Iskola

Miben fejlesszük gyermekeinket, hogy sikeresek legyenek a munka világában? - I.

Egyenes kapcsolat van-e az iskolai sikeresség és a későbbi boldogulás között?

Nehéz kiigazodni a mai világban. Nehéz a szülőnek és nehéz a gyereknek is. Ma már a vízcsapból is az folyik, hogy a negyedik ipari forradalmat éljük éppen, amikor a gőzgépek, az összeszerelő sorok, majd automatizáció után a mesterséges intelligencia és az informális hálózatok határozzák meg egyre inkább a világunkat. Sokan attól félnek, hogy a robotok majd elveszik a munkájukat. Van, aki azt gondolja, hogy a gyerekeinknek ahhoz, hogy helyt álljanak és majd munkájuk legyen, arra van szükségük, hogy egyre élesebb versenyben teszteljék kognitív tudásukat és minél kiválóbbak legyenek az adott területükön. Teszik ezt abból a feltételezésből kiindulva, hogy az iskolai sikeresség és a későbbi boldogulás között egyenes kapcsolat van. Pedig nagy valószínűséggel tévednek.

Vegyük sorra a hiedelmeket. Az a félelem, hogy a robotizáció, mesterséges intelligencia munkahelyek tömegét szünteti meg, csak részben igaz. Ugyanis, ahogyan ezt az ipari forradalmak során mindig is láthattuk, az új technológiákkal egyben új típusú munkák és munkahelyek is teremtődnek. A munkafeladatok változását elemző amerikai kutatások arra mutatnak rá, hogy rohamosan csökken a gépekkel kiváltható rutin jellegű kognitív feladatok aránya. Ennél is érdekesebb, hogy a matematikai és természettudományos ismereteket is igénylő nem rutin jellegű feladatok aránya is stagnál 2000 óta, míg a szolgáltatásokhoz kötődő és szociális készségeket igénylő feladatok aránya nő.

1. ábra  A munkafeladatok jellegének változása az USA gazdaságában 1980-2012 között

Forrás: Demming, 2015 és Schanzenbach te al., 2016 idézi Fazekas Károly: Nem kognitív készségek hiánya a munkaerőpiacon, Magyar Tudomány 179(2018)

 

Ezek a kutatások arra mutatnak rá, hogy a legdinamikusabban azon munkák iránt növekszik a kereslet, ahol egyszerre van szükség szociális készségekre és matematikai jellegű jártasságra. Jól kommunikáló és együttműködő informatikusokra, a matematikával nem hadilábon álló szociális munkásokra, közgazdászokra, orvosokra, ápolókra, dizájnerekre, jogászokra.

2. ábra A különböző típusú munkák megoszlásának változása, 1980-2012           

Forrás: David Deming, Harvard University

Megjegyzés: rózsaszín = csökkenni fog, zöld = növekedni fog, szürke= változatlan marad a részaránya

 

James Heckman Nobel díjas közgazdász szerint az amerikai társadalom egyre polarizáltabb és miközben tesztekkel mérik a kognitív képességeket és teljesítményt, nem vesznek tudomást a fizikai és mentális egészségről, motivációról, szociális érzelmi képességekről, a kitartásról, figyelemről, önbizalomról. Az iskolai sikeresség és a későbbi boldogulás között ugyanis nem egyértelmű a kapcsolat. Éppen egy koragyermekkori program (Perry program, USA) hosszú távú hatásvizsgálata mutatta meg azt, hogy a programban résztvevők későbbi sikeressége sokkal jobban összefüggött a koragyermekkorban elsajátított szoft készségeikkel, mint az iskola által leginkább értékelt IQ szintjükkel.

