségi eredményei magyar nyelvből és irodalomból, matematikából, történelemből és idegen nyelvekből, valamint a középiskolákból a hazai felsőoktatásba 2016-ban felvételt nyert diákok felvételi pontszámának átlaga.

Ezek mind kézzel fogható statisztikai eredmények, és reális képet adnak az adott iskoláról. Vagy nem.

Hisz tudjuk jól, hogy ezekkel a mérésekkel lehet játszani, elég csak arra gondolni, hogy némely intézmény milyen módon, és milyen módszerekkel íratja meg a kompetenciatesztet. Sok szülő nem néz mögé, ez alapján dönt, hisz „a gyerek minél jobb versenyistálló lova lesz, annál sikeresebbé válik az életben”… De biztos ez? Egész biztosan az a legfontosabb, hogy a diák egy percnyi szabadidő nélkül, tanulással, stresszel terhelten élje meg a középiskolás éveit? Mert azt tudnunk kell, hogy ezek az iskolák – nem elvitatva az érdemeiket – leginkább az extrém magas elvárásaikkal tudnak minden évben előkelő helyen szerepelni a rangsorban. A diáklét sokszor sajnos csak másodlagos szempont, nincs élmény, móka és kacagás, csupán az elvárásoknak való megfelelés.

Félreértés ne essék, nem vagyok ellene ezeknek az iskoláknak, mert szükség van rájuk. Azt azonban érdemes szem előtt tartani, hogy lehet egy gyerek bármilyen jó tanuló, nem mindenkinek való ez a terhelés.

A legfontosabb az lenne, ha a gyerek dönthetne a leendő iskolájáról, nem pedig a szülő igényei dominálnának. El kell menni, megnézni a sulit, és az ott lévő benyomások alapján sokkal könnyebb dönteni. Érdemes bízni a diákok értékítéletében, és meghagyni nekik a döntés szabadságát.

Sokszor felmerül, hogy mi alapján ítélhető meg egy iskola, mi a sikerének a titka, és mi alapján lehetne rangsorolni? Íme, az én szempontjaim, ez bevallottan szubjektív, ám azért jó lenne egyszer megnézni egy ilyen listát is:

1. Mennyire érzik jól magukat a diákok az adott iskolában?

Igen, meg kellene kérdezni őket, hogy a saját benyomásaik, véleményük feltérképezhető legyen. Mégiscsak ők a megbízók és a megrendelők, alkossanak hát ők véleményt.

2. Hozzáadott pedagógiai értékek minősége

Nem mindegy, hogy valaki egy színötös osztályban tanít, és ott ér el eredményeket, vagy egy esetlegesen gyengébb képességű csapatból hozza ki a lehető legtöbbet. Sokat számít az is, hogy milyen módszerekkel dolgozik az iskola, mennyire törődik a gyerekek jóllétével, lelki állapotával.

3. Bemenet és kimenet közötti különbség

Fontos lenne azt mérni, hogy milyen eredménnyel, milyen képességekkel érkezik egy osztály az adott intézménybe, és milyenekkel távozik onnan. Mert ez az igazi fokmérője annak, hogy a középiskolai években mekkora fejlődési ívet járt be az adott tanuló. Mérni kellene a „honnan indult?/hová érkezett?” mutatókat is, mert az ad igazán reális képet. 

4. Az iskola színessége, programjai

Meg lehetne vizsgálni, hogy hány rendezvény, program van egy évben, és mennyi résztvevővel. Fontosak a témanapok, a témahetek, és a minél változatosabb programok palettája, ami számos plusz élményt ad a diákoknak. Ebben a korban ennek kellene lennie a leginkább domináns szempontnak.

5. Statisztikai adatok 

Ezek mellett természetesen ugyanúgy figyelembe vehetők a statisztikai elemek és mutatók, de ne csak azok legyenek mérvadók egy felmérésben. Végül én is eleget tettem az igényeknek, mert egy listát állítottam össze annak érdekében, hogy milyen szempontok alapján kellene vizsgálni az iskolákat. És akkor talán meglepetés is érné az összeállítókat, mert egyáltalán nem biztos, hogy ugyanezek az iskolák kerülnének fel a listára.

Esélyt kapnának kisebb gimnáziumok is arra, hogy megmutassák, valójában milyen nagy erőfeszítéseket tesznek, és milyen eredményeket érnek el a saját diákjaikkal.

Hisz a legjobb alapanyagból nem nehéz kihozni a legjobbat, az igazi kihívás: úgy elérni az eredményeket, hogy nem csupán a kiválasztott/válogatott gyerekek teljesítményét veszik figyelembe. Ha pedig valaki ezt eléri, akkor igazán sikeresnek mondhatja magát.

2017 október 15. Balatoni József

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás