Funkcionálisan analfabéta fiatalokat nevel a jelenlegi oktatásügy! Ki issza meg ennek a levét?
A magyar nyolcadikosok közel fele funkcionális analfabétának tekinthető - derült ki egyértelműen a legutóbbi komptenciamérés eredményéből. A szakemberek megkongatták a vészharangot: az ilyen nagy mértékű funkconális analfabétizmus következményei társadalmi szinten beláthatatlanok. Nagy Erzsébetet a Pedagógusok Demokratikus Szakszerveztének (PDSZ) ügyvivőjét kérdeztük erről.
Az előző évi kompetenciamérés eredményei lesújtó képet festenek a 6., 8. és 10. osztályosok közoktatásban szerzett készségeiről, amiről a Quibit is beszámolt. Az általános iskolákban a végzős évfolyamon tesztelt mintegy 90 ezer diák 40 százaléka alapszinten sem képes szöveget értelmezni. Ez azt jelenti, hogy a tanulók bár el tudnak olvasni - akár folyékonyan is - egy szöveget, de nem értik a mondatok mögötti információ lényegét. Annál a gyerekeknél pedig, ahol az alapkészségek hiányoznak, akadályozott lesz a tanulás további szintje, hiszen a tanulás alapja az, hogy a gyerek megértse, amit olvas, át tudja magán szűrni az olvasottakat, és újabb összefüggésekre, tudásra tegyen szert.
Ha egy gyerek sokszor nem érti, amit tanul, akkor végül nemhogy érettségit, de még szakmát sem lesz képes szerezni. Radó Péter oktatáskutató ezzel kapcsolatban így fogalmaz: "A szövegértési kompetenciateszten kudarcot vallók jó eséllyel egész életükben legfeljebb betanított munkásként tudnak majd dolgozni, mert a betonkeverőgép működtetését még meg tudják tanulni, de azt már nem, hogyan lehet megépíteni egy ház elektromos rendszerét”.
De ne szaladjunk máris előre, először is tisztázzuk azt, hogy mit takar pontosan a funkcionális analfabétizmus fogalma.
Kik a funkcionális analfabéták?
A funkcionális analfabéta azt jelenti, hogy az illető tud írni, olvasni, azaz képes elolvasni az előtte lévő szöveget, le tud írni szavakat, mondatokat, ám a szövegértéssel komoly problémái vannak, tehát az olvasott szöveg tartalmát nem tudja értelmezni, sőt, ide tartozik az is, ha valaki nem tud élvezettel, átéléssel irodalmi szöveget olvasni. Ez nagymértékben akadályozza az ismeretszerzést és összességében a művelődést"
- kezdi válaszát Nagy Erzsébet a PDSZ ügyvivője.
Összeszerelő üzemmódra kapcsoltunk
A kompetenciamérés lehangoló eredménye - az egyén kudarcán túl - társadalmi következménnyekkel is jár. A kompetenciateszteken alulteljesítő gyerekek eredményei ráadásul szintén az egyre romló átlaghoz képest bizonyultak kiugróan magasnak. A tendencia tehát elkeserítő, ennek a hosszú távú hatásával jól felfogott érdekünkben muszáj lenne foglalkozni.
- Véleményem szerint máris láthatóak a következmények - mondja Nagy Erzsébet. - Sok településen már most sem tud olyan cég megtelepedni, amelynek működtetésére képzett munkaerőre van szükség. Az egzisztenciálisan leszakadó, elszegényedő településeken élők, ahol alig van munkalehetőség, a versenyképes tudás hiányában társadalmi felemelkedés reménye nélkül felnövekvő generációk egyre nagyobb terhet jelentenek majd a mindenkori kormányoknak - fogalmaz.
És ha egy kormány, mint a jelenlegi, nem tesz érdemi lépéseket arra, hogy az iskola az esélyegyenlőség terepe legyen, annak a teljes társadalomra súlyosan negatív gazdasági hatása is lesz. Az az ország, amely összeszerelő-üzemmódra áll át, sokkal kiszolgáltatottabb gazdasági értelemben, mint ahol a hozzáadott érték magas, és ez kihatással lehet mindannyiunk életszínvonalára
- fűzi tovább a gondolatát az ügyvivő.
Mi lenne a megoldás?
Fontos lenne tehát, hogy ezt a helyzetet felismerje a jelenlegi oktatáspolitika, különben előbb-utóbb nemzetgazdasági probléma lesz az egyre több funkcionálisan analfabéta fiatalból. Arról, hogy mégis hogyan lehetne ebből az egyre szorosabb cipőből kilépni, a Pedagógusok Szakszervezetének munkatársa így gondolkodik:
- Vissza kell adni a pedagógusok számára a szakmai autonómiát, a szabad tankönyvválasztást, a Nemzeti Alaptantervet modernizálni kell, csökkenteni kell az előírt tartalmi elemeket, hogy legyen kellő idő a szövegek feldolgozására, ha szükséges, a lassúbb haladásra, hogy olyan taneszközökkel és olyan módszerekkel tudjanak tanítani, amelyet az adott osztályközösségben eredményesnek tekintenek. Fontos, hogy legyen csoportbontásokra is lehetőség. Ehhez azonban nem egyre kevesebb, hanem sokkal több pedagógusra volna szükség. A jelenlegi fizetésekkel, az előmeneteli rendszer megszüntetésével remény sincs arra, hogy fiatalok tömegei jöjjenek a pedagóguspályára.
Elengedhetetlen a munkaterhelés csökkentése. Jelenleg nemcsak a magas óraszám, hanem a rengeteg és zömében ki nem fizetett túlmunka az, ami gátja a tanórákra való alapos felkészülésnek, ezáltal az egyénre szabott oktatásnak
- teszi hozzá.
Önálló Oktatási Minisztériumra lenne szükség
Nagy Erzsébet szerint mindezek mellett önálló Oktatási Minisztériumra és érdemi egyeztetésekre is szükség lenne annak érdekében, hogy szakmailag is helytálló és főleg hatékony szabályok keretében javuljon a közoktatás helyzete. Példának hozza fel a legutóbbi T/5445 számon Pintér Sándor által benyújtott törvényjavaslatot a köznevelés területén alkalmazandó diszkriminációellenes intézkedésekről.
- A tövényjavaslatot hatástanulmány nem előzte meg, szakmai egyeztetés nem folyt, és egy olyan törvénytervezet jött létre, amely a problémát a legkevésbé sem oldja meg, mivel azokra a településekre nem is alkalmazható, ahol csak egyetlen iskola működik, és a tehetősebbek másik településre, gyakran olyan intézménybe vitték át gyermeküket, amelyik nem köteles mindenkit felvenni, amivel nincs beiskolázási körzete, mert egyházi intézmény"
- mondta el a Kölöknet kérdésére Nagy Erzsébet, a PDSZ ügyvivője.
Fotó: Getty Images
