Iskola

Európa-szerte a nők uralják az oktatást

Az oktatás területén végzettek 80 százaléka nő Európában – derül ki az Eurostat lapunk által megismert júliusi felméréséből. Ez azt jelenti, hogy a kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben, míg a leginkább férfiak uralta terület – 81 százalékkal – az információtechnológia volt. Az Európai Unióban összesen közel 5 millióan szereztek diplomát tavalyelőtt, a végzettek 58 százaléka pedig nő volt.

oktatás

A kontinensen az oktatás számított a „legnőiesebb” területnek a diplomát szerzők körében 2015-ben

Fotó: Hegedűs Márta / Magyar Nemzet

Ami az oktatást illeti, az európai országok közül Cipruson volt a legnépszerűbb, az országban felsőoktatási végzettséget szerző hallgatók közel ötöde ehhez kapcsolódó szakon végzett. Arányait tekintve viszont a szomszédos Horvátországban fejezte be tanulmányait a legtöbb nő az oktatás területén, közel 95 százalékuk szerzett ilyen típusú diplomát. A kiváló oktatási rendszeréről és a diákok PISA-teszten elért remek eredményéről elhíresült Észtország a harmadik majd 92 százalékkal. A többi országhoz képest leginkább kiegyensúlyozott a nemek aránya – 65-68 százalék között – Dániában, Luxemburgban és Svájcban.

nők az oktatásban

Hazánkban 11 100 fő szerzett oktatási tárgyú diplomát, a végzettek közül több mint 9100 a nő, ami 82 százalékos arányt jelent. Hogy a férfiak számára a pedagógus-életpályamodell bevezetése után sem lett vonzóbb a tanári pálya, a múlt ősszel kezdődött tanév adatai bizonyítják: a 2016/2017-es tanévben például több mint 154 800 tanár kezdte meg a munkát, köztük kevesebb mint 27 ezer férfi. Az általános iskolában tanítók közel 87 százaléka, a gimnáziumban dolgozók 70, míg a szakgimnáziumban ténykedő pedagógusok 63 százaléka volt nő.

Úgy tűnik, a következő években sem várható radikális változás a nemek arányában. Az Oktatási Hivatal pedagógusképző felsőoktatási intézményekről szóló, 2016/2017-es tanévi adata szerint például az Eötvös Loránd Tudományegyetem (ELTE) bölcsészkarán osztatlan tanári képzésben részt vevők háromnegyede nő volt, akárcsak a Debreceni Egyetem (DE) hasonló képzésén. Ugyanakkor a természettudományos tanárképzésben már egyáltalán nincs női dominancia: például az Eszterházy Károly Egyetem (EKE) természettudományos karán osztatlan tanárképzésében részt vevők 60 százaléka férfi.

Különösen feltűnő a nemek arányának eltolódása a nagy fizikai és érzelmi megterheléssel járó gyógypedagógusi szakmában. Az ELTE gyógypedagógiai képzése esetén például 811 hallgatóból 794 nő, a Szegedi Tudományegyetem (SZTE) hasonló szakán 254-ből 245 szintén nő, míg a Kaposvári Egyetem (KE) 166 gyógypedagógiai hallgatója között csak két férfi található.

– Szükséges lenne, hogy több férfi lépjen a pedagógusi pályára, hogy a gyerekek az általuk nyújtott mintát is megtapasztalhassák – nyilatkozta lapunknak Mendrey László, a Pedagógusok Demokratikus Szakszervezetének vezetője. Úgy látja, többek közt azért nem lépnek férfiak a pályára, mert társadalmi elvárás velük szemben, hogy minél gyorsabban és minél nagyobb karriert fussanak be. – Ezt ma nagyon nehéz elérni Magyarországon, mikor egy pályakezdő informatikus bére egy év alatt a duplájára nő, és eléri annak a pedagógus-szakvizsgával rendelkező tanárnak a fizetését, aki 25 éve a szakmában van – mondta. Arról is beszélt, a pedagógusok társadalmi megbecsültsége is alacsony, ezen sokszor a kormányzati megnyilatkozások sem segítenek. Mendrey László úgy látja: az arányokon az javítana, hogyha végre szakmai alapokon nyugvó fejlődés indulna meg a közoktatásban, amely valóban hozna eredményeket, de erre rövid időn belül nem lát esélyt.

 

A cikk forrása: mno.hu

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XTeakiadó