Iskola

Zsugorodó magyar felsőoktatás? - A HÉT ÁBRÁJA

Megpróbáljuk a felsőoktatási statisztikák alapján bemutatni, hogy a felsőoktatásba való jelentkezést és bejutást milyen tényezők befolyásolják. 

Elsősorban a 18 évesek, az érettségizettek és az állami ösztöndíjasok létszámát néztük meg ehhez. Fontos leszögezni, hogy az időben való összehasonlíthatóság és a duplázás veszélyének elkerülése miatt a jelentkezések alatt az alap vagy osztatlan képzésekre beadott jelentkezéseket vizsgáltuk csak. (Az állami statisztikák gyakran elkövetik azt a hibát, hogy a mesterszakra jelentkezetteket is ebbe a létszámba sorolják, de ezzel nem lesz összehasonlítható a duális rendszer bevezetése előtti időszakkal és nem lesz korrekt az összehasonlítás.)

A felsőoktatásba 2002-ben még 140 ezer fiatal jelentkezett, 2016-ra már csak 90 ezer. Két nagy csökkenést látunk a jelentkezésekben. Az egyik 2004 és 2008 között (2008-ban az érettségizettek számában is történt 10 ezres csökkenés, ami a négy évvel korábban bevezetett nyelvi nulladik éves képzés átmeneti hatása volt), a másik meredekebb csökkenést pedig 2010 és 2013 között tapasztalhatjuk. Az elmúlt 15 év félszázezres csökkenését a jelentkezőkben csak részben indokolja a demográfiai csökkenés. (Az érettségizettek létszáma is a demográfiai csökkenéssel megegyező ütemben csökkent.) A 18 évesek létszáma az adott időszakban 125 ezerről 100 ezerre csökkent, ami 20 százalékos csökkenés, miközben a felsőoktatásba jelentkezők száma 40 százalékkal csökkent. A jelentkezők számának alakulását úgy tűnik, hogy leginkább az állami ösztöndíjak lehetősége befolyásolta. Különösen 2010 után volt drámai hatása a felsőoktatásból való pénz kivonásnak és az államilag finanszírozott helyek csökkenésének. Ráadásul egyre több magyar fiatal választja a külföldi felsőoktatást, s bár erről nincsenek statisztikák, de a fiatalok jövőbeli elképzeléseit firtató kutatások mind alátámasztják ezt a fajta tendenciát. Ezzel együtt a magyar felsőoktatásba való bejutás esélye alig javult. Annak ellenére, hogy jóval kevesebben jelentkeznek mostanában, a bejutási arányok a felvételizők számához viszonyítva hasonlóak a korábbihoz (64-67%), az érettségizettek számát tekintve meg még romlott is. 2012-ben 90 ezer, 2016-ben már csak 60 ezer fiatal jutott be a magyar felsőoktatásba. A felsőoktatási nemzetközi rangsorokon ugyanakkor a magyar egyetemek ebben az időszakban lejjebb csúsztak, tehát a mennyiségi csökkenést nem minőségi javulás, hanem minőségi romlás kísérte.

A felsőoktatás zsugorodása még inkább szembetűnő, ha a hallgatók összlétszámát nézzük. 2006 és 2016 között több mint 140 ezer hallgatóval csökkent a magyarországi hallgatók összlétszáma (400 ezerről 260 ezerre), amelyet csak kismértékben tudott kompenzálni a külföldi állampolgársággal rendelkező társaik 11 ezres létszámbővülése. A diplomák esetében is azt láthatjuk, hogy a duplikáció mentes számítás alapján (erről lásd a Portfolio cikkét és ábráját) bizony egyötödével kevesebb diplomát ad ki ma a magyar felsőoktatás, mint 10 évvel korábban.

2018 február 12.

 

Kölöknet hozzászólás

aláírás