Iskola

A török iskolák hanyatlása

Súlyos cikk jelent meg a napokban az Economist magazinban a török oktatási rendszerről. A vallás befolyása egyre nagyobb a közoktatásban, ami komoly tantervi változásokkal is jár. Azok a szülők, akiknek ez nem tetszik, csak a drága magániskolák, vagy a külföldi oktatás felé fordulhatnak, de akkor szembe kell nézniük vele, hogy a török elnök a nyugaton végzettséget szerzőket nemrég kémnek minősítette.

Már az elmúlt években sem volt könnyű dolga azoknak a pedagógusoknak, akik az evolúcióról tanítottak a túlnyomórészt muszlim Törökországban, ahol egy 2010-es tanulmány szerint 10 emberből 6 kreacionistának vallja magát. Az idei tanévtől kezdve azonban Darwin és az evolúció tiltott tananyaggá váltak az iskolákban, a tanárok nem is említhetik őket.  Ezek a témák, a török oktatási tárca vezetője szerint „meghaladják a fiatal tanulók befogadókészségét”.

Törökország elnöke, Recep Tayyip Erdogan, több alkalommal is világossá tette, hogy a fiatal törökök „istenfélő generációját” szeretné felnevelni, és komoly lépéseket is tett terve megvalósítása érdekében. Az oktatási minisztérium minden eddiginél szorosabban együttműködik iszlamista szervezetekkel, és a Vallási Ügyek Igazgatóságával (Directorate of Religous Affairs) - Feray Aytekin Aydogan, egy baloldali pedagógus szakszervezet vezetője szerint. 2002-ben körülbelül 60 000 diák járt ún.  imam hatip vallásos iskolákba, ahol régen az imámokat (muszlim papokat) képezték, ez a szám mára 1,1 millióra nőtt, ez a diákok körülbelül 10%-a. Az állam nemrégiben 50 000-ről 5000-re csökkentette a településeken az imam hatip iskolák nyitásához szükséges minimum lélekszámot, és 14-ről 10-re szállította a belépési korhatárt.

A török iskolák hanyatlása

Az új tanterv megdöbbentette a török liberálisokat és szekulárisokat. Ez évtől kezdve már a 6 éves gyerekeknek is tanulniuk kell a tavaly nyáron történt sikertelen puccskísérletről, feltehetőleg az azt követő tömeges tisztogatások és letartóztatások említése nélkül. Azok, akik imam hatip iskolába járnak, tanulni fognak a dzsihád fogalmáról. (Az oktatási minisztérium szerint a fogalmat, ami az egyén személyes küzdelmére is utalhat a bűnnel szemben, az elmúlt időben rossz értelemben használták). Ugyanezek a diákok egy Mohamed próféta életéről szóló kurzuson arról fognak tanulni, hogy egy muszlimnak kerülnie kell az ateistákkal való házasságot, és hogy a feleségek kötelessége, hogy engedelmeskedjenek férjüknek.  Az iskolák Erdogan elnök mecset-építési agendájának látókörébe is bekerültek, egy új törvény szerint minden új iskolát el kell látni nemek szerint szegregált imaszobákkal. „A vallás befolyása az oktatásra sosem volt ilyen látványos és mély” állítja Batuhan Aydagul, az isztambuli székhelyű Education Reform Initiative think-thank vezetője.

Az Erdogan vezette Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) kormányzásának első évtizedében komoly fejlődés ment végbe ország oktatási rendszerében. Ahogyan a gazdaság növekedett, törökök milliói kerültek ki a szegénységből. Egyre több török fiatal, különösen lányok, kezdett iskolába járni. Az oktatásra fordított kiadások megnövekedtek, és több ezer új iskola nyílt. Ez a fejlődési folyamat azonban azóta megrekedt. A diákok teljesítménye a 3 évente tartott nemzetközi PISA mérések szerint 2012-ig javult, de 2015-re visszaesett: a török diákok pontszámuk alapján utolsó előtti helyet foglaltak el az összes OECD ország rangsorában. A korábbi tanterv hangsúlyozta a kritikai gondolkodás szerepét, az új visszatért a gépies tanuláshoz.

A török szülők inkompetens pedagógusokra, a nyelvtanulás elhanyagolására, és zsúfolt osztálytermekre panaszkodnak. (A helyzeten az sem segít, hogy a tavalyi puccskísérlet után 30 000 szakadárnak minősített tanárt tettek utcára). Sokan a magániskolákban keresnek kiutat: Devrim Ertekin, egy gyógyszercég alkalmazottja nemrég íratta be 6 éves fiát egy magán iskola-előkészítőbe, bár a tandíj komolyan megterheli a család költségvetést. ”Már nem bízunk az iskolarendszerben”- nyilatkozta – és úgy tűnik, sokan osztják a nézetét. A magán középiskolába járó fiatalok aránya 7%-ról 20%-ra nőtt 2011 és 2016 között.

Bár a török oktatási rendszer szemmel láthatóan alulteljesít, úgy tűnik Erdogan-nak elsősorban az számít, hogy valódi hazafiakat neveljenek. Szeptember 25-én azt nyilatkozta, hogy azok a diákok, akik nyugaton részesülnek oktatásban „Úgy térnek vissza, mint a Nyugat önkéntes kémei”. Vajon emlékszik még rá, hogy mind a négy gyermeke külföldön tanult?

A cikk forrása: Economist

2017 október 09. Kölöknet

 
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás