Iskola

Sikeres konfliktuskezelés az iskolában

Resztoratív technikák

„A konfliktus az élet és a fejlődés szerves része, tekinthetjük az »élet táncának«” – írja Rosenberg. De hogyan tanuljuk meg a sikeres konfliktuskezelést? Milyen technikákkal segíthetünk legeredményesebben a gyerekeknek az iskolában?

A resztoratív gyakorlatok és szemlélet meglepő módon az igazságszolgáltatás területéről szűrődött be az iskolák világába. A resztoratív, avagy helyreállító igazságszolgáltatási gyakorlat hisz a változásban. Lényege, hogy a bűncselekmény után az elkövető és az áldozat egy képzett facilitátor segítségével, felkészülést követően találkozik. Ezeknek a találkozásoknak a célja, hogy az elkövető lássa, átérezze tette súlyosságát, lehetősége legyen empatizálni az áldozattal, mely a jövőbeni bűncselekmények kockázatát csökkenti. Ezzel egy időben az áldozat lehetőséget kap a megbocsátásra, mely saját pszichológiai jóllétének elengedhetetlen feltétele. A neten böngészve megdöbbentő és megható videókra lelhetünk, melyek érzékeltetik egy ilyen találkozás katartikusságát mindkét résztvevő számára.

Hogyan lehet ezt a módszert az iskolában alkalmazni?

Külföldön és hazánkban is elsősorban a sokproblémás diáksággal kapcsolatban merült fel az a szemléletváltási nyomás, hogy a rengeteg büntetés és fegyelmi tárgyalás nem vezet a normaszegés, a kihágások mértékének csökkenéséhez, ily módon nem hatékony. Szükség volt egy olyan módszerre, mely nem felülről rója ki a büntetést, hanem segíti a közösség, a kapcsolatok helyreállítását.

A resztoratív szemlélet a normaszegést, a szabálysértést is a résztvevők közti konfliktusként értelmezi.

A cél, hogy a konfliktus okozta károkat úgy állítsa helyre, hogy a károkozó is támogatást kap, melynek segítségével aktívan hozzájárul a folyamathoz, vállalni tudja a felelősséget tettéért, fel tud ajánlani a közösség számára valamilyen jóvátételt. A resztoratív konferencia a résztvevők körültekintő előkészítése után, meghatározott forgatókönyv szerint zajlik, erre kiképzett facilitátor vezetésével, ahol a jelenlévők érzései, szükségletei vannak az előtérben, az elkövető szembesülhet tettei másokra gyakorolt hatásával, lehetősége van a megbánásra, míg az áldozatnak és a közösségnek a megbocsátásra és a közösségbe való visszafogadásra.

Ma az iskoláknak feladata a kognitív készségek gyarapításán kívül a gyermekek szociális-emocionális fejlesztése is. Ez leginkább a modelláláson keresztül valósul meg, a felnőtt példát ad és mutat a szociális interakciókra, a jól működő közösségre direkt iránymutatással és saját személyével egyaránt. Vajon mit tanul meg a diák a büntetésből, és mit egy hasonló konferenciából? Egy-egy konfliktus megoldására ezzel a módszerrel olyan mintát adhat, mely az érzelmek megosztása miatt intenzív élmény. Az empátiás készség mellett fejleszti a mentalizációt és a szociális készségeket is.

Konfliktusok megelőzése

A resztoratív szemlélet azonban több a konfliktusok kezelésének módszerénél. Prevenciós, a konfliktusokat megelőző eszközkészletet is ad a proaktív körök formájában. Ez a technika fejleszti a kapcsolatokat, a szociális-emocionális- és a problémamegoldó készségeket, mely hosszú távon a konfliktusok számának csökkenéséhez vezet. A módszer alapja a körben ülés, mely bár igen egyszerűnek tűnik, mégis sokszor nehezen megvalósítható a szűkös tantermekben egy rövid tanóra alatt.

A cikk teljes terjedelmében a mindsetpszichologia.hu -n olvasható.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás

XGyerünk, anyukám! - Teakiadó