Ebből talán már kikövetkeztette az olvasó, hogy a gyermekünk nem attól lesz eredményes, ha keményen versenyeztetjük a kognitív képességek terén. Nyerhet bármilyen tantárgyi versenyt, ha a lágy készségek fejlesztését elhanyagoljuk, akkor valószínűleg nem lesz sikeres és boldog. Ebben a gyorsan változó világban rugalmasságra és nyitottságra van szükség, amire viszont önbizalom és stabil érzelmek nélkül nem tudunk szert tenni. És ez az a terület, amire az iskolai nevelés során nem fektetünk elég hangsúlyt. A tantárgyi ismeretek, testnevelés és erkölcsoktatás Bermuda háromszögében a gyermek és az érzelmei is elsikkadnak.

Nemcsak egyre több olyan munka lesz, ahol a szociális és egyéb lágy készségek a szükségesek, de úgy tűnik, hogy a munkaerőpiac is egyre inkább ezt díjazza. A legfrissebb nemzetközi kutatások szerint a fiatalabb generációk esetén nem kognitív készségeik jobban meghatározzák, hogy lesz-e munkájuk és hogy mennyit fognak keresni, mint kognitív készségeik. A nem kognitív készségeket a pszichológusok öt csoportba osztják a Big Five (Nagy Ötös) néven: a nyitottság, a lelkiismeretesség, az extrovertáltság, a barátságosság és a kiegyensúlyozottság készségcsoportokat különböztetik meg.

Lelkiismeretesség

Barátságosság

Kiegyensúlyozottság

Nyitottság

Extrovertáltság

Megbízhatóság

Kooperativitás

Magabiztosság

Kreativitás

Akaratosság

Jellemszilárdság

Kollegialitás

Stressztűrő képesség

Kíváncsiság

Vidámság

Rendezettség

Nagyvonalúság

Mértékletesség

Globális tudatosság

Kommunikációs készség

Állhatatosság

Őszinteség

Reziliencia

Pozitív beállítottság

Barátságosság

Terezettség

Becsületesség

Öntudatosság

Képzelőerő

Vezetési készség

Pontosság

Jóindulat

Önbecsület

Innovációs készség

Élénkség

Felelősségtudat

Hitelesség

Önuralom

Tolerancia

Szociális készség

1. táblázat: A Big FIve készségcsoportokba tartozó nem kognitív készségek
Forrás: Roberts et al., 2015 idézi: Fazekas Károly, Magyar Tudomány 179(2018)

Az iskola világa is érzékeli ezeknek a fontosságát, nem véletlen, hogy a 21. századi kihívásokra világszerte olyan új kompetenciák fejlesztése került a fókuszba, mint a kommunikációs és kollaborációs készségek, a kreativitás és a kritikai gondolkodás. Az ún. 4 K (angolul pedig C) készségeket ma már két másikkal is kiegészítették, az egyik a kultúra/állampolgári ismeretek, a másik a karakter oktatás, amit magyarul leginkább jellemformáló oktatásnak, nevelésnek fordíthatnánk. 2020-ra az előjelzések szerint a munkaerőpiac által elvárt legfontosabb készségek a kreativitás és a kritikai gondolkodás lesznek. Az igazán sikeres iskolák pedig nemcsak ezen kompetenciák fejlesztésével igazodnak a munkahelyek világához, de a tanulás szervezésében is. A nem kognitív készségek fejlesztésére ugyanis a legkevésbé alkalmasak a hagyományos 45 perces tanórák. Éppen ezért egyre inkább elterjednek a projektmódszerek, ahol hosszabb idő alatt, komplexebb feladatokat kell megoldani, gyakran csapatmunkában. Akárcsak a jobb munkahelyeken. Sőt, van, ahol a Google mintájára – ahol a mérnökök a munkaidejük egyötödét saját projektekre használhatják – a tanulók is a tanórák egy részében azzal foglalkozhatnak, amivel ők szeretnének. Ez ugyanis érezhetően növeli a kreativitást.

Lannert Judit


A cikk a Nők lapja 2019.január 23-i számában jelent meg.
 

Kölöknet hozzászólás

aláírás